17.20 fejezet Többcsaládos lakóövezet (R3)
Szakaszok:
17.20.010 Kizárólag megengedett használat.
17.20.020 Feltételes használat megengedett.
17.20.030 Fejlesztési felülvizsgálat.
17.20.040 Telekméret.
17.20.050 Távolsági követelmények.
17.20.060 Távolsági kivételek.
17.20.070 Építménymagasság.
17.20.080 Telekfedettség.
17.20.090 Épületmagassági átmenet.
17.20.100 Épület tájolása.
17.20.110 Épületforma.
17.20.120 Townhome (egylakásos/sorházak) kiegészítő előírások.
17.20.130 Szomszédsági kereskedelmi kiegészítő előírások.
17.20.140 Többcsaládos lakóépületek kiegészítő szabványai.
17.20.010 Kizárólagosan megengedett felhasználások.
Az R3 övezetben csak a következő felhasználások, azok kiegészítő felhasználásai és a hasonlónak minősülő felhasználások engedélyezettek. Egyéb felhasználások kifejezetten tilosak.
A. Többcsaládos lakóházak (három vagy több csatlakozó egység egy telken).
B. Városi házak (saját telken lévő, három vagy több egységgel rendelkező, csatolt egylakásos lakóházak vagy sorházak).
C. A JCMC 17.20.130.
D-ben meghatározott szomszédsági kereskedelmi célú felhasználások.
D. Duplex (egy telken lévő, két családot magában foglaló lakás), amelyeknek meg kell felelniük az R2 övezet előírásainak (JCMC 17.15. fejezet).
E. Kiegészítő építmények.
F. Lakóotthonok és lakóotthonok (ORS 197.660-197.670).
G. A fent felsoroltakhoz hasonló felhasználások.
17.20.020 Feltételesen engedélyezett felhasználások.
Az R3 övezetben a következő felhasználások és azok kiegészítő felhasználásai engedélyezettek, ha a 17.130 JCMC fejezet követelményeinek megfelelően engedélyezettek:
A. A 17.100 JCMC fejezet követelményeinek megfelelő gyártott lakópark.
17.20.030 Fejlesztési felülvizsgálat.
Az R3 övezetben a város ügyintézője vagy megbízottja által végzett fejlesztési felülvizsgálat szükséges a JCMC 17.20.050-17.20.140 R3 szabványoknak való megfelelés biztosítása érdekében.
A. Fejlesztési felülvizsgálatot igénylő felhasználások. A következő felhasználásokhoz fejlesztési felülvizsgálat szükséges:
1. Városi házak;
2. Többlakásos épületek;
3. Szomszédos kereskedelmi épületek;
4. Lakóotthonok és lakóotthonok.
B. Eljárás. A fejlesztési felülvizsgálat egy nem diszkrecionális, adminisztratív felülvizsgálat, amelyet a város ügyintézője vagy megbízottja végez. A fejlesztési felülvizsgálatnak a JCMC 17.150.070(A)(1), I. típusú eljárás – közigazgatási határozat, szerint kell történnie.
C. Általános benyújtási követelmények. A kérelmezőnek a városi ügyintéző által biztosított formanyomtatványokon kérelmet kell benyújtania, amely tartalmazza:
1. Tartalmazza az összes előírt általános információt;
2. A kritériumokat kellő részletességgel tárgyalja a felülvizsgálathoz és az intézkedéshez; és
3. A városi tanács által megállapított előírt díjjal együtt kell benyújtani.
D. Fejlesztési felülvizsgálati információk. A fejlesztési felülvizsgálat iránti kérelemnek tartalmaznia kell egy javasolt helyszínrajzot egy 11 hüvelyk x 17 hüvelyk vagy nagyobb méretű oldalon, amely tartalmazza a következő információkat, ha alkalmazható, és egyéb hasonló információkat, amelyeket a városi adminisztrátor vagy az általa kijelölt személy szükségesnek ítél:
1. Északi nyíl, méretarány, a legutóbbi bejegyzett okiratban tulajdonosként szereplő összes személy neve, címe és telefonszáma.
