Mi a faszén?
A faszén olyan szénmaradvány, amely részben elégetett fából és más szerves anyagokból készül, amelyek égése korlátozott levegőellátás mellett történt.
A faszéngyártás története
A faszén évezredek óta használatos. A faszén legkorábbi felhasználása festékként Kr. e. 30 000 körül történt. A faszén a kohászatban is fontos szerepet játszott, mivel a faszén égetése sokkal magasabb hőmérsékletet eredményezhet, mint a fa égetése. Ennek oka, hogy a faszén dehidratált, így az energia nagyobb része megy el a hőmérséklet növelésére. Ez hasznos a kohászatban, mivel sok fém csak nagyon magas hőmérsékleten olvad meg. A fa égésekor viszont több energia megy el a fában lévő víz elpárologtatására, ami elveszi a hőmérséklet emeléséhez szükséges energiát. Ez alacsonyabb hőmérsékletet eredményez a fatüzelésnél.
A faszén keletkezése
Történelmileg a faszén úgy készült, hogy fát égettek egy földdel fedett vagy föld feletti, agyagos burkolattal fedett gödörben. A faszéngyártás első bizonyítékai i. e. 3000 körülre datálhatók, amikor a fémmegmunkálás, nevezetesen a bronz és a réz megmunkálása elterjedt. A faszén előállításához korlátozott légáramlásra van szükség, hogy az égő fa ne lángra lobbanjon, hanem parázsljon. A korlátozott légáramlás lehetővé teszi, hogy a fa égése lelassuljon. Ez eredményezi a faszén kialakulását.
A faszén felhasználása
A faszénnek napjainkban számos felhasználási módja van. A faszén legismertebb felhasználási területei a kohászat és a főzés. A faszén porózus jellege miatt a víz és a levegő szűrésére is használják. A kohászatban az a faszén a leghatékonyabb, amely kis mennyiségű ként tartalmaz. Ennek az az oka, hogy a kén általában átkerül a szénnel hevített fémbe.
Aktivált faszén
Az aktivált faszén akkor jön létre, amikor a közönséges szenet nagyon magas hőmérsékletre hevítik. Ilyenkor a szénatomokhoz kötött elemek és vegyületek eltávolodnak, és a szén összes kötőhelye “szabaddá” válik a beérkező molekulák és atomok megkötésére. Ezáltal az aktív szén sokkal porózusabbá válik, mint a közönséges szén, és jelentősen megnő a felülete. Valójában egy teáskanálnyi aktív szén a porozitása miatt körülbelül egy futballpálya felületét tartalmazza.
Az aktív szén nyitott kötőhelyeinek száma azt jelenti, hogy az anyag nagyon jól eltávolítja a szennyeződéseket. Emiatt az aktív szénnek számos gyógyászati és ipari felhasználási módja van, amelyek közül nem mindegyik tudományosan bizonyított.
Az aktív szén orvosi előnyei
A klinikák és a kórházak gyakran használják az aktív szenet a lenyelt mérgek ellenszereként, különösen vészhelyzet esetén. Így, ha valaki mérget vagy toxint nyelt le, az aktív szén lenyelése megtisztíthatja a szervezetet a toxintól. Ez azonban csak akkor működik, ha a méreg vagy méreg elfogyasztását követő 1-4 órán belül történik, és mielőtt a méreg megemésztődik.
Az aktív szenet számos egészségügyi probléma kezelésére ajánlják, többek között bélgázok, veseproblémák, bőrbetegségek és még fogfehérítésre is. Elméletileg az aktív szén egyszerre tisztítja ki a méreganyagokat és a gyomor-bélrendszeri panaszokat okozó gázokat. Talán ezért is ajánlják az aktív szenet felfúvódásgátlóként is. Kísérletileg nem igazolták, hogy az aktív szén hatékony kezelés lenne sok ilyen probléma kezelésére, de tudományosan van értelme. Továbbá az aktív szénnek nem tulajdonítottak komoly negatív mellékhatásokat vagy kockázatokat.
