A filmekben és történetekben időnként olyan emberek vagy hajók szerepelnek, akiket örvények – éhes, forgó vízáramlatok – szívnak be, és soha többé nem látják őket. Igazak ezek a történetek? Ha igen, milyenek?
Mi az örvény?
A örvény egy örvénylő víztömeg, amely két ellentétes áramlat találkozásakor keletkezik. Örvények bárhol kialakulhatnak, ahol víz áramlik, a patakoktól és patakoktól a folyókig és tengerekig. Minden olyan örvényt, amely lefelé irányuló áramlást tartalmaz – amely képes tárgyakat a víz felszíne alá szívni – örvénynek nevezünk. Örvények vízesések és ember alkotta építmények, például gátak tövében is kialakulnak.
A legtöbb ilyen jelenség nem túl erős. Még a mosdókagylóból vagy kádból a dugó eltávolításakor kialakuló örvénylő vizet is helyesen nevezhetnénk örvénynek. Vannak azonban nagyon erős és veszélyes örvények. Az örvényt úgy határozzák meg, mint különösen “nagy, erőteljes vagy heves örvényt”. Az örvények jellemzően az óceánban, szűk tengerszorosok közelében alakulnak ki az árapály következtében.
Mi van az örvény alján?
Az örvények valójában nem feneketlen gödrök. Kísérletek kimutatták, hogy az örvények gyakran húznak tárgyakat a tengerfenékre. Ezeket aztán az óceáni áramlatok mozgathatják a tengerfenéken. Ha a tárgy képes lebegni, akkor az örvény helyétől jóval távolabb is visszajuthat a felszínre.
Tudtad? A Coriolis-hatás – a Föld forgásának ereje – miatt az északi féltekén található nagy örvények általában az óramutató járásával ellentétesen, míg a déli féltekén található örvények az óramutató járásával ellentétesen forognak.
Veszélyesek az örvények az emberekre?
A nagy hajókat általában nem veszélyeztetik az örvények, bár egyes ókori történeti emlékek mást állítanak. Úgy gondolják, hogy a görögök mitikus Charybdis-e egy örvény lehetett Szicília partjainál, amely képes volt elnyelni a kisebb hajókat.
A kis hajóknak és az úszóknak óvatosan kell közlekedniük az örvények körül. Mint minden más áramlat esetében, a mozgó víz legyőzheti az úszót, és a víz alá húzhatja, ami fulladást okozhat.
Híres örvények
Néhány örvény elég nagy és erős ahhoz, hogy figyelmet érdemeljen. Ezek az örvények hosszú életűek, némelyik évszázadok óta szerepel a térképeken.
- Saltstraumen – Saltstraumen a világ legerősebb örvénye. Norvégia partjainál, a sarkkör közelében található. A Saltstraumen naponta négyszer alakul ki, amikor az árapály nagy mennyiségű vizet szállít át a mindössze 150 méter (490 láb) széles kis csatornán. Az áramlatok sebessége eléri a 40 kilométer/órás (25 mérföld/óra) sebességet. Ha a hajóknak át kell haladniuk a területen, akkor azt azokban a rövid időablakokban teszik, amikor az örvény nem aktív. Turisták ezrei látogatnak Bodø városába, hogy megnézzék az örvényt dagálykor, amikor a legerősebb.
- Moskstraumen – A Moskstraumen egy több örvényből álló rendszer Norvégia partjainál. Kialakulását a terület óceánfenékének szokatlan alakjának és az erős árapályok kombinációjának köszönheti. A Moskstraumenben található a világ második legerősebb örvénye. Az ottani vízáramlatok elérhetik az óránkénti 32 kilométeres (20 mérföldes) sebességet. A híres írók, Jules Verne és Edgar Allen Poe történeteikben cselekményelemként használták ezt az örvényt.
- Corryvreckan – A Corryvreckan örvény a világ harmadik legnagyobb örvénye. A Skóciai-öböl vagy Corryvreckan északi oldalán egy keskeny egyenesben található. A területen a hullámok magassága elérheti a 9 métert (30 láb), az áramlatok pedig elérik a 18 kilométer/órás (11 mérföld/óra) sebességet. A Corryvreckan lehet a világ leghangosabb örvénye is, mivel közel 16 kilométerre (10 mérföldre) is hallható. A Corryvreckanról ismert, hogy 262 méteres (860 láb) mélységig húzza le a tárgyakat. A Corryvreckant a brit haditengerészet a “nagyon veszélyes” kategóriába sorolta.”
Más nevezetes örvények közé tartozik a kanadai New Brunswick közelében található Old Sow Whirlpool, amelyről azt mondják, hogy disznóhanghoz hasonló hangot ad ki, valamint a Japán partjainál található 16 mérföld per órás (26 kilométer per órás) Naruto örvények.