2. A projekttervező, mérnök, földmérő és/vagy tervező neve, címe és telefonszáma, ha alkalmazható.
3. A javasolt fejlesztési terület, beleértve a határokat, méreteket és a bruttó területet.
4. A helyszínen megmaradni javasolt jellemzők.
5. A tervezett területre vonatkozó adatok. Az összes meglévő és javasolt építmény, közmű, járda és egyéb fejlesztés elhelyezkedése és méretei a helyszínen. A helyszínrajzon meg kell adni az összes meglévő és javasolt épület visszalépési méreteit, beleértve a kereskedelmi alapterület kiszámításához szükséges méreteket is, ha alkalmazható.
6. Tájrendezési terv, ha alkalmazható.
7. Tájrendezési terv, ha alkalmazható. Az összes javasolt köz- és magánutca, meghajtó, útjog és szolgalmi jog elhelyezkedése és méretei.
8. A területre való be- és kijáratok elhelyezkedése és méretei a járműves és gyalogos megközelítéshez, beleértve a gyalogos közlekedési útvonalakat, valamint a parkolóhelyek elhelyezkedését és méreteit, ha van ilyen.
9. Adott esetben a közös és magán szabadterek elhelyezkedése és méretei.
10. A szeméttárolók elhelyezkedése és méretei, ha van ilyen.
11. Adott esetben a területet elkerítő kerítés részletrajzai.
12. Építészeti rajzok.
a. Az épület tájolását (JCMC 17.20.100) és az épület formavilágát (JCMC 17.20.110) szemléltető épületmagasságok;
b. Adott esetben a társasházi kiegészítő szabványokat (JCMC 17.20.120) szemléltető épülettervek;
c. Az építész neve, címe és telefonszáma.
17.20.040 Telekméret.
R3 övezetben a telekméret a következő:
A. Többcsaládos lakóházak, lakóotthonok és lakóotthonok esetében a minimális telekterületnek 7500 négyzetlábnak kell lennie. A telek minimális szélessége az első építési vonalnál 50 láb, zsákutcás telkeknél 35 láb.
B. A sorházak (egylakásos vagy sorházak) esetében a minimális telekterület egységenként 2.500 négyzetláb. A telek minimális szélessége az első telekhatárnál 25 láb.
C. A szomszédos kereskedelmi célú felhasználások esetében a minimális telekterületnek 5 000 négyzetlábnak kell lennie. A minimális telekszélesség az első telekhatárnál 60 láb. A kétlakásos lakóépületek (duplexek) esetében a minimális telekterület 5.000 négyzetláb. A legkisebb telekszélesség az első telekhatárnál 50 láb, zsákutcás utcák esetében pedig 35 láb.
17.20.050 Visszahúzódási követelmények.
Ez az előírás a többcsaládos lakóházakra, a sorházakra, a szomszédos kereskedelmi fejlesztésekre, valamint a lakóotthonokra és a lakóotthoni gondozóintézetekre vonatkozik. A JCMC 17.95.060-ben foglaltak kivételével az R3 övezetben az udvarok, a telekhatártól az épület alapjáig mérve, a JCMC 17.20.060-ban meghatározottak szerint legfeljebb három lábnyi kiállással bármely visszahúzódó területre, az alábbiak szerint alakulnak:
A. Többcsaládos lakóházak és sorházak esetében legalább 15 lábnyi elülső visszalépés szükséges, kivéve, hogy egy fedett (de nem zárt) tornác az elülső vonaltól 10 lábon belül lehet. A szomszédos kereskedelmi épületek esetében legalább 10 láb homlokzati visszalépés szükséges.
B. Minden oldalsó udvari visszalépésnek legalább hat lábnak kell lennie, kivéve, hogy saroktelkeken az utca felőli oldalsó udvarnak legalább 15 lábnak kell lennie az alapozástól mérve. A társasházaknak nincs visszalépési követelménye, ha közös falakkal rendelkeznek.
C. A hátsó udvarnak legalább 15 lábnak kell lennie. Kivételt képezhet, ha egy sorház, garázs vagy más kiegészítő építmény egy sikátor mellett helyezkedik el, amely esetben a hátsó udvar (sikátorra néző) visszahúzódása legalább négy láb.