Az aktív szén hasznos szűrőként, de lehetséges, hogy olyan sok szennyező anyagot adszorbeál, hogy már nincs több kötőhely vagy pórus a bejövő anyagok befogadására. Ennek következtében az aktív szén többszöri használat után elveszítheti hatékonyságát, és friss aktív szenet kell előállítani.
Hasonlóságok a faszén és az aktív szén között
A szén és az aktív szén egyaránt szerves anyagok elégetéséből visszamaradt dehidratált maradék. Mindkettő porózusabb, mint a szén más formái, ami alkalmassá teszi őket anyagok szűrésére. Továbbá mindkettőt magas hőmérsékleten állítják elő.
Különbségek a faszén és az aktív szén között
A faszén és az aktív szén között sok hasonlóság van, de nem ugyanazok.
- Az aktív szén magasabb hőmérsékleten készül, mint a faszén.
- Az aktív szén sokkal porózusabb, mint a faszén.
- Az aktivált szén sokkal hatékonyabb anyagszűrő és hatékonyabb adszorbens, mint a faszén.
- Az aktivált szenet gyakrabban használják a gyógyászatban, mint a szenet.
Szénszén vs. aktív szén
Szénszén vs. aktív szén
A szén az elégetett szerves anyag, általában fa dehidratált maradványait jelenti. A szenet évezredek óta állítják elő faanyagok égetésével, korlátozott légáramlás mellett. Ezt először földdel borított gödrökben vagy agyagból készült kemencékben végezték. A faszén azért hasznos a kohászatban, mert a faszén elégetése sokkal forróbb tüzet eredményezhet, mint a faégetés, mivel több energia megy el a hőmérséklet növelésére. A faszén elsődleges felhasználási területe a főzés és a kohászat. Az aktív szén akkor keletkezik, amikor a szenet túlhevítik, és a szenet alkotó szén összes kötőhelye felszabadul, lehetővé téve a beérkező molekulák és atomok kötődését. Ez teszi az aktív szenet hatékonnyá a levegőben és a vízben lévő méreganyagok adszorbeálásában. Emiatt az aktív szénnek számos orvosi felhasználási területe van, és számos méreg, veseprobléma, bőrbetegség ellenszereként használják, sőt, még a fogfehérítésben is alkalmazzák. Az aktív szenet szűrőként is használják. Bár jól eltávolítja a méreganyagokat, idővel veszíthet hatékonyságából, mivel több anyagot adszorbeál. Ennek eredményeképpen az aktív szenet időnként ki kell cserélni, hogy megőrizze hatékonyságát szűrőként és szennyezőanyag eltávolítóként.
- Author
- Recent Posts
Caleb Strom a Kaliforniai San Diegó-i Egyetemen szerzett földtudományi diplomát, és jelenleg a Kaliforniai Állami Politechnikai Egyetem Pomona geológiai tudományok szakának végzős hallgatója. Tudományos kutatásokat végzett a bolygókutatás területén a Scripps Institution of Oceanography-ban és asztrofizikában a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem Asztrofizikai és Űrtudományi Központjában.Caleb Strom a Kaliforniai Egyetem San Diegó-i Egyetemén szerzett B.Sc. diplomát földtudományokból, és jelenleg a Kaliforniai Állami Politechnikai Egyetem Pomonai Egyetemének geológiai tudományok mesterszakos hallgatója. Mesterképzésének témája a bolygókutatás, és a Scripps Izotóp Geokémiai Laboratóriumban dolgozva részt vett a kozmokémiával kapcsolatos publikált kutatásokban. Tapasztalatot szerzett régészeti felmérések, ásatások és gyűjtések terén is. Szaktudása kiterjed a műholdas távérzékelésre, a geológiai térképezésre, a régészeti ásatásokra és felmérésekre, valamint a tömegspektroszkópiára.
Caleb népszerű cikkeket publikált geológiai, csillagászati, régészeti, antropológiai és történelmi magazinokban.
- Különbség a szedáns és a nomád között – november 30, 2020
- Difference Between Coastal and Inland Climates – October 26, 2020
- Difference Between Alluvial and Fluvial – October 3, 2020