Az egérpókok a Missulena nemzetségbe tartozó pókok. A nemzetségnek 11 ismert faja van, amelyek egy kivételével mind elterjedtek a kontinentális Ausztráliában. Az egérpókok tengerparti és szárazabb élőhelyeken egyaránt megtalálhatók, azonban a trópusi esőerdőkben nem fordulnak elő. Egy faj, a Missulena tussulena Chilében található.
Az egérpókok a csapóajtós pókok egyik fajtája, és néha összetévesztik a tölcsérhálós pókokkal.
Egerpók jellemzői
Az egérpókok közepes vagy nagy pókok, amelyek hossza 1 centimétertől 3 centiméterig terjed. A nőstény egérpókok általában 3 centiméter hosszúak, míg a hímek kisebbek, körülbelül 2 centiméter hosszúak.
A hím egérpókoknak hosszabb lábuk és hosszú szájpadlásuk van (egy hosszúkás, gyakran szegmentált függelék, amely a gerincteleneknél általában a száj közelében található, és az érzékelésre, a mozgásra és a táplálkozásra szolgál), amely úgy néz ki, mint egy extra pár láb. Az egérpókok fekete vagy barna színűek, rövid, zömök, vastag lábakkal. A páncéljuk fényes, és magas, széles fejük van, a szemek a fej elülső részén helyezkednek el.
Az egérpókoknak rövid fonákjuk van, amely a has hátsó részén helyezkedik el. Az egérpókok nemi dimorfizmust mutatnak, a nőstény pókok teljesen feketék, a hím pókok pedig fajspecifikus színezetűek. A keleti egérpók (Missulena bradleyi) hímjei kékes színűek, a vörösfejű egérpók (Missulena occatoria) hímjei pedig barnás színűek, vöröses árnyalatú állkapcsokkal.
Egerpókok élőhelye és pókhálója
Az egérpókok a Gondwanaland faunához (déli szuperkontinens) tartoznak ez azért van, mert a legtöbbjük Ausztrália lakója, bár egy faj Chilében is megtalálható, egy másik közeli rokona pedig Dél-Amerikában él.
Az egérpókok földbe vájt, csuklós tetejű, úgynevezett csapóajtóval fedett odúkban élnek. Az egérpók odúi akár 30 centiméter (12 hüvelyk) mélységig is terjedhetnek. Az odú menedéket nyújt a ragadozók, a paraziták, az alacsony páratartalom és a magas hőmérséklet elől. A hím egérpókok gyakran vándorolnak ki az odúból párkeresés céljából, a nőstények azonban az odúban maradnak, életük nagy részét ott töltik, hacsak véletlenül ki nem ássák őket.
Egerpók étrend
Az egérpókok elsősorban rovarokkal táplálkoznak, bár lehetőség szerint más kis állatokat is elfogyasztanak. Az egérpókok úgy táplálkoznak, hogy az odú bejárata mellett elhaladó zsákmányra támadnak. Az egérpók elsődleges ragadozói közé tartoznak a darazsak, a bandicootok, a százlábúak és a skorpiók.
Egerpók mérge
A hím és nőstény egérpókoknak egyaránt nagyon nagy agyarai és agyaralapjai vannak. Az egérpókok agresszív pókok, és provokáció esetén harapnak. Azonban csak néhány fajról derült ki, hogy a tölcsérhálós pók által okozott tünetekhez hasonló súlyos tüneteket produkál. A tölcsérhálós pókkal ellentétben azonban az egérpók sokkal kevésbé agresszív az emberrel szemben (hacsak nem provokálják), és gyakran adhat “száraz” harapásokat.
Egerpók szaporodás
A hímek körülbelül 4 évesen érik el az ivarérettséget. Az egérpókok a szaporodási időszakban elhagyják sekély üregeiket, hogy párt találjanak maguknak. Szokatlan, hogy vándorló viselkedésük nappal történik, ellentétben más miómapókokkal, amelyek hímjei éjszakai vándorok. A párzás általában a nőstény odújában zajlik. A nőstény egérpók 60 vagy több tojást rak le egy petezsákba, amelyet az odú főtengelyében lévő költőkamrába helyez. A pókfiókák a nyár folyamán kelnek ki a petezsákból, és az anyával maradnak őszig, amikor a szétszóródásra kerül sor.
A vörösfejű egérpók pókfiókái ballonozással szóródnak szét, ami a mygalomorfoknál ritka technika. Ez magyarázza a vörösfejű egérpók viszonylag széles elterjedését más mygalomorf fajokhoz képest, beleértve a keleti egérpókot is, amely valószínűleg a földön szóródik.