D. Egy saroktelken lévő kétlakásos lakóépület esetében, ahol az elsődleges járműmegközelítés két utcáról biztosított, akkor az utcával határos mindkét udvart első udvarnak kell tekinteni, megfelelő első udvari visszalépésekkel. A hátsó udvarok visszalépését az első udvarral szemben lévő minden egyes lakóépület esetében külön-külön kell mérni (lásd az A. függelék 2. ábráját).
E. Minden épületet úgy kell elhelyezni, hogy az ne nyúljon be a közüzemi szolgalmi területre vagy a látótávolságba (JCMC 17.95.090).
17.20.060 Visszalépési kivételek.
Az R3 övezetben a következő építészeti elemek léphetnek be a visszahúzódó udvarokba: ereszek, kémények, öblös ablakok, túlnyúlások és hasonló építészeti elemek legfeljebb három lábnyira léphetnek be a visszahúzódó udvarokba; feltéve, hogy az állami tűzvédelmi szabályzatot betartják. Falak és kerítések elhelyezhetők a telekhatáron, a JCMC 17.95.020. szakaszában foglalt előírásoknak megfelelően. Az előkertekben lévő falaknak és kerítéseknek ezenfelül meg kell felelniük a JCMC 17.95.090. szakaszában foglalt látótávolsági előírásoknak.
17.20.070 Az épületek magassága.
Az R3 övezetben az épületek magassága nem haladhatja meg a 35 lábat. Az épületek magassága a maximálisnál kisebbre korlátozható, ha ez szükséges a JCMC 17.20.090.
A épületmagassági átmeneti szabványnak való megfeleléshez. Alkalmazhatóság. Ez a szabvány a sorházakra, a többlakásos épületekre és a szomszédos kereskedelmi épületekre vonatkozik.
B. Mérési módszer. Az építmény függőleges távolsága az építménytől 20 lábon belül a kész talajszint átlagos magasságától az építmény legmagasabb pontjáig mérve. A maximális magasságba nem számítanak bele: kémények, harangtornyok, tornyok, tetőberendezések, zászlórudak és hasonló, nem emberi használatra szolgáló elemek.
17.20.080 Telkek beépítettsége.
R3 övezetben az épület(ek) nem foglalhatják el a telek területének több mint 60 százalékát.
17.20.090 Épületmagassági átmenet.
Az R3 övezetben az új épületek vagy az új épületek egy emeletet meghaladó magasságú részei, amelyek egy meglévő egyemeletes egylakásos lakóépülettel vagy ikerházzal határosak, nem haladhatják meg a telekhatártól mért vízszintes távolságonként egy lábnál nagyobb épületmagasságot.
17.20.100 Az épületek tájolása.
Az R3 övezetben a magán-, helyi vagy gyűjtőutakkal határos épületek elsődleges bejárata(i) az utcára kell, hogy nézzenek. A többlakásos és szomszédos kereskedelmi épületek bejáratai magukban foglalhatják az egyes egységek bejáratait, az előcsarnokok bejáratait vagy a közlekedőterek/udvarok bejáratait. Alternatívaként egy épület bejárata az oldalsó udvarra is irányulhat, ha az épület bejárata és az utca között közvetlen gyalogosjárda van kialakítva. Ez a szakasz nem vonatkozik a kizárólag gépészeti berendezések elhelyezésére szolgáló épületekre.
A. Az utcán kívüli parkolók és felhajtók nem helyezhetők el az épületek és az utcák között.
17.20.110 Épületforma.
