Túl gyakran előfordul, hogy amikor a hadsereg hosszú távú tárolásra küld repülőgépeket, az csak egy szünet a sírba vezető úton. Bár az Egyesült Államoknak megvan az az előnye, hogy a sivatagi tároló létesítmények lassítják a bomlási folyamatot, a legtöbbször a repülőgépeket alkatrészekre szedik szét, vagy csak egy ideig maradnak, mielőtt leselejtezik őket. Az egyik gép, amely megmenekült ettől a sorstól, egy Martin WB-57F Canberra, amelyet a NASA kihúzott a raktárból, ahol körülbelül négy évtizede sínylődött, és visszahozta az életbe. A Canberra e hónap elején emelkedett a levegőbe, és Nixon elnöksége óta először repült.
Ez a gép Martin B-57B Canberraként kezdte életét, az angol Electric Canberra licenc alapján épített és módosított változataként. A gép az Egyesült Államok légierejében szolgált 53-3918-as sorozatszámmal a 13. bombázószázadnál, később a General Dynamics több gépének egyike volt, amelyeket nagy magasságú repülésre alakított át. 1964-ben WB-57F lett belőle, és időjárás-felderítő gépként szolgált, amelyet az 58. időjárás-felderítő század üzemeltetett az új-mexikói Kirtland légibázisról. A gépet 1974-ben nyugdíjazták az arizonai Tucsonban található Davis-Monthan légibázison, ahol körülbelül 40 évig állt, mielőtt a NASA 2011 májusában úgy döntött, hogy megvásárolja. A gépet szétszedték és szárazföldön szállították Coloradóba, ahol a Sierra Nevada Corporation repülőgépipari vállalkozó felújította a repülőgépet.
A NASA flottájában jelenleg két másik WB-57F Canberra repül, a NASA 926 és a NASA 928 típus. E repülőgépek felhasználása a Space Shuttle indításának és visszatérésének filmezésétől kezdve a légi felméréseken és a kozmikus por gyűjtésén át a felső légkörből a tengerentúli amerikai katonai műveleteket támogató küldetésekig terjedt, amelyek részletei meglehetősen homályosak. Hogy ennek a repülőgépnek a naftalinból való kiemelése a NASA egyik meglévő Canberrájának nyugdíjazása, vagy a flotta bővítése miatt történik-e, egyelőre nem ismert.