Honlap hozzáférési kód

1978-ban Mexikóvárosban a közművek munkásai ásatás közben egy kolosszális kődomborművet tártak fel, amely egy összetéveszthetetlen alakot ábrázolt: Coyolxauhqui azték istennőt, meztelenül, feldarabolva és lefejezve, miután testvére, Huitzilopochtli, a nap és a háború istene megölte. A régészek rájöttek, hogy a faragvány a Templo Mayor, az Azték Birodalom Nagy Templomának része lehet, amely a gyarmati korszakból származó beszámolók és korábbi korlátozott ásatási projektek alapján ismert, hogy valahol a városközpont alatt fekszik.

A helyszín elriasztotta a korábbi régészeti kutatásokat, mivel az azték romokat működő épületek alá temették, amelyek közül néhányat a spanyol gyarmati időkben emeltek, és maguk is műemléki védelmet élveztek. A Coyolxauhqui dombormű azonban olyan nemzeti izgalmat váltott ki, hogy a régészek engedélyt kaptak a hosszú távú ásatások megkezdésére, amelyeket először Eduardo Matos Moctezuma, a Mexikói Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet munkatársa vezetett.

A Templo Mayor romjai a modern Mexikóváros központjában fekszenek. Kenneth Garrett/National Geographic Magazine/Getty Images

A kormány kezdetben engedélyezte, hogy a csapat 13 korlátozott történelmi értékű épületet lebontson. Azóta az ásatások szakaszosan, építkezésekkel és karbantartási projektekkel együttműködve folytatódnak. Ma a fő templom maradványait tárják fel a látogatók előtt, közvetlenül a városközpontban – az UNESCO Világörökség része.

“Ez egy gyönyörű, élénk mexikói helyszín, ahol ott van a modern Mexikóváros, a gyarmati Mexikóváros és a Kolumbusz előtti Mexikó is” – mondja Davíd Carrasco, a Harvard Egyetem mezoamerikai vallásokkal foglalkozó kutatója. A helyszín olyan gazdag, hogy a kutatás “még 100 évig folytatódhat” – mondja Carrasco, aki a templomot tanulmányozza. Néhány közelmúltbeli látványos lelet következik.

Az isteneknek adott ajándékok Az azték hit szerint az istenek szenvedtek azért, hogy életet teremtsenek, és ezt meg kellett hálálniuk. Az azték papok az isteni felajánlásokat a padlók alá rejtették, vízszintes és függőleges tengelyek mentén szisztematikusan elhelyezett rejtekhelyekre, amelyek a Templo Mayor-t a világegyetem középpontjává tették. Az ajándékok között voltak a birodalom minden részéből származó luxuscikkek, korábbi civilizációkból származó műtárgyak, valamint több ezer ember és állat maradványai – sokukat pazar szertartások során áldozták fel a piramis tetején. Jésus Lopéz

Koponyatorony 2015 és 2017 között a régészek egy közel 30 méter átmérőjű, több mint 650 emberi koponyából készült tornyot tártak fel. Az áldozati áldozatokon – férfiak, nők és gyermekek – a fülük felett tátongó lyukak vannak, ami arra utal, hogy a levágott fejeket nyilvános kiállítás céljából állványra akasztották, mielőtt véglegesen a toronyba zárták volna őket. Gyarmati korabeli kéziratok egy koponyaállványt ábrázolnak a Templo Mayorban, de ez az első csontos bizonyíték. Henry Romero/Reuters

FAST FACTS

1978:

A lelőhely időszaka: 1325-1521, a mexikói azték uralom idején.

Építtette: A mexikói aztékok: A mexikóiak, az az etnikai csoport, amely az azték birodalmat uralta – amely maga is népek szövetsége volt Közép-Amerikában az 1300-as évek közepétől a spanyol hódítás kezdetéig, 1519-ig.

Helyszín: Az azték főváros, Tenochtitlan, a mai Mexikóváros.

A feltárásokat vezette: Szt: Mexikói Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet.

Szemcukor Egyes koponyákból kagylóból és piritből készült szemgolyókkal ellátott maszkokat készítettek. A Current Anthropology 2016-os tanulmánya szerint a maszkok valószínűleg gazdag, fogságba esett harcosoktól származnak, mert többnyire fiatal és középkorú, egészséges fogú férfiak voltak, akiket értékes tárgyakkal temettek el. Roger Cracknell/Classic/Alamy Stock Photo