Az R3 övezetben az új többcsaládos lakóházaknak, sorházaknak, lakóotthonoknak és lakóotthonoknak, valamint a szomszédos kereskedelmi célú felhasználásoknak meg kell felelniük a következő épületforma-előírásoknak (lásd az A. függelék 6. és 7. ábráját):
A. Az építmények folyamatos vízszintes távolsága nem haladhatja meg a 150 lábat (végfaltól végfalig mérve);
B. A tetők nyeregtető, csípő- vagy nyeregtető formájúak legyenek, 12 láb szélességenként legalább négy láb magasságúak, legalább hat hüvelykes túlnyúlással (eresz), vagy lehetnek laposak, díszes párkánnyal;
C. Tervezési jellemzők. Minden utcára néző homlokzatnak (homlokzat) olyan tervezési elemeket kell tartalmaznia, mint az eltolások, erkélyek, kiugrások, ablaknyílások vagy hasonló elemek, amelyek megakadályozzák a nagy kiterjedésű, megszakítás nélküli épületek kialakulását. Az épület függőleges homlokzata mentén az ilyen elemeknek legalább 35 lábonként kell megjelenniük, és minden emeleten legalább kettőt kell tartalmazniuk a következő elemek közül:
1. Olyan mélyedés (pl. fedélzet, terasz, udvar, erkély, garázs, bejárat vagy hasonló jellegzetesség), amely legalább négy láb mélységű;
2. Olyan meghosszabbítás (pl. padlófelület, fedélzet, tornác, erkély, erkély, terasz, bejárat vagy hasonló jellegzetesség), amely legalább két lábnyira kiáll, és vízszintesen legalább négy láb hosszan fut; és/vagy
3. A homlokzat vagy a tető magasságának legalább két lábnyi eltolódása;
D. A homlokzat vagy a tető magasságának legalább két lábnyi eltolódása. Szemek az utcán. Az utcai útvonalról látható homlokzatoknak főbejáratot, valamint ablakok, tornácok és/vagy erkélyek kombinációját kell biztosítaniuk. Az utca felőli oldalnézetnek ablakok, tornácok és/vagy erkélyek kombinációjával kell rendelkeznie. Az utcai homlokzatok legalább 40 százalékának, az utca felőli és hátsó épületrészek legalább 30 százalékának meg kell felelnie ennek az előírásnak. A “homlokzat százalékát” az ajtókat, tornácokat, erkélyeket, teraszokat és/vagy ablakokat tartalmazó vízszintes síkban (vonalas lábakban) kell mérni. Ez az előírás nem vonatkozik a panhandle vagy flag telkekre; és
E. A lakóegységekhez csatlakozó és az utcáról megközelíthető (az első telekhatárral szomszédos) garázsokat és kocsibeállókat legalább két méterrel az épület homlokzata vagy a fedett első tornác mögé kell süllyeszteni.
17.20.120 Városi házak (egylakásos/sorházak) kiegészítő előírások.
Minden városi háznak meg kell felelnie a következő előírásoknak (lásd még az A. függelék 8. ábráját):
A. Az egymás után csatlakozó egységek maximális száma és szélessége nem haladhatja meg az ötöt vagy a 140 lábat (a végfaltól a végfalig), attól függően, hogy melyik a kisebb.
B. A társasházaknak lehetőség szerint hátsó sikátorból kell járművel megközelíthetőnek lenniük. A sikátor(oka)t a felosztás jóváhagyásakor kell kialakítani. Nem kell sikátorokat építeni, ha a meglévő beépítési módok miatt a sikátorok építése nem lehetséges.
C. A közvetlenül köz- vagy magánutcáról megközelíthető társasházaknak meg kell felelniük az alábbi előírások mindegyikének annak érdekében, hogy minimálisra csökkentsék a szomszédos járdák megszakítását a felhajtók bejáratai által, és javítsák az utcák megjelenését:
1. Az utcára néző felhajtók megengedett legnagyobb szélessége lakóegységenként 12 láb.
2. Két szomszédos garázsnak egy felhajtón kell osztoznia, ha az egyes felhajtókat egyébként kevesebb, mint 20 láb választaná el egymástól.
3. A garázsok maximális együttes szélessége egységenként a teljes egység szélességének 50 százaléka. Például egy 26 láb széles egységnek lehet egy 13 láb széles, az utcára néző süllyesztett garázsa.
D. A közös területeket (pl. a magánterületek parkosítása, közös felhajtók, magánutak, pázsitok, játszóterek és hasonló használatú területek) a lakástulajdonosok egyesületének vagy más jogi személynek kell fenntartania. A háztulajdonosok egyesülete lehet felelős az épületek külső karbantartásáért és a tetőcseréért is. Az alkalmazandó szövetségek, korlátozások és feltételek másolatát az építési engedély jóváhagyása előtt be kell jegyezni és a város rendelkezésére kell bocsátani.
