A kígyó megtévesztésére, valamint Ádám és Éva engedetlenségére Isten közvetlen válaszul átkot mond ki mindkettőjükre, valamint az utánuk következő nemzedékekre. Itt Isten az asszonyhoz fordul, akit megtévesztettek, és aki szándékosan evett a jó és a rossz tudásának fájáról. A neki szóló jóslata vagy átka a kapcsolataihoz és a családi életéhez kapcsolódik. A gyermekvállalás nagy örömet szerezhet neki, de a gyermek kihordása és megszülése súlyos fájdalommal járna. A több gyermek mindig több fájdalommal járna.
A házassági kapcsolat most feszült lenne, ahelyett, hogy egyszerűen a szeretet, a vigasztalás és az összetartozás forrása lenne, amire a nő vágyna. Nem világos pontosan, hogyan kell olvasni a férjekről és feleségekről szóló átok második részét. A tudósok különböző értelmezéseket kínáltak erre a finom héber megfogalmazásra. A legtöbben úgy értelmezik, hogy a nő arra vágyik, hogy a férje irányítsa, de a férfi legyen az úr. Mások úgy látják, hogy ez arra utal, hogy a nőnek a férje iránti vágyát meghiúsítaná a férje tekintélyként betöltött szerepe az életében.
A férfifőnökség a házassági kapcsolatban nem része az átoknak, és ez a gondolat itt nem utal rá. Éppen ellenkezőleg, Isten válasza erre az esetre azt bizonyítja, hogy Ádám vezető és védelmező szerepe már a bűn világra jövetele előtt rendeltetett. Az Újszövetség világossá teszi, hogy Isten emberi házasságra vonatkozó terve, amelyben a férj az önfeláldozó fej, Krisztus és az egyház gyönyörű képét hivatott mutatni. Pál még az 1Mózes 2:24-et is idézi, amikor az Efézus 5:22-33-ban megrajzolja ezt a képet.
Ehelyett úgy tűnik, hogy ez az átok az Isten által adott házassági szerepek feletti konfliktust foglalja magában. Ádám és Éva nem tartották be az Isten által tervezett szellemi vezetési mintát, és ez okozta a történelem legnagyobb katasztrófáját. Ez különösen érezhető a mi egyéni életünkben, amikor mindkét házastárs nem felel meg Isten tervének, amely a férjek és feleségek közötti önzetlen szeretetre és tiszteletre vonatkozik.