A hárompontos becslés kétféleképpen végezhető – az egyik a Béta-eloszlás technika alkalmazása, amely a PERT (Program Evaluation and Review Technique) képletet használja, a másik pedig a háromszögeloszlás technika alkalmazása, amely egyszerű átlagot számol.
Mint bármely más becslési technika, a hárompontos becslés is használható egy feladat (munkacsomag, tevékenység vagy akár az egész projekt) időtartamának vagy költségének becslésére.
Ez a cikk a Béta és a háromszögeloszlású hárompontos becslési technikák definícióit, magyarázatát és példáit tartalmazza.
A PMBOK útmutató nem használja a PERT kifejezést. Csak a béta- és háromszögeloszlású képletekről beszél.
Miért van szükség hárompontos becslésre?
A kockázatok minden becsléssel együtt járnak. A hárompontos becslés segít a projektkockázatok mérséklésében.
Az egypontos becslés során a feladat becsült értékének egyetlen értékét határozzák meg, ami meglehetősen pontatlan lehet az összetett feladatok esetében. Az egypontos becslés pontossága javítható három különböző érték meghatározásával. Ezek az értékek segítenek egy tartomány megállapításában, ami csökkenti a projekt kockázatát és javítja a megbízhatóságot.
Ez a 3 különböző érték
- Optimista érték (O)
- Pesszimista érték (P)
- Legvalószínűbb érték (M)
A hárompontos becslésben a feladat várható értékét 3 különböző érték statisztikai átlagának kiszámításával határozzuk meg.
Nézzük meg a várható érték (átlag) meghatározására szolgáló két népszerű módszert és azok képleteit.
Egyszerű átlagolás háromszögeloszlást használva
A három becsült érték átlagát a következő képlettel határozzuk meg.
E_SA=(O+P+M)/3
Példa és számítás
Mutatunk egy példát, hogy lássuk, hogyan működnek ezek a képletek. Tegyük fel, hogy meg kell becsülnünk, mennyi idő alatt jutunk el A pontból B pontba. Lehet 3 különböző forgatókönyv:
Optimista forgatókönyv – Az utakon nem lenne semmilyen forgalmi torlódás, és nem kell megállni a jelzőlámpáknál
Pesszimista forgatókönyv – Komoly forgalmi szűk keresztmetszetek lennének ( lehet a egy súlyos baleset miatt) vagy lesz néhány nem tervezett megállás (lehet, hogy jármű meghibásodás miatt)
A legvalószínűbb forgatókönyv – Rendszeres forgalmi viszonyok lennének
Tegyük fel, hogy a 3 becslésünk (Optimista, Pesszimista & Legvalószínűbb) 45 perc, 225 perc és 90 perc volt. Ha ezeket az értékeket beillesztjük a képletekbe, azt kapjuk
E_SA=(45+225+90)/3
E_SA=120 perc
Ez lényegében azt jelenti, hogy a legtöbb esetben az út 120 percet vagy annál kevesebbet vesz igénybe.
A háromszögeloszlás átlagára alkalmazott standard eltérésről is olvashat, amellyel egy becslési tartományt tudhat meg.
PERT-képlet a béta-eloszlás felhasználásával
A PERT-képlet a béta-eloszlás egyenletének közelítése. Egyszerű átlag helyett súlyozott átlagot számol.
Három becsült érték átlagát a következő képlettel határozzuk meg.
E_PERT=(O+P+4×M)/6
Miért adtak 4 súlyt M-nek a PERT-képletben?
A PERT-képlet a valószínűségelméleten és a statisztikán alapul. Konkrétan a PERT a béta eloszláson alapul. Történelmileg a 3 pontos becslés a PERT-ből származik.
A PERT-et eredetileg az amerikai haditengerészet fejlesztette ki az ütemezési bizonytalanságok kezelésére. A fent említett képlet a Béta-eloszlás által talált átlag közeli közelítése. A PERT-et gyakran használják a CPM-módszerrel (Critical Path Method) együtt a mérsékelt kockázatú projektek ütemezésének meghatározására.
Példa és számítás
Vegyük fel ugyanazt a három értéket a fenti példából, és tegyük be őket a PERT-képletbe.
E_PERT=(45+225+4×90)/6
E_PERT=105 perc
ez lényegében azt jelenti, hogy a legtöbb esetben az út 105 percet vagy annál kevesebbet vesz igénybe.
Azt fogja észrevenni, hogy a PERT becslései közelebb állnak a “Legvalószínűbb” értékhez. Egyes projektmenedzserek úgy vélik, hogy a PERT becslés jobb eredményeket hoz, de még nem láttam olyan végleges kutatást, amely ezt sugallná.
A standard eltérésről is olvashat, amelyet a PERT átlagra alkalmaznak, hogy megtudják a becslések tartományát.
Egy megjegyzés a PMP® vizsgáról
A PMP vizsgán sok képletalapú kérdés van. E kérdések közül néhány a 3 pontos becslésen alapul. Sok ilyen kérdés megoldható a PERT-képlet vagy az Egyszerű átlag képlet használatával. Általában ezek a kérdések viszonylag könnyen megoldhatók. Maga a mögöttes koncepció nagyon egyszerű. Megfigyeltem azonban, hogy sok PMP-jelöltet összezavar ez a téma. A PMP vizsgára való felkészítés során sok hallgató tesz fel olyan kérdéseket, mint “A 3 pontos becslés ugyanaz, mint a PERT?”, “Miért van 2 különböző képlet a 3 pontos becsléshez?”, “Melyik képletet kell használni a PMP vizsga kérdéseinek megoldásához?” stb. el.
Úgy vélem, ez a zavar elsősorban a különböző projektmenedzsment szerzők által használt különböző terminológia miatt van. Szerény javaslatom az, hogy ha Ön PMP® aspiráns, akkor kövesse a PMBOK Guide terminológiáját. Minden más információforrást, például könyveket, weboldalakat és blogokat (beleértve ezt is) egy kis szkepticizmussal kell olvasni. Csak akkor kövesse az egyéb forrásokat, ha úgy találja, hogy az ezekben a forrásokban szereplő információk összhangban vannak a PMBOK Útmutatóval.
Hiszem, hogy mind a PMP aspiránsoknak, mind a projektmenedzsmentet gyakorló szakembereknek a PMBOK Útmutatót kell használniuk a projektmenedzsment terminológiájának megértéséhez. A PMI igyekszik egységesíteni a projektmenedzsment terminológiát. Sok különböző területről érkező szakértő járult hozzá a PMBOK Guide tartalmához. Az Útmutatót alaposan átnézik, mielőtt kiadják. Emellett a projektmenedzsment aktuális trendjeinek és legújabb fejleményeinek megfelelően frissítik.
Záró megjegyzések
A becslés a projektmenedzsment egyik legalapvetőbb fogalma. Valójában a rossz és helytelen becslés a meghiúsult projektek egyik fő oka. A becslésnek számos módja van. E becslési technikák némelyike egy-egy ipari területre jellemző, mint például a szoftver méretbecslési technikák. Míg más technikák bármilyen típusú projektre (vagy mindennapi tevékenységre) alkalmazhatók, pl. az analóg és a parametrikus becslés.