17.20.130 Szomszédsági kereskedelmi kiegészítő előírások.
Minden szomszédsági kereskedelmi felhasználásnak meg kell felelnie a következő előírásoknak:
A. Engedélyezett felhasználások. Az R3 övezetben csak a következő szomszédos kereskedelmi célú felhasználások engedélyezettek:
1. Kiskereskedelmi áruk és szolgáltatások;
2. Gyermekgondozási központ (12-nél több gyermek ellátása);
3. Élelmiszeripari szolgáltatások, kivéve az autóipari célú felhasználásokat;
4. Orvosi és fogorvosi rendelők, klinikák és laboratóriumok;
5. Gyógyászati és fogorvosi rendelők, klinikák és laboratóriumok;
5. Szakmai és adminisztratív irodák;
6. Teljes egészében az épületen belül végzett javítási szolgáltatások; autójavítás és hasonló szolgáltatások nem engedélyezettek;
7. Vegyes használatú épület (lakóépület más engedélyezett használattal);
8. Mosodák és vegytisztítók;
9. Mosodák és tisztítók;
9. Művészeti, zenei vagy fotóstúdió;
10. Személyes szolgáltatások (borbélyüzletek, szalonok, hasonló felhasználások); és
11. Egyéb hasonló felhasználások.
B. Alapterület-szabványok. A maximális kereskedelmi alapterület nem haladhatja meg az 5.000 négyzetlábat egy szomszédos kereskedelmi területen lévő összes felhasználás esetében. Az alapterületet az összes épületszint belső alapterületének összegzésével kell mérni, kivéve a kúszótereket (azaz a hét és fél lábnál kisebb függőleges magasságú tereket).
C. Működési idő. A szomszédos kereskedelmi földhasználatokat a következő nyitvatartási időkre kell korlátozni: Reggel 7:00 órától este 22:00 óráig.
D. Raktározás. A növények és kerti kellékek kivételével az éjszakai szabadtéri tárolás nem megengedett. A növények és kerti raktározásnak meg kell felelnie a JCMC 17.95.090.
E. Parkolás. A parkolóhelyeknek meg kell felelniük a következő előírásoknak:
1. A parkolókat az épületek oldalára vagy hátuljára kell elhelyezni.
2. Az utcán kívüli járműparkolóknak meg kell felelniük a JCMC 17.90. fejezetében meghatározott tereprendezési, méretbeli és gyalogos közlekedésre vonatkozó előírásoknak.
17.20.140 Többlakásos lakóépületek kiegészítő előírásai.
Az R3 övezetben ezek a kiegészítő előírások az új többlakásos lakóépületekre vonatkoznak. Többcsaládosnak minősül az egy telken lévő három vagy több csatolt lakás (pl. multiplexek, apartmanok, társasházak stb.). Az új többlakásos fejlesztéseknek meg kell felelniük az alábbi szabványok mindegyikének:
A. Közös szabad tér.
1. Minden 20-nál több egységet tartalmazó fejlesztésnél a teljes telekterület legalább 15 százalékának megfelelő területet (beleértve az előírt visszahúzódó területeket is) kell kijelölni és tartósan fenntartani használható közös nyílt térként. A telek területét úgy határozzák meg, mint azt a telket vagy parcellát, amelyre a fejlesztést tervezik, miután levonták belőle az útjogok és egyéb közcélú földterületek (pl. közpark) előírt felajánlását. Az érzékeny területek és a nyilvánosság számára nyitott történelmi épületek vagy műemlékek beszámíthatók a közös nyílt területre vonatkozó követelmények teljesítésébe.
2. A fejlesztésnek a közös nyílt területen belül minden 20 egységre vagy annak növekményére legalább 250 négyzetlábnyi aktív rekreációs területet (pl. gyermekjátszóterek, játszóterek, úszómedence, sportpályák stb.) kell kijelölnie. Például egy 50 egységből álló fejlesztésnek legalább 500 négyzetmétert kell biztosítania az aktív rekreációra. A fedett vagy fedett rekreációs terület beszámítható ebbe a követelménybe, de nem haladhatja meg az előírt közös terület 30 százalékát.
