A betűtípus kiválasztása: mennyit számít?
A betűtípus kiválasztása a könyve számára nehéz feladat lehet. Ez egyike azoknak a dolgoknak, amelyeken a legtöbb író nem igazán gondolkodik, amíg el nem kezdi az írást. Aztán elkezdenek záporozni a kérdések. Milyen betűtípust használjak? Bizonyos műfajok esetében bizonyos betűtípusokkal kell írni? Befolyásolhatod-e az olvasóid tudatalattiját bizonyos betűtípusokkal, és ezáltal növelheted-e annak valószínűségét, hogy tetszeni fog nekik a könyved? Mindezek a kérdések általában néhány gyors Google-keresést eredményeznek, amelyek aztán számos riogató cikket eredményeznek, amelyek kétségbeesetten könyörögnek, hogy soha többé ne használjon Times New Roman betűtípust, és millió más, betűtípussal kapcsolatos hibát.
Bármilyen meggyőzőek is ezek a cikkek, a valóság ritkán ilyen drámai. A Times New Roman nem fogja eldönteni vagy tönkretenni a könyvedet. A legtöbb ember még nyomtatott papíron sem tud különbséget tenni a Times New Roman és a Baskerville között. Mindazonáltal a betűtípusok fontosak. Vannak bizonyos ökölszabályok, amelyeket szem előtt kell tartania. Ezeket fogjuk megvitatni ebben a cikkben. A cél az, hogy a saját kiadású könyved úgy nézzen ki, mint egy professzionálisan kiadott könyv, és vannak bizonyos trükkök, amelyekkel elérheted ezt az eredményt. Mire befejezi az olvasást, általános elképzelése kellene, hogy legyen arról, hogy mit kell mindenáron elkerülnie, és hol szabad engednie személyes esztétikai érzékének.
Font Facts: The Basics
Valószínűleg tisztában vagy vele, hogy két fő betűtípus létezik: a szerif és a sans serif. Hogy pontosan mi különbözteti meg őket egymástól, azt a cikk későbbi részében tárgyaljuk. Kezdetnek azonban csak annyit kell tudnod, hogy a szerif betűtípusoknál a betűk végén kis kiemelkedések vannak, a sans serif betűtípusoknál pedig nincsenek.
A könyved elkészítésekor általában két betűtípust akarsz majd választani: egyet a főszöveghez, egyet pedig a címekhez – mind a címlapon, mind a fejezetcímekhez (ha úgy döntesz, hogy lesznek). Az előbbinek az a célja, hogy a lehető legjobban olvasható legyen, az utóbbinak pedig az, hogy a könyv hangulatát vagy szellemét idézze fel. A kettőnél több betűtípus használata nem ajánlott, mivel könnyen zavaróvá és zavaróvá válhat, és ronthatja a könyv általános olvashatóságát. Bármelyik betűtípust is választja végül, a főszöveghez mindenképpen szerif betűtípust szeretne használni, mivel ezek általában kellemesebb olvasási élményt nyújtanak a papíron. Erről bővebben lentebb.
Azt is fontos szem előtt tartani, hogy az embereknek van egyfajta kollektív memóriájuk. Bizonyos érzékszervi jeleket bizonyos eszmékhez, fogalmakhoz vagy eseményekhez társítunk. A betűtípusok sem kivételek ez alól. Például, ahogy valószínűleg már hallottad, az emberek hajlamosak a szeriusz nélküli betűtípusokat a “modernitással”, a szeriuszos betűtípusokat pedig a “hagyományokkal” társítani. Ez természetesen tág általánosítás, és a valóság ennél árnyaltabb, de ez a bináris dinamika egy hasznos összefoglaló, amelyet használhatunk a két betűtípus megjelenésének és érzésének elkülönítésére. Például egy sci-fi regény címéhez valószínűleg nem használnánk szerif betűtípust, ahogyan egy fantasy regényhez sem használnánk sans serif betűtípust.
