“Megmondom, miért nem égtek el a festmények. A fiú könnyei eloltották a tüzet.”
1985 egyik szeptemberi reggelén a brit lakosok kinyitották a The Sun, egy népszerű újság példányait, és egy megdöbbentő cikket találtak. “A síró fiú lángoló átka” – szólt a címlap. A történet szerint Ron és Mary Hall otthona tűzvészben veszett oda, amikor egy serpenyő lángra kapott. Bár az egész ház megsemmisült, egy tárgy megmaradt: egy síró fiút ábrázoló festmény lenyomata. Ron Hall testvére, Peter, aki tűzoltó volt, azt állította, hogy nem ez volt az első eset. Peter azt állította, hogy sok olyan tűzesetnek volt már szemtanúja, amelyekben minden tönkrement, kivéve a Síró fiú festményt. A cikkre adott reakció elsöprő volt. Egy napon belül több száz olvasó kereste meg az újságot, azt állítva, hogy a festmény elátkozta őket. Hogyan okozhatott egyetlen festmény ekkora felháborodást?
Az egész az 1950-es években kezdődött. Egy Giovanni Bragolini nevű spanyol művész egy festménysorozatot készített, amely egy síró kisgyermeket ábrázolt. Ezeket a festményeket turistáknak adta el, hogy emlékeztesse őket a második világháború árváira. Furcsa módon Angliában az emberek, különösen a fiatal párok, megszerették ezeket a festményeket. A festmények tömeges nyomtatásait az egész országban árulták.
A történet megjelenése után az embereket hisztéria kerítette hatalmába. A legenda egyre nagyobb lett, ahogy a képzelet elszabadult. Egyesek azt állították, hogy a festmény okozta a családtagok halálát. Mások arról számoltak be, hogy amikor megpróbálták elégetni a nyomatokat, a festmény nem gyulladt meg. Még a Crying Boy nyomatokat tartalmazó éttermeket is porig égették. Alan Wilkinson tűzoltó azt állította, hogy a tüzek nem természetfeletti események voltak, hanem figyelmetlenségből adódtak. Ugyanakkor elismerte, hogy 1973 óta több mint ötven “síró fiú” tüzet észlelt.
Végül elég volt. Mivel az emberek kétségbeesetten próbáltak megszabadulni a festmény példányaitól, Kelvin MacKenzie, a The Sun szerkesztője megoldást talált ki. Azt mondta az olvasóknak, hogy küldjék be a festményeiket, és a The Sun egyszer s mindenkorra megsemmisíti őket. Halloween napján az újság munkatársai a festmény több mint 2500 példányát égették el.
Amint telt az idő, az eredeti őrület alábbhagyott. De ez nem akadályozta meg az embereket abban, hogy a legendához hozzáadják a saját darabjaikat. Az egyik történet szerint a festményen látható fiú egy Madridban élő árva volt. Annak ellenére, hogy egy pap figyelmeztette, hogy ahol a fiú járt, ott tűz ütött ki, a művész úgy döntött, örökbe fogadja a gyermeket. Valamivel később a művész műterme leégett. A kisfiú elszökött, és soha többé nem látták.
Volt valami baljóslatú ebben a festményben? Vagy az egész csak egy médiaszínjáték volt, amelyet az olvasók vonzására terveztek? Függetlenül attól, hogy A síró fiú valóban gonosz volt-e vagy sem, a története hírhedten él tovább.