B. Privát szabad tér. Minden újonnan épített többlakásos lakóépületben biztosítani kell használható privát szabadtéri teret, például teraszokat, erkélyeket, tornácokat, tetőkerteket vagy kisebb udvarokat. A privát szabadtérnek meg kell felelnie a következő előírásoknak:
1. A kész talajszinten vagy az alatt, vagy a kész talajszinttől öt lábon belül elhelyezkedő lakóegységeknek legalább 96 négyzetlábnyi magán szabad térrel kell rendelkezniük, amelynek mérete nem lehet kevesebb, mint hat láb;
2. Minden felső emeleti lakóegységnek legalább 36 négyzetlábnyi erkéllyel vagy tornáccal kell rendelkeznie, amelynek mérete nem lehet kevesebb, mint négy láb. “Felső emeleti lakóegység”: olyan lakóegységek, amelyek több mint öt láb magasan vannak a kész szint felett;
3. Minden privát nyitott térnek közvetlen ajtóval kell rendelkeznie a lakóegységből;
4. Minden többlet privát nyitott tér (az előírtnál nagyobb) beszámítható a közös nyitott tér követelményének teljesítésébe;
5. A nyitott térre vonatkozó követelmények teljesítésébe. Az épülettömegek és árnyékolások, mint például alacsony sövények, kerítések, falak, lugasok vagy rácsok segítik a privát kültéri terek elhatárolását. Az árnyékoló elemnek legalább három láb magasnak kell lennie.
C. Lépcsők. A lépcsőket lehetőség szerint az épület belsejében kell elhelyezni a vizuális hatás minimalizálása érdekében. A külső lépcsőket, ha szükséges, az épületbe kell süllyeszteni, ugyanolyan burkolati anyaggal kell burkolni, mint magát az épületet, vagy más módon kell beépíteni az épület architektúrájába. Az épület külsejéről egyszerűen lelógó lépcsők nem megengedettek.
D. Járműforgalom. A többlakásos építkezéseknek a következő szabványoknak megfelelő járműforgalmat kell biztosítaniuk (lásd az A. függelék 9. ábráját):
1. A közlekedésbiztonság érdekében és a közforgalmú közlekedési rendszerre gyakorolt hatások minimalizálása érdekében, ahol lehetséges, a felhajtóknak vagy magánutaknak inkább helyi vagy gyűjtőutakhoz kell csatlakozniuk, mint közvetlenül az artériás utcákhoz.
2. A négy hektáros vagy nagyobb többlakásos fejlesztéseket teljes tömbök sorozataként kell kialakítani, amelyeket a közutak összekötő hálózata határol, járdákkal és utcafákkal, hogy a fejlesztést számos kisebb tömbre bontsák. Az átlagos tömbméret egy többlakásos fejlesztésen belül legfeljebb két hektár lehet. Az összes belső utcára a helyi lakóutcákra vonatkozó városi szabványokat kell alkalmazni a járdaszélesség, a járdák és az utcafák tekintetében.
E. Parkolás. A többlakásos építkezéseknek a következő szabványoknak megfelelően kialakított parkolókat kell biztosítaniuk (lásd az A. függelék 9. ábráját):
1. A JCMC 17.90.010 pontban meghatározottak szerint kell biztosítani az utcán kívüli járműparkolókat és a kerékpárparkolókat. A beépítésben lévő utcák mentén lévő utcai parkolás a nem utcai parkolási követelményekre alkalmazható;
2. A parkolókat az épületek oldalára vagy hátuljára kell elhelyezni az épületek tájolási szabványainak megfelelően (JCMC 17.20.100);
3. A beépítésben lévő utcák mentén lévő parkolás nem tartalmazhat fejjel befelé vagy szögben történő parkolást. A parkolást a parkolókban vagy a belső utcarendszer mentén párhuzamos parkolás formájában kell elhelyezni;
4. A parkolók parkosítását a JCMC 17.90.030-ban meghatározottak szerint kell biztosítani; és
5. A parkolókat a JCMC 17.90.030-ban meghatározottak szerint kell parkosítani. A parkolókat az összes épület bejáratához olyan belső gyalogosjárdákkal kell összekötni, amelyek megfelelnek az e szakasz (H) alszakaszában foglalt előírásoknak.