Serif betűtípusok
A Serif betűtípusokat általában a hosszú szövegekhez, például könyvekhez tartják a legjobbnak. A Serif betűtípusok arról ismertek, hogy minden betű elején és végén van egy kis, halványan lábra emlékeztető él. A szerifek segítenek a szemünket irányítani azáltal, hogy egy képzeletbeli vonalat hoznak létre a betűk alatt, így az olvasó könnyebben tudja követni a mondatokat, és könnyebben tud koncentrálni. Az általános vélekedés szerint a szerif betűtípusok általában könnyebben olvashatók papíron. A szerif nélküli betűtípusokat (sans serif) gyakrabban használják a weboldalakon, ahol ezeket tartják az olvasóbarátabb alternatívának.
Vess egy pillantást bármelyik újságra, könyvre vagy a legtöbb magazinra, és látni fogod, hogy szerif betűtípusokat használnak. Jó eséllyel, ha kinyitnál egy könyvet, amelyben sans serif betűtípus van, azt gondolnád, hogy meglehetősen furcsán néz ki. Ez nem azt jelenti, hogy minden nyomtatott könyv, újság és magazin belseje ugyanúgy néz ki. Fontos megjegyezni, hogy a Serif egy általános kategória; több száz olyan betűtípus létezik, amely Serifnek tekinthető. Az újságokban például a leggyakrabban használt betűtípusok a Times New Roman és a Poynter, amelyek mindkettő Serif betűtípus.
Mivel a könyvek hosszú nyomtatott szövegek, és szem előtt tartva a Serif betűtípusok nyomtatásban való olvashatóságával kapcsolatos konszenzust, azt javasoljuk, hogy könyvének belsejében maradjon a Serif betűtípusnál. A borító, a blurb és a gerinc nagyobb kreatív szabadságot enged, ezekkel a cikk későbbi részében foglalkozunk.
Azt is érdemes észben tartani, hogy a legtöbb e-olvasó lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy megváltoztassák az olvasott könyv betűtípusát. Más szóval, ha aggódsz a szerif betűtípusok olvashatósága miatt az e-olvasók képernyőjén, ne aggódj – az e-könyvek olvasói könnyen a saját ízlésükre szabhatják a szöveg elrendezését.
Milyen szerif betűtípusokat használj a könyvedhez?
Először is hadd hangsúlyozzuk, hogy mennyire nem tanácsoljuk a giccses, stilizált betűtípusok használatát a főszöveghez. Bár megragadhatják a történeted hangulatát, hosszan használva zavaróak és nehezen olvashatóak:
Ezek a stílusos betűtípusok működhetnek a borítódon, feltéve, hogy a könyved címe elég rövid. Győződj meg róla (és légy őszinte magadhoz), hogy a betűtípus hozzátesz-e valamit a borítódhoz, ha a giccses betűtípus használata mellett döntesz. Továbbá, bármit is teszel – soha ne használj Comic Sans, Papyrus vagy Jokerman betűtípust – még akkor sem, ha ezek a kedvenc betűtípusaid, és tökéletesen illeszkednek az elképzeléseidhez. Ezek a betűtípusok a legáltalánosabban gyűlölt betűtípusok a világon, és semmi sem fogja az embereket olyan gyorsan eltántorítani attól, hogy kézbe vegyék a könyvedet, mint ezeknek a betűtípusoknak a látványa.
Nos, emlékszel, hogy a Times New Romant emeltük ki a cikk elején, mint a viták forrását? Nos, itt az ideje, hogy ezt a betűtípust is elítéljük. Ami a testszöveget illeti, nem javasoljuk a használatát. Nem mintha önmagában bármi baj lenne vele, de kissé nehézkesnek tűnik. Bár a legtöbb betűtípus-választás mögött meghúzódó okok meglehetősen elvontak, az érzelmi reakciók, amelyeket az olvasókban kiválthatnak, mégis nagyon is valósak. A Times New Roman egy kicsit unalmas, nehézkes érzést kelt azok számára, akiket érdekelnek az olyan dolgok, mint a betűtípusok, és ez az utolsó hangulat, amit a könyvednek szeretnél adni. Az a tény, hogy olyan sokáig ez volt a Microsoft Word alapértelmezett betűtípusa, előtte pedig a szabványos broadsheet betűtípus, az “unalmas betűtípusként” ivódott be a tudatunkba.
