Mi az a xenotranszplantáció?
A xenotranszplantáció egy fajok közötti transzplantáció. Az átültetett szerveket transzplantátumnak nevezzük, ezért a xenotranszplantátum az egyik fajból egy másik fajba átültetett szerv.
Mi a faj?
A fajt meghatározó akadály az, hogy lehetséges-e a szaporodás. Egy kutya és egy sertés nem tud párosodni és sikeresen utódokat nemzeni, ezért különböző fajnak számítanak, és az egyikből a másikba történő átültetést xenotranszplantációnak neveznénk.
Egy collie és egy labrador retriever képes párosodni és utódokat nemzeni, ezért azonos fajnak számítanak, és az egyikből a másikba történő átültetést nem neveznénk xenotranszplantációnak.
Az ugyanazon faj két genetikailag különböző tagja közötti átültetést allotranszplantációnak nevezzük. Az ugyanazon faj genetikailag azonos tagjai (beltenyésztett állatok vagy egypetéjű ikrek) közötti transzplantációt izotranszplantációnak nevezzük. Az egyik személyről a másikra történő átültetést pedig (például csont áthelyezése a csípőből a hátba egy törött csigolya javítására) autotranszplantációnak nevezzük.
Milyen kutatások folynak ezen a területen?
A xenotranszplantációval kapcsolatban világszerte kiterjedt kutatások folynak. ANIH gopher keresőmotor segítségével megismerheti az összes olyan xenotranszplantációs projekt részleteit, amelyet jelenleg a National Institute of Health finanszíroz. 1994-ben két xenotranszplantációs projektet finanszíroztak, az azt megelőző évben pedig négyet. Emellett a tengerentúlon, különösen Nagy-Britanniában, és az Egyesült Államokban magánvállalatoknál is folyik munka.
Milyen xenotranszplantációkat végeztek?
Az évek során csak néhány kísérlet történt az emberi xenotranszplantációra, de az FDA jelenleg egyetlen emberi szilárd szerv xenotranszplantációs projektjét sem hagyta jóvá. “Baby Fae”, egy rendellenes szívvel született gyermek rövid ideig páviánszívvel maradt életben. Két embernek páviánok máját ültették át a Pittsburghi Egyetemen. Ezek a betegek több hétig éltek. 1995 végén pedig egy AIDS-es férfinak egy pávián csontvelőjét ültették át. A férfi 1996. április 1-jén még mindig él és jól van, de még nincs bizonyíték arra, hogy a páviánsejtek segítenek az immunrendszerének.
Működnek a xenograftok?
Jelenleg a xenograftok nem túl sikeresek az allograftokhoz képest. A szervhiány azonban további kutatásokat indított el ezen a területen. Évente több ezer ember hal meg az emberi szervek hiánya miatt.
Mik a problémák a xenograftokkal?
Az allograftokhoz hasonlóan a legnagyobb problémát a kilökődés jelenti. Az embereknek vannak “természetes ellenanyagai”, amelyek a vérben keringenek, és azonnali transzplantációs kudarcot okoznak, ha egyes fajokból származó szerveket ültetnek át (például sertésszerveket). Emellett a szervezetben lévő fehérjék “komplement” nevű rendszere is aktiválódik, amikor sertésszerveket ültetnek át főemlősökbe, ami súlyos szisztémás toxicitáshoz vezet. Ennek oka az lehet, hogy a főemlősök komplement szabályozó rendszerei nem ismerik fel a sertés komplementet. A génmérnökök úgy próbálják megkerülni ezt a problémát, hogy genetikailag úgy módosítják a sertéseket, hogy a sejtjeikben legyen néhány komplementszabályozó fehérje.
Vajon a xenotranszplantáció valaha is mindennapos lesz?
Erre a kérdésre nem lehet válaszolni, mivel túl sok tudományos akadály áll jelenleg ahhoz, hogy ne lehessen tudni, hogy a xenotranszplantáció valaha is jól fog-e működni. Egyes tudósok és transzplantációs sebészek nagyon optimisták, hogy a xenotranszplantáció “már a sarkon van”, míg mások szerint soha nem lesz sikeres technika.
Milyen etikai szempontjai vannak az állati szervek emberi életek megmentésére történő felhasználásának?
Az állati szöveteket már évtizedek óta használják transzplantációként embereknek. Sertésekből származó szívbillentyűket már sikeresen használtak sérült szívbillentyűk pótlására embereknél, nagy sikerrel. Tehénből származó vérereket használtak sérült emberi erek helyettesítésére, még a szintetikus anyagok, például a Dacron és a Goretex kifejlesztése előtt.
A xenotranszplantációval kapcsolatban két fő etikai aggály merül fel: az az aggodalom, hogy a xenotranszplantáció vírusokat juttat az emberi populációba, és az az aggodalom, hogy az állatoknak ugyanolyan “jogaik” vannak, mint az embereknek, és ezért nem szabad őket elpusztítani, még akkor sem, ha ez emberi életeket ment meg.
Ami az első kérdést illeti, ezen a területen jelenleg heves viták folynak. Senki sem tudja, hogy az állati szervek emberbe történő átültetése esetleg egy állati vírus kitörését eredményezheti-e az emberi fajban. A virológia neves szaktekintélyei aggódnak a lehetőség miatt, de senki sem tudja igazán, hogy ez valószínű-e vagy sem,és sok tudós nagyon valószínűtlennek tartja. A Nemzeti Egészségügyi Intézetek jelenleg tanulmányozzák a témát, és valamikor ki kell adniuk egy iránymutatást vagy jelentést. A fő aggodalom a főemlősök szerveinek felhasználása miatt van, a sertésszervek sokkal kisebb veszélyt jelenthetnek.
Az állatok “jogait” érintő aggodalmakkal kapcsolatban: bár az emberek kis csoportjai évtizedek óta bosszantják a komoly kutatókat ebben az országban és Európában, ezt az ellenállást általában extroidikusan naivnak tartják. Tény, hogy társadalmunk értékeli az emberi életet, és vannak szokásaink és törvényeink az emberek védelmére. Ennek ellenére élelemként megesszük az állatokat, és a bőrüket és más termékeiket használjuk a cipőnkhöz és a melegünkhöz. Úgy tűnik, hogy tökéletesen összhangban van ezekkel a szokásokkal és hiedelmekkel, ha egy sertésmájat használunk fel egy ember életének megmentésére. A főemlősökkel kapcsolatos kérdés sokkal hevesebb vita tárgya, mivel egyes majmok intelligenciaszintje vetekszik egyes emberekével. A főemlősök azonban egyébként sem ideális donorok, többek között azért, mert kicsi az alom mérete, hosszú a várakozási idő, amíg a teherbeesés lehetséges, és a főemlősök körében gyakori a vírusfertőzés. Így a legtöbb xenotranszplantációs kutató a főemlősökön kívül más állatokra koncentrál.
Hol tudhatok meg többet a xenotranszplantációról?
A “The Why Files” weboldalon található egy informatív cikk a xenotranszplantációról “An answer to the Transplant-Organ Shortage” címmel.
Lásd még az FDA (Federal Drug Administration, USA) 9/20/96 Fact Sheet on Xenotransplantation, és “Organ Transplants from Animals: Examining the Possibilities” (A lehetőségek vizsgálata).