Az úszó válla egy olyan kifejezés, amely az úszóknál előforduló sérülések széles körét foglalja magában. Úszás közben a váll különböző részei sérülhetnek meg. Fontos tudni, hogy milyen struktúrák érintettek és miért. A váll mozgékonysága és stabilitása között nagy egyensúly van, amely a fej feletti mozgást igénylő sportok során alakul ki. Egy versenyúszó egyetlen edzésen akár 4000 lökést is végezhet a vállával. Ez az ismétlődő mozgás nagy terhelést jelenthet a vállnak, és sérüléshez vezethet.
A vállfájdalom a leggyakoribb mozgásszervi panasz az úszásban (egy adott vizsgálatban az úszók akár 87%-a). A vállfájdalommal egy korábbi bejegyzésünkben is foglalkoztunk Hogyan orvosoljuk a vállfájdalmat – fizioterápia vagy műtét? Az úszó válla a vállízület közelében jelentkező helyi fájdalomtól a kisugárzó vagy nyilalló fájdalomig terjedhet. Ennek a bejegyzésnek az a célja, hogy tájékoztatást adjon az úszás biomechanikájáról, az úszók vállának okairól, diagnózisáról és kezeléséről, valamint az úszók vállának kezelésére és megelőzésére leggyakrabban alkalmazott 3 legjobb nyújtásról.
Váll anatómiája
A váll egy gömbízület, amelynek egy porckorongos pereme (úgynevezett labrum) veszi körül az üreget, hogy az üreget mélyebbé és stabilabbá tegye. Az ízületet az ízületi tok veszi körül, amelynek vastagabb részei szalagokat alkotnak. Egy 4 izomból álló izomcsoport, a rotátorköpeny veszi körül az ízületet, és további stabilitást és kontrollt biztosít a felkarcsontfej mozgásához. További izmok kapcsolódnak a felkarcsont, a lapocka, a kulcscsont és a bordakosár különböző pontjain, hogy mozgást és támaszt nyújtsanak.
Úszásmechanika
Az úszáshoz az úszástól függően többféle vállmozgás szükséges. A legtöbb mozgás a váll körkörös mozgását jelenti, különböző mértékű belső és külső rotációval, valamint a lapocka mozgásával a gerinc felé és a gerinctől távolodva. Az úszás négy különböző úszásnemet foglal magában, köztük a gyorsúszást, a pillangóúszást, a hátúszást és a mellúszást. A legtöbb úszásnemet két fő fázisra osztjuk, az úgynevezett áthúzási és helyreállítási fázisra. Az áthúzási fázis biztosítja a meghajtást, és tovább oszlik különböző fázisokra, amelyek a kézbevezetésből, a fogásból, a középhúzásból és a befejezésből vagy a véghúzásból állnak. A váll mozgásának leírásához kissé technikai nyelvezetet fogok használni. Ha nem ismeri ezeket a kifejezéseket, kérjük, nézze meg az ábrát.
Freestyle
A freestyle a lapocka behúzásának és felemelésének kombinált mozgását igényli, a felkarcsont abdukciójával és külső rotációjával a helyreállítási fázisban. Az áthúzási fázisban a lapocka protrakcióban van, míg a felkarcsont adductióban, extenzióban és belső rotációban van. Az ütés erejét a válladductorok, a vállnyújtók és a belső rotátorok segítségével érik el, a serratus anterior és a latissumus dorsi az úszók kulcsfontosságú meghajtóizmai.
Butterfly
A vállnál hasonló a mozgás, mint a szabadúszásnál, de a terhelés más, mert mindkét kar egyszerre mozog ugyanazon a mozgáson, nem pedig váltakozva. Emiatt nem történik törzsforgás, így a medialis lapocka stabilizátorok és a retraktorok igénybevétele a helyreállítás során nagyobb a pillangónál, mint a freestyle-nál. Ezenkívül a felkarcsontfej a kézbe lépéskor felemelkedés, vízszintes addukció és belső rotáció imponáló helyzetébe kerül.
Hátúszás
A hátúszás a szabadúszással ellentétes, a váll a kézbe lépéskor és az áthúzási fázis kezdetén behúzódásban, vízszintes abdukcióban és külső rotációban van. Ez a pozíció fokozott terhelést jelent a vállkapszula elülső részére. A visszahúzási fázisban a kar helyzete eltér a szabadúszástól, mivel a könyök kinyújtva (és nem behajlítva) van.