Hát akkor milyen betűtípusokat használhatsz? Két fő betűtípus-ajánlásunk van a könyved törzsszövegéhez:
Garamond
A Garamond az egyik legnépszerűbb szerif betűtípus, amelyet könyvekhez használhatunk. A 16. században Claude Garamond alkotta meg. Azóta a betűtípus kibővült és számos változatot tartalmaz, de lényegében ugyanaz a könnyen olvasható szerif betűtípus maradt:
Baskerville
A Caslon betűtípus szabad alternatívája, amelyet 1757-ben John Baskerville készített.
A Garamond és a Baskerville mellett számos más, könyvekhez alkalmas szerif betűtípus létezik:
Amint láthatjuk, ezek a betűtípusok meglehetősen hasonlóak egymáshoz. Mindegyik betűtípusnak azonban különálló személyiséggel rendelkezik, amit érdemes szem előtt tartanod, amikor kiválasztod, hogy mit használj a törzsszövegedhez.
A klasszikus és időtlen Baskerville, a Garamond és a Palatino olyan komolyságot sugároz, amilyet egy irodalmi regény, egy thriller vagy más “komoly” műfajú könyvben szeretne. Másrészt a lágyabb és kissé szeszélyesebb Sabon és Utopia betűtípusok jól illenek olyan műfajokhoz, mint a romantika, a YA vagy esetleg a fantasy. Végül a merevebb Caslon nagyon is otthonosan mozog a nem szépirodalmi és tudományos szövegekben; ha nincs hozzáférése a Caslonhoz, használhatja a Georgia betűtípust, amely ingyenes, és hasonló érzetű, bár nagyon eltérő betűtípus.
A felsorolt betűtípus- és műfajkombinációk semmiképpen sem kőbe vésettek – egyszerűen tekintse őket személyes ajánlásainknak. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy mindegyiknek közös jellemzője a kiváló olvashatóság. Ráadásul jól mutatnak, ha hosszú szövegekhez használjuk őket. Mint ilyenek, minden műfajban használhatók.
Mely szeriusz nélküli betűtípusokat használd a könyvedhez
Most, hogy már beszéltünk a szeriuszos betűtípusokról, itt az ideje, hogy megnézzük a szeriusz nélküli betűtípusokat. Mint említettük, a sans serif betűtípusok abban különböznek a serif betűtípusoktól, hogy betűik nem tartalmaznak díszítéseket (szerifákat) – innen a “sans”. Ez adja a sans serif betűtípusok modern, minimalista megjelenését, amely a szerif betűtípusokhoz képest különösen jól használható a képernyőkön.
Amint említettük, a sans serif betűtípusokat nem érdemes a törzsszövegben használni. Azonban nagyon jól alkalmazhatók a borítón, ha találsz egyet, amelyik kiegészíti az általad elérni kívánt megjelenést és hangulatot. Továbbá, ha a szíved csücske egy giccses betűtípus, amely (mint fentebb említettük) alkalmas lehet egy borítóhoz, észre fogod venni, hogy a legtöbbjük sans serif betűtípus. A kérdés tehát nem annyira az, hogy “milyen szerif nélküli betűtípust használjak a könyvemhez?”, hanem inkább az, hogy “használjak-e szerif nélküli betűtípust a borítómhoz, és ha igen, melyiket?”
Ez nehezebb kérdés, mint gondolnád. A végén valószínűleg inkább a személyes érzésen fog múlni, mint bármi máson. A legfontosabb, hogy a borítóhoz választott betűtípus hozzájáruljon ahhoz az érzelmi reakcióhoz, amelyet az olvasókban szeretnél kiváltani. Amint azt a könyvborító tervezéséről szóló cikkünkben említettük, a borítóval a könyved általános hangulatára akarsz utalni. A cím betűtípusa ennek nagyon fontos része.
