Az emberi foglalkozás modellje (MOHO) referenciakeret a foglalkozásterápiában a Mary Reilly által adott elméleteken és feltételezéseken alapul. Az emberi foglalkozás modellje kezdetben az Occupational Behavior modellen alapult (melyet Mary Reilly dolgozott ki), majd 1980-ban Gary Kielhofner és Janice Burke vezette be a foglalkozásterápiás szakmába.
A modell a kezdetek óta folyamatos fejlődésen ment keresztül. Kezdetben modellként keletkezett, de később referenciakeretté fejlődött.
Reilly MOHO-ja és Kielhofner MOHO-ja azonos alapokon nyugszik, de eltérő szemléletű.
Mary Reilly Emberi Foglalkozás Modellje-
Az emberi foglalkozás referenciakeret modellje erősen a foglalkozási viselkedésmodell elvein alapul. A foglalkozási viselkedésmodellben a “foglalkozási viselkedés” a “foglalkozási szerepeket” jelenti. Reilly modellje a szokásképzés elveit a munka-játék-pihenés kontinuummal együtt megerősítette a foglalkozási szerepekre (például munkás, diák, óvodás, háziasszony)
Gary Kielhofner Az emberi foglalkozás modellje (MOHO)-
Kielhofner Mary Reilly tanítványa volt, ő módosította az emberi foglalkozás modelljének fogalmát, és a MOHO alapjául az Általános nyitott rendszerelméletet javasolta. Ő vezette be a MOHO referenciakeretet a foglalkozásterápiában.
Bővebben… Foglalkozásterápiás referenciakeretek
Az emberi nyitott rendszer- Ebben a strukturális keretben kielhofner, az egyént nyitott rendszernek tekintette. A nyitott rendszer, amely a külső környezettel való folyamatos kölcsönhatás révén fejlődik és a növekedés, fejlődés és változás különböző formáin megy keresztül.
A környezettel való kölcsönhatás ciklusa négy fázist foglal magában;
Bemenet, Áttétel, Kimenet és Visszajelzés.
Bemenet – az információ belépése a rendszerbe.
Áttétel – az információ vagy bemenet átalakításának és a rendszer általi befogadásának folyamatára utal, és a beérkező energia adaptálásával teszi értelmessé.
Output- A külső cselekvésre vagy a rendszer viselkedésére utal a bemeneti és az átviteli folyamat következtében.
Feedback- A folyamat módosításának vagy irányításának folyamata az eredmények vagy hatások által.
Ez a folyamatos ciklus felelős az önfenntartás és önváltozás folyamatáért.
A nyílt rendszernek három alrendszere is van.
1. Akarat
2. Megszokás
3. Teljesítmény
Ezek az alrendszerek az átviteli folyamat részét képezik a nyílt rendszerben.
A részletezés és a megértés érdekében ezt a három alrendszert tovább osztjuk a különböző szerkezetére és működésére.
#1 Akarat –
Ez a nyílt rendszer első és legmagasabb alrendszere. Közvetlenül kapcsolódik az ember motivációjához és a foglalkozásba való önkéntes bekapcsolódásához.
Az akarat az embernek a környezet felfedezésére és elsajátítására irányuló veleszületett késztetésére is utal. Az akarat a belső gondolatoktól és meggyőződésektől függ, amely tovább bontható- személyes okozatiságra, értékekre és érdeklődésre.
Személyes okozatiság – amikor valaki bevonja magát bármilyen foglalkozásba, a további fejlődés érdekében a foglalkozással kapcsolatos hatékony eredményhez szükséges készségigényét tartja szem előtt.
Értékes célok – a személy belső meggyőződése arról, hogy mi a jó, helyes és értékes.
Érdeklődés – a személy érintettségétől függ, és attól, hogy örömöt és kielégülést szerez-e a korábbi tapasztalatoknak köszönhetően.
#2 Megszokás –
A középső alrendszer a megszokás; ez felelős a viselkedés rutinokba vagy mintákba szerveződéséért. Feladata a viselkedés fenntartása. Ez az alrendszer a foglalkozási szerepeken és szokásokon alapul. A szerepek egymással összefüggő viselkedések, kötelezettségek és normák összessége, ahogyan azt az emberek egy társadalmi helyzetben konceptualizálják. A szokások olyan viselkedési rutinok, amelyek rendszeresen ismétlődnek, és hajlamosak a társadalmi normákat követve tudat alatt történni.
A középső alrendszer a megszokás; ez felelős a viselkedés rutinokba vagy mintákba szerveződéséért. Feladata a viselkedés fenntartása. Ez az alrendszer a foglalkozási szerepeken és szokásokon alapul. A szerepek egymással összefüggő viselkedések, kötelezettségek és normák összessége, ahogyan azt az emberek egy társadalmi helyzetben konceptualizálják. A szokások olyan viselkedési rutinok, amelyek rendszeresen ismétlődnek, és hajlamosak tudat alatt, a társadalmi normákat követve jelentkezni.”
