A japán “ga” partikula:

A “ga”「が」 részecske valószínűleg az egyik leginkább félreértett részecske, mivel látszólag hasonlít a “wa”「は」 részecskére. A “ga”「が」 azonban valójában meglepően egyszerű.

Ebben a cikkben megvizsgáljuk a “ga”「が」 alanyi részecske célját, valamint összehasonlítjuk a “wa”「は」-val, hogy megtudjuk, miért keverik össze ezt a két részecskét olyan könnyen. Megnézünk néhány olyan helyzetet is, amikor a “ga”「が」 gyakrabban használatos, és hogy miért a “ga”「が」-t részesítjük előnyben a “wa”「は」-val szemben ezekben a helyzetekben.

Mi a “ga”「が」 partikula?

Ez a partikula egyetlen, egyértelmű funkcióval rendelkezik:

A “ga”「が」 partikula egy ige alanyát jelöli. Vagyis megmondja, hogy ki vagy mi hajtja végre a cselekvést.

Ez minden.

Minden mondatban van egy ige (vagy predikátum), és ami a “ga”「が」 előtt áll, az a személy vagy dolog, amely végrehajtja az ige által leírt cselekvést.

Nézzünk néhány példát:

Itt Yuto az, aki az evés aktusát végzi, ezért őt jelöli a “ga”「が」 partikula. Ha arra gondolsz, hogy “Miért nem “wa”「は」?”, olvass tovább – rátérünk erre is.”

Hasonlóképpen, Sana az a személy, aki ment, tehát ő az alany, a “ga”-val jelölve 「が」.

Ezúttal a téma kissé összetettebb, de ugyanazok a szabályok érvényesek. “Haruto kutyája” az, aki üldözi, ezért a “Haruto no inu” “Haruto kutyáját” a “ga” “ga” jelöli.

Végre, Ez a példa azt mutatja, hogy a cselekvést végző dolognak nem kell személynek lennie, és a cselekvésnek sem kell különösen aktívnak lennie.

Végezetül ez a példa azt mutatja, hogy a cselekvést végző dolognak nem kell személynek lennie, és a cselekvésnek sem kell különösen aktívnak lennie.

Mindegyik mondatban a “ga”「が」 előtti szó vagy kifejezés a cselekvést végző személyt, állatot vagy dolgot jelöli.

A “ga”「が」 által meghatározott szerep valóban ilyen egyszerű.

A “ga”「が」 vagy a “wa”「は」 használata – ez a kérdés

Ami nem egyszerű, az az a tény, hogy a “ga”「が」-t sokszor lényegében a “wa”「は」 helyettesíti. Például az összes fenti mondat átírható úgy, hogy a “ga”「が」 helyett “wa”「は」-t használunk.

Miért?

Mert a “wa”「は」 meghatározza a mondat témáját, vagyis azt, amiről a mondat szól.

Ugyanakkor, mint tudjuk, a “ga”「が」 a témát határozza meg, vagyis azt a személyt, aki a cselekvést végrehajtotta.

Ezek sok esetben ugyanarra a dologra vonatkoznak – vagyis sok mondat elsősorban arról a személyről szól, aki a cselekvést végrehajtotta.

Amikor ez történik, a “wa”「は」 átveszi a helyét, és közben kissé megváltoztatja a mondat hangsúlyát.

A téma és az alany közötti különbség

Azért, hogy jobban megértsük a téma és az alany közötti különbséget, próbáljunk ki egy másik példát:

Ez az, amit itt az egyes részecskék mondanak:

waは – A mondat témája az “ashita”「明日あした」, azaz “holnap”.

gaが – A dolog, amely a zuhanás aktusát végrehajtotta (az alany), az “ame”「雨あめ」, jelentése “eső”.

Ez a mondat tehát a holnapról (a témáról) szól, de a leírt fő cselekvést – a zuhanást – az eső (az alany) fogja végrehajtani.

Ez esetben a téma (holnap) és az alany (eső) határozottan különböző dolgok, így könnyebb tudni, hogy melyik partikulát hol kell használni.

