K.: Cégünk körülbelül 300 köbméter betont helyezett el szegélyek, járdák és kötények formájában egy olyan üzleti negyedben, amelynek útjait az állam szolgálja ki. A beton igazoltan 3500 psi-s és légnedvesített volt. 6 x 6 – W1,4 x W1,4 méretű hegesztett drótszövetet használtak. A betonozás befejezésekor a betonra egy napra polietilén fóliát helyeztek.
A beton mindössze 4 hónapos volt, amikor különböző szakaszokon, összesen kb. 20 köbméternyi területen lepattogzások keletkeztek. A parkoló bejáratánál a 6 hüvelykes kötényen áthaladó autók sója okozta az új beton lepattogzását. Meg lehetett volna-e előzni ezt a problémát, és ha igen, hogyan? Ki a felelős ezért a problémáért?
A.: Lehetséges, hogy a probléma a lepedékképződésben rejlik. Ez hasonló a lepattogzáshoz, kivéve, hogy a beton hajlamos vékony rétegekben leválni. A hámlás gyakran a jégtelenítőszerek hatásának eredménye a fagyási és olvadási időszakok alatt. A felelősség a specifikálót, a betonszállítót vagy a kivitelezőt terheli, attól függően, hogy mi okozta a problémát. Az Ön által elmondottak alapján nem úgy tűnik, hogy a betonnak ki kellett volna peregnie vagy le kellett volna peregnie, tehát valamilyen ismeretlen vagy hiányosan figyelembe vett körülménynek kell lennie.
Ön azt mondta, hogy a beton légtartalmúnak volt minősítve, amit mi úgy értelmezünk, hogy a légtartalmat valójában nem vizsgálták a munkaterületen. Nem jelezte, hogy konkrét légtartalmat határoztak-e meg. Egy olyan súlyos éghajlaton, mint az Öné, a megadott átlagos légtartalomnak 5,5 százaléknak kellett volna lennie, ha a durva adalékanyag maximális mérete 1 1/2 hüvelyk, 6,0 százaléknak, ha a maximális méret 1 hüvelyk vagy 3/4 hüvelyk, 7,0 százaléknak, ha 1/2 hüvelyk, és 7,5 százaléknak, ha 3/8 hüvelyk. Ha a beton kevesebb levegőt tartalmazott, mint amennyit a maximális szemcsemérethez előírtak, az hozzájárulhatott a peregéshez vagy a lepattogzáshoz.
Néha a munkagép betonja kevesebb levegőt tartalmaz az előírtnál, mert vagy véletlenül kihagyták a levegőztető anyagot a keverés során, vagy a levegő egy későbbi időpontban részben elveszett. Lehetséges, hogy a szállítás és a szállítás során a kezdeti levegőtartalom egy része elvész, ha a beton pernyét tartalmaz, különösen, ha a pernye magas széntartalmú. A szállított levegő elvesztésének egyéb lehetséges okai: a keverőben víz hozzáadása a betonhoz a süllyedés növelése érdekében, a beton befejezése, miközben a beton felszínén kifolyt víz van, vagy a beton felületére víz permetezése a befejezés során. E hibák valamelyike lehet az oka a lepattogzásnak vagy a lepergésnek. Néha ezen okok közül egy vagy több nem ismert a vállalkozó számára, és nem jelenik meg a munkadokumentációban.
Bár a jó kikeményedés megköveteli a nedvesség megtartását a betonban, potenciális nehézséget jelent, ha a betont késő ősszel helyezik el. Ha a kikeményedés a téli szezonban magasan tartja a beton nedvességtartalmát, az hozzájárulhat a sózás után a lepedékképződéshez. Gyakran adják azt az ajánlást, hogy a késő ősszel elhelyezett betonra ne alkalmazzanak folyékony membrános kikeményítő vegyületeket, mivel ezek a vegyületek a fagyási és olvadási szezonban nemkívánatos hosszú ideig magas nedvességtartalmat tarthatnak fenn, és ezáltal hozzájárulhatnak a vízkőképződéshez, ha a beton alacsony légtartalmú vagy magas víztartalmú. Emiatt is javasolt, hogy a beton legalább 28 napig száradjon, mielőtt bármilyen só kijuttatására sor kerülne. Mások azt javasolják, hogy az első télen tilos a sótalanító só kijuttatása.
A járdából vett megszilárdult minta vizsgálatával a kőműves megállapíthatja a beton légtartalmát, és azt is, hogy a cementmassza víz-cement aránya a felületi rétegben magasabb-e, mint a beton többi részében.
A nyomásmérővel végzett levegővizsgálat néhány perc alatt elvégezhető. A síkidomok felületi hámlásának megelőzése érdekében a beton levegőtartalmát gondosan ellenőrizni kell.