K: Újságíróhallgató vagyok a Mizzou-n, és nemrég nem értettem egyet egy szerkesztővel a “százalék” szóval kapcsolatban. Én úgy gondoltam, hogy felcserélhető a “százalékkal”, de ő nem volt ebben olyan biztos. Megnéztük az AP stíluskönyvét, de az semmit sem világított meg. Mi az ítélet?

A: Ezek a szavak nem feltétlenül felcserélhetők. A “százalék” valaminek a századrésze, de a “százalék” jelentheti egy egész bármely részét.

Ez az oka annak, hogy a “százalékot” általában számmal együtt használják: “A liszt 50 százaléka tönkrement”.

És ezért nem használják a “százalékot” számmal együtt, csak egy közönséges melléknévvel: “a liszt nagy százaléka tönkrement”.

Mégis, a “százalékot” néha a “százalék” helyett használják, mint például: “A liszt hány százaléka ment tönkre?”.

Ezt a használatot egyes nyelvtudósok nem támogatják, de a legtöbb standard szótár elismeri, és számunkra idiomatikusnak tűnik.

A Kenneth G. Wilson által írt Columbia Guide to Standard American English ezt mondja a témáról:

“A százalék a szélesebb körben elfogadott főnév, különösen a szerkesztett angolban, de a százalék informális használata (What percent of your time do you spend watching TV?) alaposan bevettnek tűnik.”

Szóval, ha ebben nem értettetek egyet a szerkesztővel, mindketten megnyugodhattok. Ha azonban hivatalos angol nyelvet írsz, akkor inkább maradj a “százalék” kifejezésnél.”

Most jön a neheze.

A “százalék” főnév. (A főnév módosítóként attribútumként is használható, mint például a “százalékpont”.)

A “százalék” pedig főnév, amikor “százalékot” jelent. De van némi nézeteltérés abban, hogy más esetekben hogyan kell a “százalékot” minősíteni.

Az Oxford English Dictionary például a “százalékot” (a brit angolban két szóból áll) szinte minden más esetben határozószónak minősíti.

A szótár a “százalékot” határozószóként írja le, amikor egy számmal együtt jelenik meg, hogy olyan főnévi kifejezést alkosson, amely egy arányt fejez ki századokban (például “a diákok 10 százaléka”).

Ez a meghatározás sok területet lefed. Véleményünk és néhány standard szótár véleménye szerint túl sokat.

Ezek közé a szótárak közé tartozik a The American Heritage Dictionary of the English Language (5. kiadás), a Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged, valamint az online Macmillan Dictionary mind az amerikai, mind a brit kiadásban.

Minden standard szótár, beleértve ezt a hármat is, egyetértene az OED-del abban, hogy a “percent” határozószó, ha igét vagy melléknevet módosít.

Ebben a határozói Oxford-idézetben például igét módosít: “The Funds rose 1 percent. on the news” (1804).

Az American Heritage, a Webster’s Third és a Macmillan azonban nem értene egyet az OED-del abban, hogy a “percent” határozószó lenne ezekben az Oxford-idézetekben:

“The Blank Tickets bear seven per Cent. Interest” (1710); “At the rate of the ten percent. therefore …” (1710); “Tíz százalékkal tehát …”. (1776); “A szakácsok kilencven százaléka teljes mértékben kiveszi a részét” (1904); “körülbelül 35 százalékkal csökkentettem a társasági életemet” (1973).

A három standard szótár a “százalékot” ezekben az idézetekben melléknévnek vagy főnévnek tekintené. Idézünk néhány saját példát a “százalék” melléknévként, főnévként és határozóként való használatára.

Melléknév : “0,75 százalékos kamatemelés” … “50 százalékkal több búzát takarított be” … “újabb 100 százalékos eredmény” … “3,5 százalékos államkötvény” … “2,5 százalékos államkötvény” … “2.25 százalékos folyószámla.”

Névszó : “Európa szükségleteinek 40 százalékát biztosította” … “az öregdiákok 42 százaléka járult hozzá” … “az üzlet 20 százalékát birtokolja” … “a munkaerő 50 százalékát képviseli”.

Adverb: “száz százalékban egyetértett a javaslataival” … “az eladások 30 százalékkal nőttek” … “ha csak egy százalékban is felelős a balesetért”.

Miért nevezi az OED a “százalékot” határozószónak olyan esetekben, amikor egyes standard szótárak nem? Ennek valószínűleg sok köze van ahhoz, hogy a “százalék” kezdetben határozószó volt.

Az OED szerint a “percent” (a brit formát használja) az olasz per cento kifejezésről mintázódott, amit úgy lehet fordítani, hogy “(minden) százra.”

A szótár szerint a kifejezés 1263-ban vagy korábban jelent meg az olaszban. (A következő évszázadban egyébként az olaszok találták fel a % jelet.)

A “per cent” először 1568-ban jelent meg az angolban, de egy valamivel korábbi forma 1565-ben jelent meg – “per centum”, rövidítve “per cent.”-ként, ponttal.

Ahogy az OED magyarázza, a “per centum” volt “a szokásos forma a parlamenti törvényekben és a legtöbb jogi dokumentumban.”

Ezt az érmét is az olasz per cento mintájára alkották meg, bár latin elemekből (per plus centum) alakították ki. A per centum ugyanis a latinban nem létezett.

A tényekhez tartozik, hogy Nagy-Britanniában a szót még mindig többnyire frázisnak írják – “per percent” -, és egyes standard szótárak még mindig határozószónak tekintik.

A Cambridge Dictionaries Online szerint például a “You got 20 percent of the answers right” és a “Only 40 percent of people bothered to vote” példákban határozószó.”

Az amerikai szótárak általában főnévnek tekintik a “százalékot” ezekben a példákban, bár a “százalék” nyelvi funkciójáról még az Egyesült Államokban sem egységes a felfogás.

A Chicago Manual of Style (16. kiadás.) például többé-kevésbé egyetért a Cambridge-dzsel, többé-kevésbé pedig nem.

“A változó használat ellenére” – írja a kézikönyv – “a Chicago továbbra is határozószónak tekinti a százalékot (‘minden százra vagy minden százból’, mint az osztály 10 százalékában) – vagy, ritkábban, melléknévnek (10 százalékos emelés)”.

És egyébként a kézikönyv, amelyet a kiadóiparban (vagyis a hivatalos, szerkesztett angolban) széles körben használnak, szintén a százalékot ajánlja főnévi alaknak (jövedelmének jelentős százaléka).”

Ha már itt tartunk, sokan helytelenül használják a “százalék” és a “százalékpont” kifejezést – a kifejezések nem felcserélhetők egymással.”

Ha például egy jelzáloghitel kamata 8 százalékról 6 százalékra csökken, az 2 százalékpontos, azaz 25 százalékos csökkenést jelent.

Vigyázat tehát! A tévedésben nincs százalék.

Apropó, egy régi barátunk a New York Times-tól a Missouri Újságíró Iskolában végzett. Sok sikert a karrieredhez!

Nézd meg az angol nyelvvel kapcsolatos könyveinket

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.