A kognitív viselkedésterápia (CBT) az utóbbi években egyre népszerűbbé vált, mivel egyre többen ismerik fel hatékonyságát az olyan gyakori zavarok kezelésében, mint a szorongás és a depresszió.
A CBT korántsem új terápia, és gyakorlatias felépítése miatt könnyen mérhető. Ezek a tényezők számos sikeres klinikai vizsgálatot eredményeztek, amelyek a közelmúltban biztosították, hogy az NHS-ben ajánlott kezelésként szerepeljen.
Mi a CBT?
A kognitív viselkedésterápia a beszélgető terápia egyik fajtája, amely magában foglalja a nem hasznos gondolatok azonosítását és megkérdőjelezését, és segít az embereknek megtanulni, hogyan módosíthatják gondolkodási mintáikat és viselkedésüket, hogy javuljon a közérzetük. A CBT az érzések, a gondolatok és a viselkedés közötti kapcsolatot vizsgálja. Mint ilyen, a pszichológia két nagyon különböző iskolájából alakult ki: a behaviorizmusból és a kognitív terápiából. Gyökerei e két modellre és későbbi összeolvadásukra vezethetők vissza.
Viselkedésterápia gyökerei
A mentális zavarok viselkedéses kezelése az 1900-as évek eleje óta létezik. Skinner, Pavlov és Watson mind a viselkedésterápiák korai képviselői voltak. A viselkedéstan azon az elképzelésen alapul, hogy a viselkedés mérhető, betanítható, sőt megváltoztatható. Azt állítja, hogy a környezeti ingerekre adott válaszaink alakítják viselkedésünket.
A viselkedésterápia első hulláma az 1940-es években jött létre, válaszul a háborúból hazatérő sok második világháborús veterán érzelmi alkalmazkodására. A depresszió és a szorongás hatékony, rövid távú terápiája iránti igény egybeesett a viselkedéstudományi kutatások felhalmozódásával azzal kapcsolatban, hogy az emberek hogyan tanulnak meg viselkedni és érzelmileg reagálni az élethelyzetekre. Ez megkérdőjelezte az akkoriban népszerű pszichoanalitikus terápiát, és a CBT “első hullámának” tekinthető.
Kognitív terápia gyökerei
Az 1900-as évek elején Alfred Adler osztrák pszichoterapeuta alapvető hibákról és azok kellemetlen érzelmekben játszott szerepéről alkotott elképzelése tette őt az egyik legkorábbi terapeutává, aki a megismeréssel foglalkozott a pszichoterápiában. Munkája Albert Ellis amerikai pszichológust inspirálta arra, hogy az 1950-es években kidolgozza a racionális érzelmi viselkedésterápiát (REBT). Ezt ma a kognitív pszichoterápia egyik legkorábbi formájának tekintik. Azon az elképzelésen alapul, hogy egy személy érzelmi szorongása inkább az eseményről alkotott gondolataiból ered, mint magából a tényleges eseményből.
Az 1950-es és 1960-as években Aaron T. Beck amerikai pszichiáter észrevette, hogy kliensei az analitikus ülések alatt belső párbeszédeket folytatnak a fejükben. Felfedezte, hogy a kliensek mintha szinte önmagukkal beszélgetnének, de ennek a fajta gondolkodásnak csak egy kis részét osztották meg vele. Például előfordulhatott, hogy valaki azt gondolta magában: “A terapeuta ma nagyon csendes; vajon haragszik-e rám?”, majd ennek következtében szorongani kezdett.”
Automatikus gondolatok a kognitív terápiában
Beck megértette a gondolatok és az érzések közötti kapcsolat fontosságát, és az emberek fejében felbukkanó érzelmi gondolatok leírására megalkotta az “automatikus gondolatok” kifejezést. Felfedezte, hogy bár az emberek nem mindig vannak tudatában ezeknek a gondolatoknak, megtanulhatják azonosítani és jelenteni őket. Megállapította, hogy a zaklatott embereknek negatív gondolataik vannak, amelyek általában irreálisak, és e gondolatok feltárásával és megkérdőjelezésével hosszú távú és pozitív változás érhető el. A CBT lényegében segít az embereknek kilépni ezekből az automatikus gondolatokból, és kipróbálni őket.
A hatvanas években számos empirikus vizsgálatot végeztek arról, hogy a kogníciók hogyan befolyásolják a viselkedést és az érzelmeket. Ez a kognitív forradalom néven ismert. Ez hangsúlyozta a tudatos gondolkodás szerepét a pszichoterápiában, és a CBT “második hullámaként” ismert.
A megközelítések kombinálása
A viselkedésterápiák sikeresek voltak a neurotikus zavarok kezelésében, de a depressziót nem tudták legyőzni. Ahogy a kognitív terápiák népszerűsége szárnyalni kezdett, a pszichológusok elkezdték egyesíteni a két megközelítést, hogy sikeresen kezelhessék az olyan problémákat, mint a pánikbetegség. Bár mindegyik irányzat más-más hangsúlyt fektet, mindkettő azzal foglalkozik, hogy mi történik az egyénnel itt és most. A CBT a kliens hiedelmeire, tapasztalataira és érzéseire összpontosít a jelen pillanatban.”
A CBT számos probléma kezelésében hasznos lehet
A CBT-t számos tudományos vizsgálat tárgyát képezte, és a pszichológiai problémák széles körére alkalmazzák. Alkalmazása az 1990-es években vált szélesebb körben elterjedtté, és ma már az NHS is támogatja. Népszerűségének növekedésével párhuzamosan a CBT-vel kapcsolatos klinikai vizsgálatok száma is növekszik, és a bizonyítékbázis is erősödik. Számos állapot kezelésében bizonyult hatékony terápiának, többek között:
- Szorongás
- Pánikbetegség
- depresszió
- OCD – kényszerbetegség
- fóbiák
- Irritábilis bél szindróma
- Krónikus fáradtság
- Elégzési zavarok
.
CBT és egyéb terápiák
Ma, számos terápia keveri a kognitív és viselkedéses elemeket a megközelítésében, többek között:
- Integratív pszichoterápia
- Realitás-terápia
- Multimodális terápia
- Szemmozgás-deszenzitizáció és reprocesszálás
- Kognitív feldolgozó terápia
- Akceptálás és elköteleződés terápia
- Dialektikus viselkedésterápia
.
További olvasnivalók a CBT-ről és az általa kezelhető problémákról
Hogyan segíthet a kognitív viselkedésterápia a szorongásos zavarok kezelésében
Hogyan segíthet a kognitív viselkedésterápia a depresszió kezelésében?
Pánikrohamok: Hogyan segíthet a kognitív viselkedésterápia?
Kognitív torzulások és gondolkodási hibák – Hogyan segíthet a CBT?
CBT-terápia Londonban
Tagged With: CBT, kognitív viselkedésterápia