A kettő közötti legfontosabb különbséget nagyjából láthatjuk a megbízható mondatszerkezeti ábránkon:

(Itt olvasd el, ha még nem láttad).

Először is meg kell jegyeznem, hogy az egyetlen elem, amit a mondatalkotáshoz használnunk kell, az az ige. Minden más nyelvtanilag opcionális, így rendben van, hogy korábbi példáinkban nem szerepelt a téma.”

Másodszor, láthatjuk, hogy a “ga”「が」 az “egyéb információk” részen belül van. Figyeljük meg, hogy az összes többi elem ebben a szakaszban nagyon közvetlenül kapcsolódik a cselekvéshez.

Az olyan dolgok, mint a tárgy (amivel a cselekvés történt), a hely (ahol a cselekvés zajlott) és a cél (a mozgással járó cselekvések esetében) mind olyan konkrét részletet mondanak el nekünk, amely közvetlenül kapcsolódik a cselekvéshez. Az alany, amelyet a “ga”「が」 jelöl, szintén ezt teszi.

A téma azonban más. Nem kapcsolódik közvetlenül az igéhez, hanem kontextuális információt nyújt a leírt cselekvéshez, amely magában foglalja magát az igét, valamint mindazokat a dolgokat, amelyek közvetlenül kapcsolódnak hozzá.

Ez az oka annak, hogy a fenti példa angol fordítása így kezdődik: “As for tomorrow…”. Ezzel azt akarom hangsúlyozni, hogy a japán mondatban a “holnap” a mondat témája, ami azt mondja, hogy a “holnapról” beszélünk, amikor azt mondjuk, hogy “esni fog az eső”.

Mi a teendő, ha a Topic IS the Subject

Mint említettük, azonban sok-sok olyan helyzet van, amikor a mondat elsősorban arról a személyről beszél, aki a cselekvést végrehajtotta.

Amikor ez történik, a téma VAN az alany, így a “wa”「は」 átveszi a helyét, és a “ga”「が」 helyébe lép.

Ez sokszor előfordul.

Vegyük előbbi első példánkat.

A “ga”-nak 「が」 köszönhetően tudjuk, hogy Yūto evett. Valószínűbb azonban, hogy ezt a cselekvést a következőképpen fejezzük ki:

A “ga”「が」 helyett, hogy Yūto legyen az alany, a “wa”-t használtuk 「は」, hogy Yūto legyen a téma. Így van – az alanyt témává tettük.

Egy vitathatatlanul pontosabb módja lehet ennek a mondatnak angolul átfogalmazni:

Az angolban ez egy kerülő útnak tűnik, de mivel Yūto-t a “wa”「は」 jelöli, nem pedig a “ga”「が」, az evést végző személy (az alany) nincs közvetlenül meghatározva.

Ehelyett a beszélő valami olyasmivel nyit, hogy “A Yūto témájáról”, majd leír egy cselekvést, amely ehhez a témához kapcsolódik.

Mi a különbség?

A “wa”「は」 szót általában a mondat által közvetített új vagy fontos információ kontextusának meghatározására használják.

A “ga”「が」 ezzel szemben általában akkor használatos, amikor az alany – a cselekvést végző személy vagy dolog – VAN az új vagy fontos információ.

Nézzük meg újra a példánk két változatát:

Itt, Yūto nem tekinthető új információnak – egyszerűen csak azért szerepel, hogy kontextust biztosítson a mondat többi részéhez. Így tudjuk, hogy kiről van szó a sushi elfogyasztásával kapcsolatban. Az, hogy megette a sushit, a mondat fő mondanivalója.

Most itt a “ga”「が」 változat:

Ez esetben, a “ga”「が」 használata azt jelenti, hogy Yūto új vagy fontos információ, nem csak egy másik pont mögötti kontextus. A “wa”「は」 példával ellentétben ennek a mondatnak az a lényege, hogy Yūto volt az, aki megette a sushit. A “ki” fontos. Ezt inkább olyan kérdésre válaszolva használják, mint például: “Ki ette meg a sushit?”.