Mellúszás
A mellúszás technikája nagyban különbözik a többi úszásnemtől, mivel a karok egyszerre mozognak egy olyan mozgáson keresztül, amely teljes hajlításban, belső rotációval kezdődik. A könyök azonban az áthúzás során hajlítva marad, amíg a felkarcsont teljesen adduciálódik és vízszintes adductióba kerül, miközben az alkarok összeérnek. A többi úszásnemmel ellentétben a kezek soha nem mozdulnak a csípő alá, így a mellúszásnál nem fordul elő a rotátorköpenyre a többi úszásnemnél fellépő nagy terhelés.
Mi az úszó válla
Amint már megtudtuk, a váll nagyon mozgékony ízület, és az ízületet körülvevő izmoknak és szalagoknak jól kell irányítaniuk. A túlzott edzés, a fáradtság, a hipermobilitás, a rossz ütéstechnika, a gyengeség vagy a feszesség az izmok és a szalagok túlterheléséhez vezethet. Ha ez így megy tovább, olyan sérülések léphetnek fel, mint a rotátorköpeny impingement és íngyulladás, rotátorköpeny-szakadás, bursitis, szalag- vagy porckárosodás. Az úszó válla egy tág fogalom, amely magában foglalja mindezen állapotokat, amelyek úszóknál előfordulhatnak. Ezért a vállsérülés megfelelő kezeléséhez pontosabb diagnózisra van szükség.
Az úszó válla okai
Az úszó válla általában a rotátorköpeny-ínt, a bicepsz-ínt vagy a subacromialis bursa-t (kis folyadékkal teli zsák az acromion alatt) érintő impingementként jelentkezik. Az elsődleges impingement e struktúrák összenyomásával jár az acromion (a lapocka vége) és a tuberositas major (a felkarcsont teteje) között. Az elsődleges impingement oka általában a feszes hátsó kapszula (a váll hátsó része) vagy az acromion rendellenes alakja. Az elsődleges impingement szindróma azonban ritkábban fordul elő versenyúszóknál, mint a másodlagos impingement.
A másodlagos impingement mechanizmusa egy sor károsodáson keresztül jön létre. A váll mozgástartománya úszóknál jellemzően túlzott külső rotációval és korlátozott belső rotációval jár. A mozgásnak ez a fokozott külső rotáció felé történő eltolódása a vállízülettel szemben támasztott követelményekhez való alkalmazkodás. A szerzett lazaság lehetővé teszi a túlzott külső rotációt, de nagyobb igénybevételt jelent a rotátorköpenyre.
A rotátorköpeny és a lapocka stabilizátorok kudarca a váll megfelelő helyzetének fenntartásában az inak fokozott terheléséhez vagy az inak összenyomásához vezethet a váll felső részén. Ez a probléma általában izomfáradtsággal és -feszüléssel kezdődik.
A fáradtság következtében kialakuló tünetek az ütésmechanikát is befolyásolhatják. A fájdalmas vállú úszóknál előfordulhat, hogy a kéz a középvonaltól távolabb lép be, a könyök pedig közelebb esik a víz felszínéhez. Ez a változtatás általában azért történik, hogy elkerüljék a teljes felemeléssel, belső rotációval és vízszintes adductióval járó impingement pozíciót.
Az úszó válla diagnózisa
A helyes diagnózis felállítása nagyon fontos ahhoz, hogy a legjobb kezelést kapja, és hogy minél hamarabb visszatérhessen a medencébe. A gyógytornászai elvégzik a vállának felmérését, hogy megállapítsák, a váll melyik része okozza a fájdalmat. Azt is megvizsgálják, hogy mi okozta a válla fájdalmát. Bizonyos esetekben hasznos lehet a váll képalkotó vizsgálata, például ultrahang vagy MRI.
Az úszóváll kezelése
Az úszóváll kezelésének első lépése a kapcsolódó károsodások kezelése. Mivel a klinikai megjelenés általában gyulladással kapcsolatos fájdalommal jár, a kezdeti kezelések jeget, gyulladáscsökkentő gyógyszereket és manuális technikákat, például ízületi mobilizációt, masszázst és nyújtásokat alkalmazhatnak. A lehetséges gyakori károsodások közé tartoznak a testtartási zavarok, a feszes elülső mellkasi izmok, a mellkasi gerinc merevsége. Szintén kezelendő az ízületi mobilitás elvesztése vagy túlzott ízületi mobilitás, a feszes hátsó tok, valamint a rotátorköpeny csökkent ereje és állóképessége.
A tartásbeli károsodásokat ízületi/lágyszöveti mobilizációval, rugalmassággal, valamint a lapocka retraktorok és a tartásbeli nyakizmok erősítő/stabilizáló gyakorlatokkal kezelik.
