A Dupuytren-kontraktúra a kezet és az ujjakat érintő állapot, amely miatt a beteg képtelen lehet kiegyenesíteni az ujjait. A tapasztalt ortopéd sebész, Andrew Fitzgerald úr elmagyarázza.
A Dupuytren-kontraktúra vagy palmar fibromatosis a kéz olyan állapota, amelynek következtében az ujjak hajlított helyzetben rögzülnek. A tenyér bőre alatti szövetrétegben (a palmar fascia) apró, kemény csomók alakulnak ki, amelyek fokozatosan megvastagodnak. Idővel ez ahhoz vezet, hogy a megvastagodott szövetek zsinórok vagy sávok nyúlnak be az ujjakba, aminek következtében azok befelé hajolhatnak a tenyér felé. Fokozatosan egyre nehezebbé válik az ujjak kiegyenesítése, és a tartósan betegeknek gyakran tartósan behajlított ujjaik vannak.
Míg az állapot általában nem fájdalmas, az ujjak hajlítási kontraktúrája megnehezítheti a mindennapi életet. Olyan egyszerű műveletek, mint a zsebre dugott kéz, a kesztyű felvétele, az arcmosás vagy a kézfogás valakivel, nehezen kivitelezhetővé válhatnak. Kellemetlen érzés lehet a fogás vagy a markolás.
A Dupuytren-kontraktúra általában az egyik kezet súlyosabban érinti, mint a másikat, de mindkettőt egyformán érintheti. Általában a gyűrűs és a kisujjakat érinti, bár bármelyik ujjperc érintheti.
A talp talpán hasonló, plantáris fibromatózis néven ismert állapot fordulhat elő, a talp boltozatának mediális oldalán csomók képződnek.
Mi okozhatja a Dupuytren-kontraktúrát?
A Dupuytren-kontraktúrát pontosan nem tudni, mi okozza, de vannak bizonyos tényezők, amelyek növelik a kockázatot, például a férfiasság, az 50 év feletti életkor és az észak-európai származás.
Miért nevezik a Dupuytren-kontraktúrát viking betegségnek?
A Dupuytren-kór a “viking betegség” becenevet kapta az észak-európai és észak-európai származásúak körében való előfordulása miatt. A hagyomány szerint a betegség gyakori volt a vikingek körében, akik meghódították és feldúlták Észak-Európa nagy részét, és terjesztették a betegséget a népesség körében, akikkel keveredtek.
A Dupuytren-kontraktúra gyógyítható?
Az enyhe eseteket általában megfigyelik, amíg az állapot olyan mértékben el nem terjed, hogy beavatkozásra van szükség.
Ez a beavatkozás történhet kollagenáz injekció formájában a Dupuytren-kór által érintett szövetekbe. Ez segít felbontani a megvastagodott szövetek sávjait, amelyek aztán megnyújthatók, feloldva a kontraktúrát.
Létezik egy tűs fasciotómia nevű eljárás is, amely egy tűt használ a sávok elvágására és felszabadítására.
A Dupuytren-kontraktúra műtétje (Dupuytren-fasciektómia) végül a tenyér és az ujjak megvastagodott szövetének felosztására és eltávolítására szolgáló bemetszést jelent a kézen, lehetővé téve azok kiegyenesítését. Ez helyi érzéstelenítésben vagy általános érzéstelenítésben végezhető, általában egynapos beavatkozásként. A varratokat általában 10-14 nap múlva veszik ki, és ajánlott a lehető leghamarabb felkeresni egy kézterapeutát, hogy segítsen csökkenteni a duzzanatot és dolgozni a mozgás visszanyerésén. A páciensnek a műtét után 4-6 hónapig éjszakai sínt kell viselnie.