Defláció vs. dezinfláció: Egy áttekintés
Bár ugyanúgy hangzik, a deflációt nem szabad összekeverni a dezinflációval. A defláció az általános árszínvonal csökkenése az egész gazdaságban, míg a dezinfláció az, ami akkor történik, amikor az árinfláció átmenetileg lelassul. A deflációt, amely az infláció ellentéte, elsősorban a kereslet és a kínálat eltolódása okozza.
A dezinfláció viszont az infláció időbeli változásának mértékét mutatja. Az inflációs ráta idővel csökken, de pozitív marad.
Főbb tanulságok
- A defláció az általános árszínvonal csökkenése egy gazdaságban, míg a dezinfláció az árinfláció átmeneti lassulása.
- A gazdaságra káros dezinflációt a pénzkínálat, a kormányzati kiadások, a fogyasztói kiadások és a vállalati beruházások csökkenése okozhatja.
- A dezinfláció ellen a központi bankok a monetáris politika kiterjesztésével és a kamatlábak csökkentésével küzdenek.
- Disinflációt okozhat recesszió, vagy amikor a központi bank szigorítja monetáris politikáját.
Defláció
A defláció az áruk és szolgáltatások árának csökkenésére használt gazdasági kifejezés. A defláció lassítja a gazdasági növekedést. Általában gazdasági bizonytalanság idején következik be, amikor az áruk és szolgáltatások iránti kereslet alacsonyabb, a munkanélküliség magasabb szintje mellett. Amikor az árak csökkennek, az inflációs ráta 0% alá csökken.
A deflációs (és inflációs) rátákat a fogyasztói árindex (CPI) segítségével lehet kiszámítani. Ez az index egy árukból és szolgáltatásokból álló kosár árszintjének változását méri. Mérhetők a bruttó hazai termék (GDP) deflátorával is, amely az árinflációt méri.
A deflációt számos különböző tényező okozhatja, többek között a pénzmennyiség csökkenése, a kormányzati kiadások, a fogyasztói kiadások és a vállalatok beruházásai.
A vállalati termelékenység is vezethet árcsökkenéshez. Ha egy vállalat fejlettebb technológiát alkalmaz a termelési folyamatában, hatékonyabbá válhat, ezáltal csökkentheti a költségeit. Ezeket a költségmegtakarításokat aztán továbbadhatja a fogyasztóknak, ami alacsonyabb árakat eredményezhet.
Egy mobiltelefonos példa
Mondjuk a mobiltelefonok esetét. A mobiltelefonok árai a technológiai fejlődésnek köszönhetően jelentősen csökkentek az 1980-as évek óta. Ez lehetővé tette, hogy a kínálat gyorsabban növekedjen, mint a pénzkínálat vagy a mobiltelefonok iránti kereslet.
A kötvények azonban jól teljesíthetnek deflációs időszakokban. Több befektető végül a biztonságosabb befektetési eszközt ígérő minőségi eszközökhöz áramlik. Ezzel szemben a részvénypiacra negatív hatással lehet. Az árak – és ezáltal a kínálat és a kereslet – csökkenése árt a vállalatok jövedelmezőségének, ami a részvények értékének eróziójához vezet.
A defláció kezelése érdekében a központi bank közbelép, és expanzív monetáris politikát alkalmaz. Csökkenti a kamatlábakat és növeli a gazdaságon belüli pénzkínálatot. Ez viszont növeli az áruk és szolgáltatások iránti keresletet. Az alacsonyabb kamatlábak a fogyasztók vásárlóerejének növekedését jelentik. A nagyobb költekezés árinflációt és ezáltal nagyobb keresletet jelent az áruk és szolgáltatások iránt. A magasabb árak magasabb profitot eredményeznek a vállalkozások számára.
Dezinfláció
Dinfláció akkor következik be, amikor az árinfláció átmenetileg lelassul. Ezt a kifejezést az amerikai jegybank szokta használni, amikor az infláció lassulásának időszakát akarja leírni. A deflációval ellentétben ez nem káros a gazdaságra nézve, mert az inflációs ráta rövid idő alatt csak kis mértékben csökken.
Az inflációval és a deflációval ellentétben a dezinfláció az inflációs ráta változását jelenti. A dezinflációs időszakokban az árak nem csökkennek, és ez nem jelzi a gazdaság lassulását. Míg a negatív növekedési ráta – például -2% – deflációt jelez, addig a dezinflációt az inflációs ráta egyik évről a másikra történő változása mutatja. A dezinflációt tehát az egyik évről a következő évre bekövetkező 4%-os változást 2,5%-ra mérnénk.
A dezinfláció nem feltétlenül rossz a részvénypiacra nézve, mint ahogyan az a deflációs időszakokban lehet. Valójában a részvények jól teljesíthetnek, amikor az inflációs ráta csökken.
A dezinflációt több különböző tényező okozza. Egy recesszió vagy a konjunktúraciklus zsugorodása dezinflációt eredményezhet. Okozhatja a monetáris politika központi bank általi szigorítása is. Ilyenkor a kormány is elkezdheti értékpapírjainak egy részét eladni, és csökkentheti a pénzkínálatot.