Mi a perifériás aneurizma?

Mikor egy ér gyenge területe jelentősen kitágul vagy kidudorodik, az orvosok aneurizmának nevezik. A legtöbb aneurizma az aortában, a test legnagyobb artériájában fordul elő. Az aorta szállítja a vért a szívétől a test többi részébe. Az aortának a mellkasában elhelyezkedő részét mellkasi aortának nevezzük, és amikor az aorta eléri a hasát, azt hasi aortának nevezzük.

A perifériás aneurizmák az aortán kívül más artériákat is érintenek. A legtöbb perifériás aneurizma a popliteális artériában fordul elő, amely az alsó comb hátsó részén és a térdén fut végig. Ritkábban a perifériás aneurizmák az ágyékában lévő combartériában, a nyakában lévő nyaki verőérben, vagy néha a karjaiban lévő artériákban is kialakulnak. A perifériás aneurizmák egy speciális típusát, amely a vesét vagy a beleket tápláló artériákban alakul ki, zsigeri aneurizmának nevezik.

Ha az egyik lábában perifériás aneurizma van, nagyobb valószínűséggel alakul ki aneurizma a másik lábában is. Nagyobb az esélye annak is, hogy aortaaneurizmája van.

Aortaaneurizmák súlyos szövődményeket okozhatnak, mert kipukkadhatnak vagy megrepedhetnek. A perifériás aneurizmák nem szakadnak meg olyan gyakran, mint az aortaaneurizmák, bár megtörténhet. A perifériás aneurizmák azonban gyakrabban képezhetnek vérrögöket, amelyek elzárhatják a véráramlást a végtagokba vagy az agyba. A perifériás aneurizmák, különösen ha nagyok, összenyomhatnak egy közeli ideget vagy vénát is, és fájdalmat, zsibbadást vagy duzzanatot okozhatnak.

Melyek a tünetek?

Előfordulhat, hogy nem érez tüneteket egy perifériás aneurizma esetén, különösen, ha kicsi. A perifériás aneurizmában szenvedő 3 betegből kettő nem észlel semmilyen tünetet.

Ha mégis vannak tünetei, a figyelmeztető jelek az aneurizma elhelyezkedésétől és méretétől függnek. A lehetséges tünetek közé tartoznak:

  • Lüktető csomó, amelyet érezhet
  • Láb- vagy karfájdalom vagy görcsös fájdalom testmozgás közben, úgynevezett sántítás
  • Láb- vagy karfájdalom pihenés közben
  • Fájdalmas sebek vagy fekélyek a lábujjakat vagy ujjakat érintve
  • Sugárzó fájdalom vagy zsibbadás a lábában vagy karjában, amelyet az idegek összenyomódása okoz
  • Gangréna vagy szövetelhalás, amely a végtag súlyos elzáródásából ered, és általában valamilyen amputációt igényel

Ha a nyaki verőér érintett, a tünetek között átmeneti iszkémiás roham (TIA) vagy stroke is szerepelhet. Ezeket a nyaki verőér- vagy agyérbetegségekről szóló szakaszokban ismertetjük. Ha a bélartériák érintettek, a tünetek hasonlóak lehetnek a mesenteriális iszkémiához, és a mesenteriális iszkémiáról szóló részben ismertetjük őket.

Mi okozza a perifériás aneurizmákat?

A perifériás aneurizmákat szokatlan körülmények között fertőzés vagy sérülés is okozhatja, de a legtöbb perifériás aneurizma tényleges oka nem ismert bizonyossággal. A kutatók úgy vélik, hogy az érelmeszesedés, más néven az “artériák megkeményedése” számos perifériás aneurizmával összefüggésbe hozható. Az Ön artériái belülről normális esetben sima és akadálymentesítettek, de az életkor előrehaladtával az érelmeszesedés miatt elzáródhatnak. Az érelmeszesedés során az artériák falában egy ragacsos anyag, az úgynevezett plakk rakódik le. Idővel az artériák beszűkülnek, megmerevednek és esetleg gyengülnek. Az érelmeszesedés kockázatát növelő tényezők közé tartoznak:

  • Dohányzás
  • magas vérnyomás
  • magas koleszterinszint
  • elhízás
  • Szív- vagy érbetegség a családban

A perifériás aneurizma kialakulásának kockázata is nő az életkor előrehaladtával. Az emberek általában a 60-as és 70-es éveikben járnak, amikor perifériás aneurizmát találnak náluk.

Milyen vizsgálatokra lesz szükségem?

Először orvosa általában kérdéseket tesz fel az általános egészségi állapotáról, kórtörténetéről és tüneteiről. Ezenkívül orvosa fizikális vizsgálatot végez. Ezeket az eseményeket együttesen kórtörténetnek és vizsgálatnak nevezzük. A kórtörténet és a vizsgálat részeként orvosa ellenőrizheti, hogy van-e aneurizma az ágyékában vagy a combjában.

