A kör első fordulójában a nem osztó játékosnak van először választása, hogy elveszi-e a dobóhalomra került felemelt lapot, vagy passzol. Ha a nem osztó játékos elveszi a felemelt lapot, akkor egy másik lapot kell eldobnia a dobóhalomra. A másodikként játszó játékos felveheti a legfelső lapot az általa választott kupacból. Ha azonban a nem osztó játékos passzolja a felső lapot, az osztónak lehetősége van arra, hogy elvegye a felső lapot vagy passzoljon. Ha az osztó is passzol, a nem osztó játékosnak a készletkupacból kell húznia, majd a következő és az azt követő körben a játékosok az általuk választott kupacból húzhatnak.
Minden további körben a játékosnak vagy a dobóhalom (képpel felfelé) legfelső lapját, vagy a készletkupac (képpel lefelé) legfelső lapját kell húznia, és egy lapot a kezéből a dobóhalomra kell dobnia.
A játékosok felváltva váltják egymást, amíg az egyik játékos kopogtatással, ginnel befejezi a kört, vagy amíg csak két kártya marad a készletkupacban, amely esetben a kör döntetlennel ér véget, és nem jár pont. A játék akkor ér véget, ha valamelyik játékos eléri a 100 vagy több pontot (vagy más meghatározott összeget). A versenyszabályok szerint a játékot legjobb ötből ötben játsszák, játékonként 250 ponttal.
KopogtatásSzerkesztés
A standard ginben csak az a játékos kopogtathat, akinek 10 vagy annál kevesebb holtfa pontja van. A 0 pontnyi holtfával történő kopogtatást ginnek vagy ginkéznek nevezzük, míg a holtfa-pontokkal történő kopogtatást downnak.
A kopogtatáshoz a kopogtató játékos a szokásos módon dob, bejelenti a kopogást (általában egyszerűen egy dobás képpel lefelé történő elhelyezésével), és a kezét úgy rakja ki, hogy a meldeket egyértelműen jelzi, a holtfát pedig elkülöníti. A másik (“védekező”) játékosnak ezután jogában áll kiteríteni a kezében lévő összes meldekártyát, majd lerakhatja a megmaradt holtfa lapjait, amelyek beleillenek a kopogtató játékos meldekártyáiba, feltéve, hogy a kopogtató játékosnak nincs gin keze.
Egy példa: a kopogtató játékosnak három királyból álló meldje van. A védekező játékos holtfája egy király. A játékos lerakhatja ezt a királyt, ezzel tízzel csökkentve a holtfa számát. A kopogtató játékos soha nem rakhatja le a holtfáját a védekező játékos összevonásába. Ha egy játékos kopogtat vagy gint jelent, a fordulónak vége, és a pontokat összeszámolják, a játékosok nem húzhatnak.
A kopogtató játékos ezután levonja holtfa-pontjait a védekező játékos holtfa-pontjaiból. Az eredmény az, hogy hány pontot kap a kopogtató játékos. Alulütés akkor következik be, ha egy játékos kopogtat, és a védekező játékos holtfa pontjai kisebbek vagy egyenlőek a kopogtató játékoséval. Ebben az esetben a védekező játékos kap egy alulmaradási bónuszt (általában 25 pontot), plusz a holtfa pontok különbségét. Ha a védekező játékosnak kevesebb vagy egyenlő holtfája van, mint a kopogtató játékos holtfája, miután lerakta bármelyik holtfáját, akkor az még mindig érvényes alávágásnak számít.
GinEdit
Ha egy játékos kezében lévő mind a 10 lap beleillik a meldekbe, és ezáltal a játékosnak nincs holtfája, dönthet úgy, hogy gint választ, amely esetben a kör véget ér, és a gint választó játékos 25 pont (vagy más meghatározott összeg) gin-bónuszt kap, plusz az ellenfél kezében lévő holtfa-pontokat. A védekező ellenfél csak a saját lapjait rakhatja ki, és nem rakhat le holtfát a gint választó ellenfél lapjaira. Egy játékos három vagy kevesebb meldből álló kézzel is mehet ginnek, amennyiben minden lap beleillik egy meldbe. A játékosok 11 lapos gint is játszhatnak, lásd alább a Big Gin változatot.
Big GinSzerkesztés
A ginkéz általában 10 lapból áll. Ha azonban egy játékos úgy dönt, hogy úgy húz, hogy 11 kártya fér bele az összeolvadásokba, akkor Big Gin-t jelenthet be, amely esetben a játékos 31 pontos Big Gin bónuszt kap (vagy más meghatározott összeget, általában 50 pontot a szokásos 31 pont helyett, a szabálykészlettől függően), plusz az ellenfél kezében lévő holtfát.