Egyszerűen szólva, a “ga”「が」 nagyobb hangsúlyt helyez az általa megjelölt személyre vagy dologra, míg a “wa”「は」 eltolja a hangsúlyt az általa megjelölt dologról a következő információra.

Ennek részletesebb tárgyalását lásd A “wa”「は」 és a “ga”「が」 részecskék közötti különbség című cikkemben.

Azok a helyzetek, ahol a “ga”「が」 gyakrabban használatos

Míg a “wa”「は」 gyakran helyettesíti a “ga”「が」-t, hogy a mondat alanyát (a cselekvést végző személyt) témává (amiről a mondat szól) változtassa, van néhány olyan helyzet, amikor a “ga”「が」 sokkal kevésbé valószínű, hogy félre kell tolni. Nézzünk meg néhányat.

A “ga”「が」 használata az “arimasu”-val 「あります」 és az “imasu”-val 「います」.

Az “arimasu”「あります」 és az “imasu”「います」 igék jelentése egyaránt “lenni” vagy “van”. Azt mondják, hogy valami létezik, gyakran egy adott helyen.

(Ez nem tévesztendő össze a “desu”-val, ami azt jelenti, hogy “lenni”, amikor két dolgot egyenlőnek írunk le – lásd a “desu”-ról szóló cikkemet).

Az “arimasu”-t 「あります」 élettelen tárgyakra használják, míg az “imasu”-t 「います」 élő, lélegző dolgokra, például emberekre és állatokra.

Ezeknek a szavaknak a két fő felhasználási módja:

1. Azzal, hogy hol van valaki vagy valami, például: “Akari az iskolában van”.
2. Azzal, hogy valaki vagy valami létezik vagy “van”,például: “Van egy könyv az asztalon”.

Az első esetben a “wa”「は」 gyakrabban használatos, mert az új vagy fontos információ a “hol”, nem pedig a személy vagy dolog, amiről beszélünk:

Erről most nem beszélünk többet, de a dolgok helyének leírásáról (és a “ni”「に」 részecskéről) többet megtudhatsz itt.

A második eset az, ami minket itt érdekel.

Amikor azt akarjuk mondani, hogy valaki vagy valami létezik vagy “van”, a “ga”「が」-t leggyakrabban a “létező” személy vagy dolog jelölésére használjuk. Nézzük meg:

Az, hogy egy könyv van a táskában, új információ, ezért a “ga”-t használjuk 「が」.

Módosíthatjuk ezt úgy, hogy kontextust adunk hozzá a téma megadásával. Általában amikor ezt tesszük, az így kapott mondat úgy ír le valakit vagy valamit, hogy “rendelkezik” azzal a dologgal, ami “van”. Próbáljuk ki:

A “ga”「が」 a cselekvést végző személyt vagy dolgot határozza meg, és a cselekvés ebben az esetben a “lenni”. Csakúgy, mint korábban, amikor Akari nem volt említve, a könyv az a dolog, ami van, ezért a “ga”「が」 jelöli. Önmagában ez adja:

Mindeközben a mondat témája Akari, ami kontextust ad nekünk ehhez a “cselekvéshez”. Vagyis a könyv létezését egy olyan mondatban írjuk le, amely Akariról szól. A szó szerinti fordítás tehát lehet:

Ez persze bután hangzik, így egy természetesebb angol fordítás egyszerűen az lenne, hogy “Akarinak van egy könyve”.

Ha akarjuk, más információt is beleírhatunk, például azt, hogy a könyv a táskában van. Itt van az előbbi mondat:

Most adjuk hozzá a témát “Akari”「あかり」:

Notice here that in the English translation, “a táska” végül is “a táskája”, mivel az “Akari”「あかり」 kontextusa itt is érvényes.

