ADVERTIZÁCIÓK:
Egyszerű szavakkal a “bérleti díj” a termény azon része, amelyet a föld tulajdonosának fizetnek a javak és szolgáltatások használatáért.
A közgazdaságtanban azonban a bérleti díjat időről időre másként definiálták.
A bérleti díj tehát csak a tökéletlenül rugalmasan rendelkezésre álló termelési tényezőkért történő kifizetésekre utal. Például a föld használatáért fizetett ár.
A bérleti díj definíciója:
A bérleti díj fogalmát a következőképpen határozták meg:
ADVERTIZÁCIÓK:
“A bérleti díj a föld termésének az a része, amelyet a földbérlőnek fizetnek a talaj eredeti és elpusztíthatatlan erőinek használatáért.” -Ricardo
“A bérleti díj a föld és a természet más ingyenes ajándékai tulajdonlásából származó jövedelem.” Továbbá “kvázi bérleti díjnak” nevezte, amely az ember alkotta berendezéseken és gépeken rövid távon keletkezik, és hosszú távon hajlamos eltűnni. – Marshall
“A bérleti díj a föld használatáért fizetett ár”. -Prof. Carver
ADVERTIZÁCIÓK:
A gazdasági bérleti díjat többletnek is nevezik, mivel azt a földesúr minden erőfeszítés nélkül kapja. Prof. Bounding “gazdasági többletnek” nevezte. Továbbá a Joan Robinson asszonyból, Bouldingból stb. álló modern közgazdászok úgy vélekedtek, hogy az egyes tényezők jövedelmének egy része lehet bérleti díj.
A föld által kapott jövedelem önmagában nem lehet bérleti díj. Ez azért van így, mert a különböző tényezőknek különböző felhasználása van. Mint ilyen, minden tényezőt arra a célra használnak fel, amelyben a jövedelme a legnagyobb. Egy tényezőnek a maximális jövedelmet eredményező munkában való felhasználásának opportunitási költsége az a kibocsátási ár, amelyet az érintett tényező a következő alternatív felhasználás során végzett munkával kereshetne.
A gazdasági bérleti díj definíciója:
A gazdasági bérleti díj definíciói két részre csoportosíthatók:
Klasszikus definíciók:
“A gazdasági bérleti díj a szűkös természeti erőforrások használatáért fizetett díj”. – Jacob Oser
ADVERTISZTRÁCIÓK:
“A gazdasági bérleti díj a földbérlő jövedelmének az a része, amely a föld tulajdonjogának tulajdonítható”. – Anatol Murad
Modern meghatározások:
“A gazdasági bérleti díj úgy definiálható, mint a termelési tényezőnek fizetett minden olyan kifizetés, amely meghaladja azt a minimális összeget, amely ahhoz szükséges, hogy a tényezőt a jelenlegi foglalkozásában tartsa.”” – Boulding
“A bérleti díj a tényezőnek fizetett tényleges fizetés és a kínálati ár vagy a transzferjövedelem közötti különbség.” – Hibdon
A bérleti díj fajtái:
A bérleti díj főbb fajtái a következők:
1. Gazdasági bérleti díj:
A gazdasági bérleti díj kizárólag a föld használatáért fizetett díjat jelenti. A közgazdaságtanban azonban a bérleti díj kifejezést a gazdasági bérleti díj értelmében használják. Ricardo és más klasszikus közgazdászok szavai szerint a gazdasági bérleti díj kizárólag a föld használatáért fizetett díjra vonatkozik Gazdasági többletnek is nevezik, mert a földesúr minden erőfeszítése nélkül keletkezik. Boulding professzor “gazdasági többletnek” nevezte.
2. Bruttó bérleti díj:
A bruttó bérleti díj az a bérleti díj, amelyet a föld szolgáltatásaiért és az arra befektetett tőkéért fizetnek.
A bruttó bérleti díj a következőkből áll:
(1) Gazdasági bérleti díj. A föld használatáért fizetett díjra vonatkozik.
(2) A föld javítására befektetett tőke kamata.
ADVERTIZÁCIÓK:
(3) A földesúr által a tőke befektetése során vállalt kockázat jutalma.
3. Szűkösségi bérleti díj:
A szűkösségi bérleti díj a homogén földterület használatáért fizetett árat jelenti, amikor annak kínálata a kereslethez képest korlátozott. Ha minden földterület homogén, de a föld iránti kereslet meghaladja a kínálatát, akkor a teljes földterület szűkösségéből adódóan gazdasági bérleti díjra tesz szert. Ily módon a bérleti díj akkor keletkezik, ha a föld kínálata rugalmatlan. Ricardo professzor úgy vélte, hogy a föld hasznos, de egyben szűkös is. A föld termőképessége a természet nagylelkűségét jelezte, de a teljes kínálat többé-kevésbé állandó maradása a természet szűkmarkúságát jelképezte.
4. Differenciális bérleti díj:
A differenciális bérleti díj arra a bérleti díjra utal, amely a föld termékenységének különbségei miatt keletkezik. Minden országban létezik a földek sokfélesége. Egyes földek termékenyebbek, mások kevésbé termékenyek. Amikor a gazdálkodók kénytelenek kevésbé termékeny földet megművelni, a termékenyebb földek tulajdonosai viszonylag nagyobb termeléshez jutnak. Ezt a többletet, amely a földek termékenységének különbsége miatt keletkezik, differenciális bérleti díjnak nevezzük. Ez a fajta bérleti díj az extenzív művelés során keletkezik. Ricardo szerint: “Annak érdekében, hogy azonos típusú földterületen növeljük a termelést, több munka- és tőkeegységet alkalmazunk.”
5. Szerződéses bérleti díj:
A szerződéses bérleti díj azt a bérleti díjat jelenti, amelyben a földtulajdonos és a földhasználó között megállapodás születik. Valamilyen szerződés alapján, amely lehet szóbeli vagy írásbeli, a szerződéses bérleti díj lehet több vagy kevesebb, mint a gazdasági bérleti díj.”