Keménység definíció
A keménység olyan személyiségvonás, amely a személy azon képességével függ össze, hogy a stresszes életeseményeket olyan megküzdési stratégiákkal kezelje és reagáljon rájuk, amelyek a potenciálisan szerencsétlen körülményeket tanulási lehetőséggé változtatják. Jellemzője a mély részvételre való hajlam, az irányítás igénye és az életeseményekből való tanulás vágya, függetlenül azok kimenetelétől.
A Hardiness és a Hardy attitűdök története
A Hardiness több mint 20 éves elmélet, kutatás és gyakorlat alapján a pszichológiában jól megalapozott fogalom. A hardiness pszichológiai fogalmát először az Illinois Bell Company vezetőinek 12 éven át tartó stresszreakcióit vizsgálva azonosították. Hat évvel a vizsgálat után az anyavállalatnál jelentős vállalati átalakulás következett be, ami a munkaerő felének csökkenését eredményezte 1 év alatt. A következő néhány évben a vezetők kétharmada a stresszre adott reakciók jeleit mutatta (pl. szívroham, depresszió, öngyilkosság, válás), míg a vezetők egyharmada boldogult e stresszes körülmények között. Mi volt a különbség a stressznek alárendeltek és a jól teljesítők között? Azok a menedzserek, akik az elkötelezettség, a kontroll és a kihívás mindhárom attitűdjét mutatták, védve voltak a stresszel kapcsolatos betegségekkel szemben. E három attitűd egyedülálló kombinációja a szívósság 3C-jeként vált ismertté.
A mindhárom szívóssági attitűd birtoklása képessé teszi az embereket arra, hogy a szerencsétlen körülményeket a személyes fejlődés lehetőségévé alakítsák. A 3C-t a következőképpen írják le: (1) a hajlam arra, hogy az élet minden aspektusában – emberek, helyek és események – mélyen részt vegyünk (elkötelezettség); (2) a hit abban, hogy képesek vagyunk befolyásolni az élet kimenetelét (kontroll); és (3) a vágy arra, hogy folyamatosan tanuljunk mind a pozitív, mind a negatív tapasztalatokból, és elfogadjuk a változást (kihívás). A Hardiness-elmélet hangsúlyozza, hogy egy személynek mindhárom attitűddel rendelkeznie kell ahhoz, hogy egzisztenciális bátorsággal (azaz tapasztalatokon alapuló bátorsággal) rendelkezzen.”
A Hardiness-modell
Nem sokkal a vállalati felfordulás után a kutatási eredményeket egy képzési program kidolgozására használták fel az Illinois Bell Company vezetőinek támogatására. Ebből a képzési programból és a korábbi kutatásokból született meg a hardiness modell. Ez a modell azt mutatja, hogy a stresszes körülmények fokozódásával valószínűsíthetően feszültségreakció lép fel. Ha ez a megterhelésreakció tovább fokozódik, akkor várhatóan teljesítménycsökkenés (pl. fizikai betegség vagy mentális összeomlás) következik. Ha azonban a szívós attitűdök erősek, akkor ennek következménye a szívós megküzdés.
A szívós emberek tehát inkább aktív, mint passzív megküzdési stratégiákat alkalmaznak, és kevésbé valószínű, hogy kerülik a stresszes eseményekkel való megküzdést. A kemény attitűdök motiválják a kemény megküzdést, a kemény társas támogatást (azaz a társas támogatás nyújtását és fogadását) és a kemény egészségügyi gyakorlatokat (például a relaxációs technikák és a testmozgás gyakorlását) is. Ha egy személy aktívan reflektál minden egyes helyzetre, a kemény attitűdök elmélyülhetnek, ami hasonló kemény reakciókat eredményez az új helyzetekben.