Ez nem szó szerinti fordítás – ez csak a természetes módja annak, hogy ezt angolul kifejezzük. Bár nincs kifejezetten kimondva, japánul feltételeznénk, hogy “az ő” táskájáról van szó, mivel Akariról beszélünk, és nincs szó más lehetséges tulajdonosról.

Végül egy ilyen példa az “imasu”-t használva 「います」 lehetne:

Remélhetőleg soha nem lesz szükséged arra, hogy ehhez a mondathoz “kaban ni”-t 「カバンに」… Bár hasonló részleteket hozzáadhatsz, ha van értelme.

A “ga”「が」 használata melléknevekkel

A fentiekre építve, azok a mondatok, amelyek mellékneveket használnak valaminek a leírására, gyakran tartalmazzák a “wa”「は」 és a “ga”「が」 szót is egy mondatban. Az indoklás nagyon hasonló.

Kezdjük egy nagyon egyszerű mondattal:

Most, ez önmagában sokszor a “ga”-t 「が」 helyett “wa”-ra 「は」 sok szövegkörnyezetben. Mint már említettem, van egy finom árnyalatbeli különbség, amivel bővebben foglalkozom a “wa”「は」 és a “ga”「が」 közötti különbségről szóló cikkemben.

Fontos azonban megjegyezni, hogy bármelyik partikulát is használjuk, a “sushi”「すし」 a cselekvést végző dolog.

Ebben az esetben a cselekvés a “finomnak lenni”.

(Könnyen félreérthető, a “desu”「です」 egy másik “lenni” jelentésű ige, amely különbözik az “imasu”「います」 és az “arimasu”-tól 「あります」. Magáról a “desu”「です」-ról mélyebben itt olvashatsz).

Adjunk most hozzá egy külön témát, és meglátjuk, mi történik:

Bontjuk ezt le:

• Amint a “wa”-val jelölt téma 「は」, “kono mise”「この店みせ」. (ez a bolt) az, amiről beszélünk.
• Mint korábban, a “sushi ga oishī desu”「すしがおいしいです」 azt jelenti, hogy “a sushi finom”

Ezt összerakva, a szó szerinti fordítás így hangozhat:

Az angolban persze természetesebb lenne ezt így megfogalmazni: “this shop has delicious sushi”, vagy “the sushi at this shop is delicious”.

A “… wa … ga desu”「…は…が です」 minta két gyakori alkalmazása:

1. Meghatározott tulajdonságok leírására valakinek vagy valaminek
2. Azokról a dolgokról beszélünk, amiket szeretünk

Itt egy példa az elsőre:

Ugyanaz a logika érvényes, mint korábban, így ezt is lefordíthatjuk szó szerint:

Amikor arról beszélünk, amit szeretünk, bár ez egy angolul beszélő agy számára teljesenunintuitív, a logika mégis ugyanaz. Próbáljuk ki:

Ami itt zavaró, hogy a “like” az angolban ige,míg a “suki”「好すき」 japánul melléknév, így bár jelentésük rendkívül hasonló, nyelvtani szempontból nem jól fordíthatók.

Hogy ezt megkerüljük, egy alternatív gondolatmenet szerint a “suki”「好すき」 azt jelenti, hogy “tetszik”, egy fontos kikötéssel – hogy a tényt, hogy tetszik, valakinek kell tulajdonítani (azaz. nem használhatjuk a “suki”-t「好すき」 arra, hogy valamit úgy írjunk le, mint ami általánosan kedvelt – erre jobb szó lenne a “ninki”「人気にんき」, ami “népszerűt” jelent).

Ha ezt beillesztjük a mondatunkba, és megpróbálunk egy közvetlenebb fordítást készíteni, akkor valami ilyesmit kapunk:

Ez azt jelenti, hogy a téma a “watashi”「私わたし」, és amikor a “watashiról”「私わたし」 beszélünk, a sushi a “szeretve lenni” aktusát végzi.

Névmások és függő mondatok

Ez már haladóbb, ezért nem megyünk bele a részletekbe, de a függő mondatok olyan mondattípusok, amelyek egy összetett mondat egyik részét alkotják.