A lapocka stabilitása és megfelelő mozgása a váll rehabilitációjának és megelőzésének lényeges eleme. A lapocka helyzet közvetlenül befolyásolja a felkarcsontfej helyzetét, ami fokozott terhelést jelenthet a rotátorköpeny izmaira, ami potenciálisan sérüléshez vezethet.
Normálisan a rotátorköpeny erősítő gyakorlatokat írnak elő. A váll erősítése izometrikus gyakorlatokkal (egy pozíció tartása ellenállással szemben) kezdődhet. Ezután lehet haladni a rotátorköpeny és a váll dinamikus erősítésével különböző pozíciókban. Az ellenállás alkalmazható ellenállási szalagokkal vagy súlyokkal. Ezek a gyakorlatok a mozgástartomány és a tünetek alapján fejleszthetők.
A sportoló edzésprogramjának módosítása gyakran szükséges. A távolság vagy az edzés gyakoriságának csökkentése előnyös. Az edzésminták megváltoztatása, hogy több variáció legyen az úszóütésekben, szintén jó ötlet lehet. Ez a változtatás csökkenti a vállat érő ismétlődő terhelést, és lehetővé teszi az izmok másfajta működését. A kézi evezők használatának kerülése tovább csökkenti a vállat érő terhelést. Az uszonyok használata a lábakból történő meghajtás fokozására szintén csökkentheti ezt a terhelést.
Top 3 nyújtás az úszók vállának kezelésére
A leggyakoribb problémás területek vagy a feszesség/merevség területei, amelyeket az úszók vállsérüléseiben korrigálni kell, a mellizmok, a hátsó rotátorköpeny izmai és a mellkasi gerincoszlop. Top 3 nyújtásunk ezt a 3 területet célozza meg. Ezek hasznosak lehetnek számodra, de vedd figyelembe, hogy ezek a nyújtások nem mindenkinek valók, ha vállfájdalomtól szenvedsz, kérjük, először keress fel egy gyógytornászt, hogy pontosan diagnosztizálja a sérülésedet, mielőtt ezeket a nyújtásokat végzed.
-
Pec Major Stretch – Stop Sign
Ülj a földre. Tedd ki a lábaidat oldalra, a térdeid hajlítva, a talpaddal együtt. Tartsd egyenesen a hátad, tedd a könyököd a combodra vagy a térdedre, és az alkaroddal nyomd a talaj felé.
-
Váll külső rotátorok / Lats Stretch
Ajtó mellett – Állj egy ajtókeret mellé a könyököddel az oldalad mellett, 90°-ban kihajlítva. Forgassa a testét előre, a könyökét az oldalán tartva, amíg nem érez nyújtást a válla elülső részén. a padlón tartva – Feküdjön a hátára, a könyökét az oldalán tartva, 90°-ban kihajlítva. Ékelje a kezét egy rögzített tárgy alá, és tartsa a vállát laposan a talajon.
-
Mellkasi gerinc mozgékonysága (mellkasi ékkel vagy görgővel)
Feküdjön a hátára, térdét felfelé hajlítva, és helyezze az éket a mellkasi gerince alá, majd lazítson az ék felett. Ha túl kényelmetlenül érzi magát, helyezzen egy törölközőt az ék fölé. Kezdő – karok keresztben a mellkas fölött. Haladó – karok a fej mögött. Felső mellkas – emelje fel a fenekét a levegőbe, és nyomja felfelé a lábain keresztül, hogy növelje az ék által kifejtett erőt. Középső-alsó mellkas – fenékkel lefelé
Összefoglaló
Az úszó válla gyakori sérülés a magas szintű vagy elkötelezett szabadidős úszóknál. A váll a test többi ízületéhez képest nagy mobilitással rendelkezik, de ez a mobilitás feláldozza a stabilitást. A váll bármilyen mozgáskárosodása vagy működési zavara sérüléshez vezethet. Ha az úszás miatt vállfájdalmai vannak, fizioterapeutával kell felméretnie a vállát, mielőtt bármilyen gyakorlatot kipróbálna. Ez a 3 nyújtás különösen hasznos a vállsérülések megelőzésében is.
https://www.physiotherapy.asn.au/DocumentsFolder/CONFERENCE%202013/Sports%20-%20MelbourneAPA_2013_swimmershoulder_presentation%20-%20CraigB%20%5BCompatibility%20Mode%5D.pdf
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2953356/
http://emedicine.medscape.com/article/93213-overview#a7
https://www.shoulderdoc.co.uk/article/769
https://www.swimmingcoach.org/journal/manuscript-becker.pdf
https://www.swimmingcoach.org/journal/manuscript-becker.pdf