Az összes létező egyedi, stilizált betűtípus értékelése messze meghaladná ennek a cikknek a kereteit. Mindenféle furcsa, művészi betűtípusok között böngészhetsz az olyan oldalakon, mint a fontsquirrel.com, de mi most a standardabb lehetőségek közül fogunk áttekinteni néhányat. Az alábbiakban három példát mutatunk a címbarát szeriuszmentes betűtípusokra:
Bahnschrift
A német szabványügyi intézet által 1931-ben létrehozott merész, határozott Bahnschrift szilárd választás például egy thrillerhez. Ennek a betűtípusnak a súlya a komolyság érzetét kelti, míg egyszerűsége és olvashatósága arra a modern korszakra utal, amelyben a legtöbb thriller játszódik.
Gill Sans MT
A Gill Sans valószínűleg a lehető legközelebb áll az időtlen sans serif betűtípushoz. Klasszikus, valószínűleg ezért is döntött úgy a Penguin Books, hogy ezt használja az újra kiadott klasszikusok sorozatához. Rendkívül jól teljesíti a feladatát, feltehetően azért, mert a legtöbb háttéren jól mutat anélkül, hogy túlságosan impozáns lenne. Mint ilyen, kiváló választás, ha nem szeretnénk, hogy a cím túlságosan megragadja a járókelők figyelmét (elvonva ezzel a borítóról a figyelmet), vagy ha általános minimalista hatást szeretnénk elérni.
Montserrat
Montserrat légies térközökkel és könnyed, gondtalan vonásokkal romantikus nyarakat és más rózsaszínű emlékeket juttat eszünkbe az elmúlt évekből. Ideális minimalista romantikus címekhez vagy nosztalgikus, szentimentális korabeli drámákhoz. A Montserrat nyílt forráskódú betűtípus, így ingyenesen letölthető és használható.
Más lehetőségek
Míg ez három kedvenc sans serif betűtípusunk, természetesen több száz másik is létezik. Nem is beszélve az összes szerif betűtípusról, amelyek szintén kiváló címbetűtípusok. Valójában az összes fent tárgyalt szerif betűtípus egyformán alkalmas lenne a címlapon való használatra.
Mellett számos további stilizált betűtípus létezik, amelyek ingyenesen letölthetők és használhatók. Egy gyors Google-kereséssel rengeteg eredményt találhat. Az ilyen betűtípusok takarékos használat esetén feldobhatják a borító esztétikáját anélkül, hogy túlságosan zavaróak lennének. Vegyük például az egyik példaborítónkat, ahol a War is Over betűtípust használtuk:
Ez a konkrét példa egy krimi/thriller regényt hivatott ábrázolni, bár kissé karikatúraszerű. A merész, impozáns betűtípus a borítón ábrázolt apró személy fölé magasodik, aláhúzva a könyv baljós, fenyegető hangulatát. Ezt a hatást tovább erősíti a betűtípus sötétvörös, vérre emlékeztető színe, ami nagyon is illik egy thrillerhez. Ezenkívül a betűtípus esztétikai díszítése a hóra emlékeztet, így a cím az időjárás által megvertnek tűnik, és a téli témához illeszkedik. Azt is észreveheti, hogy ragaszkodtunk korábbi ajánlásunkhoz, miszerint legfeljebb két különböző betűtípust használhatunk (vegye figyelembe, hogy a szerző neve azonban félkövérrel van írva).
Lássunk hozzá!
Ez volt az ajánlásunk! Reméljük, hogy a cikkben leírtak segítettek beindítani a kreatív folyamatot. Ne feledjétek azonban, hogy a felvetett javaslatok semmiképpen sem kőbe vésettek! A kontextus a legfontosabb, és a betűtípusokkal kapcsolatban nehéz átfogó stilisztikai kijelentéseket tenni. Egy kivétel azonban van: soha ne használj comic sans-t!