Ha orvosa azt gyanítja, hogy perifériás aneurizmája van, ultrahangvizsgálatot vagy más képalkotó vizsgálatot, például komputertomográfiát (CT) vagy mágneses rezonancia vizsgálatot (MRI) rendelhet annak megerősítésére. Az angiográfiára, amely invazívabb, bizonyos körülmények között szükség lehet a műtét megtervezéséhez vagy a gyógyszerek beadásához, ha erre szükség van.

Tudott, hogy sok perifériás aneurizmás betegnek szívbetegsége is van. A perifériás aneurizma kezelésére szolgáló műtét elvégzése előtt orvosa elrendelhet vizsgálatokat a szíve ellenőrzésére, például elektrokardiogramot (EKG) vagy terheléses vizsgálatot.

Hogyan kezelik a perifériás aneurizmát?

A kezelés az aneurizma elhelyezkedésétől, az aneurizma méretétől, a tüneteitől és attól függ, hogy az aneurizmát a felfedezéskor teljesen elzárják-e a vérrögök vagy sem. Ha például az Ön poplitealis aneurizmája elzáródott, és mégsem jelentkeznek tünetei, akkor lehet, hogy nincs szüksége műtétre. Ebben a helyzetben orvosa például azt javasolhatja, hogy:

  • Kontrollálja az érelmeszesedés kockázati tényezőit
  • Sétáljon rendszeresen, hogy a vér folyamatosan áramoljon a láb artériáiban
  • Ne tegye keresztbe a lábát és ne guggoljon
  • gyakoroljon lábápolás: tisztítsa rendszeresen a lábát, és figyeljen a nem gyógyuló sebekre (a rossz keringés jele)

Bár egy nem elzáródott poplitealis aneurizma ritkán kipukkadhat, gyakrabban előfordulhat, hogy hirtelen, figyelmeztetés nélkül elzáródik, és akadályozza a vér áramlását az alsó lábszárba. Az aneurizma belsejéből vérrögök vagy más törmelékek is leválhatnak, és a láb artériáin lefelé haladva megtapadhatnak, és akadályozhatják a véráramlást a lábfejbe. E folyamatok mindegyike fájdalomhoz és fekélyesedéshez, valamint potenciálisan a végtag amputációjához vezethet. Ennek eredményeképpen, ha Önnek popliteális vagy femorális aneurizmája van, amely még mindig nyitott, akkor az aneurizma helyreállítására lesz szüksége. Ez általában nyílt műtéttel történik, de bizonyos körülmények között az endovaszkuláris kezelés is szóba jöhet. A kar- vagy nyaki verőér aneurizmák hasonlóan viselkednek, de az általuk okozott tünetek a kezet érintik, fájdalom vagy fekélyképződés formájában, illetve az agyat, stroke vagy átmeneti neurológiai tünetek formájában.

A perifériás aneurizmákat az érsebészek általában műtéti bypassal vagy pótlással kezelik. E műtét során az érsebész egy graft segítségével új utat épít a vér áramlásához. A bypass-graft készülhet az Ön egyik vénájának egy részéből, vagy néha egy műanyagból vagy más anyagból kialakított mesterséges csőből, amelyet a sebész az aneurizma felett és alatt összeköt, hogy a vér megkerülhesse azt. Ha bypassműtétre van szüksége, regionális vagy általános érzéstelenítést kap. A műtétet követően, az aneurizma elhelyezkedésétől függően, 2-7 napig kórházban kell maradnia.

Bizonyos körülmények között, ha a perifériás aneurizmát vérrög zárja el, a trombolytikus szerek néven ismert gyógyszereket lehet alkalmazni a vérrögök feloldására a bypassműtét előkészítéseként. Ezt az eljárást néha az angiográfia idején végzik el, ha szükséges.

Az endovaszkuláris terápia, például a sztentgraftok alkalmazása a perifériás aneurizmák kezelésére még vizsgálati szakaszban van. Mindazonáltal az endovaszkuláris terápia szerepet játszhat néhány perifériás aneurizmás beteg kezelésében, különösen akkor, ha a műtéti helyreállítás kockázatát túl nagynak érzik, és az aneurizma elhelyezkedése és alakja kedvező az endovaszkuláris graft számára.

Nagyon ritkán előfordulhat, hogy néhány popliteális vagy femorális aneurizmás beteg végtagja kezdetben menthetetlen, mert kiterjedt üszkösödés vagy fertőzés miatt, vagy túl beteg ahhoz, hogy bypassműtéten essen át. Ezekben az esetekben az érsebésznek végső megoldásként amputációt kell végrehajtania.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.