#3 Teljesítmény –
Az utolsó és legalsó alrendszer a teljesítmény, amely a cselekvés alapvető képességeiből (készségekből) áll. Funkciója az, hogy a rendszer cselekvését létrehozza. Elsősorban háromféle készségtípus létezik: az észlelési-motoros készségek, a folyamatkészségek (tervezés és problémamegoldás) és a kommunikációs készségek. Ezek a készségtípusok szükségesek a jobb teljesítményhez az emberi foglalkozásban. Az embernek érzelmileg alkalmasnak kell lennie, és neurológiai és mozgásszervi rendszerének normálisnak kell lennie a foglalkozásban való jobb teljesítményhez.
Funkció – Diszfunkció kontinuitás (problémás területek)-
Amint említettük, a Moho alapja a foglalkozási működés és elégedettség. Ha valaki nem képes ellátni a foglalkozási szerepeit, fontos az okok azonosítása, hogy leküzdjük a nehézségeket a foglalkozási szerepek ellátása során.
A funkció – diszfunkció kontinuitásokban a foglalkozási szerepekkel kapcsolatos aggodalomra okot adó területek kerülnek megvitatásra az értékelés, és a beavatkozás tervezése céljából. A foglalkozási funkció a felfedezésen, a kompetencián és a teljesítményen alapul. Míg a foglalkozási diszfunkció az eredménytelenségen, az inkompetencián és a tehetetlenségen alapul.
A foglalkozási diszfunkció az, ahol a foglalkozásterapeutának dolgoznia kell, és ki kell gyökereztetnie a foglalkozásban való részvétel hiányának okait.
Az eredménytelenség – a foglalkozási diszfunkció kezdeti szintjére utal. Ezt okozhatja a teljesítménnyel való elégedetlenség az értelmes tevékenység alkalmazása után.
Inkompetencia – a készségek jelentős elvesztése vagy korlátozása miatt fordulhat elő. Az egyén kudarcérzést vagy elégedetlenséget tapasztalhat. Emiatt korlátozottságot tapasztalhat a foglalkozásban, valamint a mindennapi rutinban.
Képtelenség – a foglalkozási szerepek és a teljesítmény teljes vagy majdnem teljes zavara jellemzi. Ennek oka az eredménytelenség, a szorongás, a depresszió vagy mindhárom szélsőséges érzése.
Funkciózavarra utaló viselkedés (Értékelés és értékelés)-
A foglalkozási működés értékelése fontos az értelmes célok kitűzéséhez. A célok kitűzése után az OT-k az egyén szükségleteinek megfelelő beavatkozási tervet állíthatnak fel.
A foglalkozási funkció kezdeti szűréseként általában az OCAIRS (Occupational Case Analysis Interview and Rating Scale) használható. Ez a skála az egyén értékelt céljaira, érdeklődésére, teljesítményére, készségeire összpontosít, és ami a legfontosabb, hogy elégedett vagy elégedetlen-e a tevékenységek végzése közben. Az értékelésnek azonban nincsenek korlátai.
A foglalkozásterapeuták a kezdeti szűrés elvégzése után különböző más skálákat is elvégezhetnek. Néhány skála – foglalkozási teljesítménytörténet, interjú, érdeklődési ellenőrző lista, ADL ellenőrző lista, döntéshozatali leltár és így tovább.
Változásra és beavatkozásra vonatkozó posztulátumok –
A kezdeti szűrés és értékelés után a terapeuta információt kap a foglalkozási diszfunkció okáról, ami miatt az egyén nem vesz részt a foglalkozási szerepeiben.
A terapeuta feladata, hogy egy nyitott rendszer alrendszereiben találja meg a problémát, azaz az akaratban, a megszokásban és a teljesítményben. Ha valamelyik alrendszerben van probléma, például a teljesítmény alrendszerben. Tudjuk, hogy a teljesítmény a rendelkezésre álló készségektől vagy a készség hibájától függ. Készségkárosodás előfordulhat bármilyen sérülés vagy probléma a mozgásszervi vagy neurológiai rendszerben. A terapeuta a készségtréningre összpontosít, és elsődleges célja a foglalkozás folytatása.
A foglalkozásterapeuták a foglalkozási diszfunkciót úgy orvosolják, hogy közvetlenül olyan foglalkozást biztosítanak, amelyben a személy terápiaként, tanácsadásként és problémamegoldásként részt vesz, hogy azonosítsák és megváltoztassák a maladaptív foglalkozási életmódot, és megkönnyítik a foglalkozásban való részvételt a személy és környezete közötti illeszkedés javításával.
Bővebben…. Biomechanikai referenciakeret