A főnévi mondatok, amelyek egy függő mondatot egy főnévvel kombinálnak, különösen gyakoriak a japán nyelvben, ezért most erre fogok koncentrálni.

Egy angol példával élve, az “Akari vett sushi-t” önmagában is egy mondat.

Az egyik dolog, amit tehetünk ezzel a mondattal, hogy olyan formára módosítjuk, amelyet egy nagyobb mondatban használhatunk, miközben minden információ megmarad. Itt van ennek egy módja:

Ez egy főnévi igenév, és ezt így illeszthetjük be egy nagyobb mondatba:

A japánban ugyanezt tehetjük. Itt a főnévi igenév önmagában:

És itt a teljes mondatba illesztve:

Ez így kerül a diagramunkba:

Láthatjuk, hogy az egész mondat a “wo”「を」-vel jelölt tárgy lesz.

Fontos, hogy az “Akari”-t a “ga”「が」-val kell jelölni, nem pedig a “wa”「は」-val.

Miért?

Mert Akari vásárolt, de nem ő a mondat tárgya.

Mert tudjuk:

• A “ga”「が」 partikula az ige alanyát jelöli. Vagyis megmondja, hogy ki vagy mi hajtja végre a cselekvést.
• Akari végrehajtotta a vásárlást.

Ezért “Akari”「あかり」-t “ga”-val kell jelölni, hogy ő legyen az ige alanya, “katta”「買かった」.

Igen, a “ga”「が」 néha “wa”「は」-ra változik, de ez csak akkor történik, ha a mondat témája és a cselekvést végző személy azonos.

A mi mondatunk itt, mint egész, nem Akariról szól – a “watashi”「私わたし」-ról van szó. Akari csak az egyik információhoz járul hozzá benne.

A főnévi mondatok és a függő mondatok definíció szerint csak egy nagyobb mondat egyik részei. Nem tartalmazhatnak külön témát, mert ha tartalmaznának, akkor az a mondat többi részére is vonatkozna.

Ezért, amikor a főnévi mondaton vagy függő mondaton belüli bármely cselekvés végrehajtóit kifejezetten megemlítik, akkor “ga”-val kell jelölni őket.「が」.

Az összetett főnévi mondatok felépítéséről és mondatban való használatáról többet megtudhat a könyvem 10. fejezetében.

Főbb tanulságok

Ha nem lenne a “wa”「は」 partikula, a “ga”「が」 partikula rendkívül könnyen érthető lenne, mivel egyetlen, egyértelmű célja van:

A “ga”「が」 partikula egy ige alanyát jelöli. Vagyis azt mondja meg, hogy ki vagy mi végzi az ige által leírt cselekvést.

A “ga”「が」 gyakran “felülíródik”, mert a cselekvést végző személy egyben a mondat témája is.

Vannak azonban olyan esetek, amikor a “ga”「が」 gyakrabban használatos, különösen:

• Az “arimasu”「あります」 és az “imasu”「います」 igékkel “van…”
• Melléknevekkel (beleértve a “suki”「好すき」, ami azt jelenti, hogy “tetszik” vagy “tetszett”), ahol a dolog, ami a melléknév “lényege”, valakinek tulajdonítható
• Olyan főnévi mondatokban és függő mondatokban, amelyek a tágabb mondat fő cselekvésétől elkülönülő cselekvést tartalmaznak, mint például “Akari ga katta sushi”「あかりが買かったすし」 (a sushi, amit Akari vett)

A “ga”「が」 és a “wa”「は」 összehasonlításáért olvassa el A “wa” és a “ga” részecskék közötti különbség.

A “ga”「が」 szerepének jobb megértéséhez, amikor a “wa”-val「は」 és melléknevekkel együtt használják, olvassa el a Desu: Mit jelent, és mikor és hogyan használjuk.

Vagy mindezt és még sok mást, beleértve a részecskék, melléknevek és összetett főnévi kifejezések minden csínját-bínját, megtudhatod a 80/20 japán című könyvemből.