F. Szemétgyűjtők. A szeméttárolókat minden oldalról örökzöld sövénnyel vagy legalább hat láb magas tömör kerítéssel vagy fallal kell árnyékolni. Szeméttároló nem helyezhető el az előkertben, illetve a más lakóövezetekkel határos telekhatárokon belül 25 lábon belül.
G. Közművek. A fejlesztési területen minden közművet a föld alatt kell elhelyezni. A földre szerelt berendezéseket, mint például transzformátorokat, közműtelepeket, kábeltelevíziós és telefondobozokat, mobiltorony berendezésdobozokat és hasonló közműveket, amikor csak lehetséges, a föld alatt kell elhelyezni. Amennyiben a föld alá telepített berendezések föld alá helyezése nem megvalósítható, a berendezéseket örökzöld sövénnyel vagy legalább négy láb magas tömör kerítéssel vagy fallal kell elrejteni, és úgy kell elhelyezni, hogy megfeleljenek a JCMC 17.95.090.
H. látótávolsági előírásoknak. Gyalogosforgalom. A biztonságos, közvetlen és kényelmes gyalogosforgalom biztosítása érdekében minden többlakásos fejlesztésnek az alábbi szabványok alapján tervezett útvonalak rendszerét kell tartalmaznia:
1. A járdarendszernek ki kell terjednie az egész fejlesztési területre, és kapcsolódnia kell a fejlesztés minden jövőbeli szakaszához, a szomszédos közparkokhoz és kereskedelmi célú felhasználásokhoz, valamint a közterületi járdarendszerhez;
2. A fejlesztésen belüli járdáknak biztonságos, ésszerűen közvetlen kapcsolatot kell biztosítaniuk a lakóegységek és a parkolók, rekreációs létesítmények, tárolóterületek és közös területek között;
3. Ahol a gyalogosutak párhuzamosak és egy (köz- vagy magán-) felhajtóval vagy utcával szomszédosak, azokat hat hüvelykkel meg kell emelni és szegélyezni kell, vagy a felhajtó/utcától egy legalább öt láb hosszú sávval kell elválasztani, pollerekkel, tájképi berkekkel vagy más fizikai akadállyal;
4. A gyalogosutakat legalább hat lábra el kell választani minden olyan épület homlokzatától, amelynek földszintjén lakóterületek vannak, kivéve az épületek bejáratánál;
5. A gyalogosutakat legalább hat lábra kell elválasztani a földszinti lakóterületektől. Ahol a járdák kereszteznek parkolót, felhajtót vagy utcát (“zebra”), azokat egyértelműen meg kell jelölni kontrasztos burkolóanyagokkal, buckákkal/emelt kereszteződésekkel vagy festett csíkozással; és
6. A járdák felületének betonból, aszfaltból, tégla/kőburkolatból vagy más tartós kemény felületű, legalább öt láb szélesnek kell lennie, és meg kell felelnie a szövetségi “Americans with Disabilities Act” (ADA) követelményeinek.
I. Parkosítás. A fejlesztésen belül kertépítést kell telepíteni az erózió elleni védelem, a vizuális érdekesség, a pufferelés, a magánélet, a nyílt tér és az utak meghatározása, valamint az árnyékolás érdekében, a következő szabványok alapján:
1. A terület legalább 15 százalékát növényes talajtakaró, cserjék és fák keverékével kell parkosítani. Az ültetéskor a fákat legalább két hüvelyk (DBH) átmérőjűre, a cserjéket pedig legalább 24 hüvelyk magasra kell ültetni. Kéregmulcs, kövek és hasonló, nem növényi anyagok használhatók a növénytakarási követelmény kiegészítésére, de nem tekinthetők a növénytakarási követelmény kizárólagos helyettesítőjének; és
2. Az őshonos és/vagy szárazságtűrő tájépítészet használata javasolt. Minden tereprendezést állandó öntözőrendszerrel kell öntözni, kivéve, ha egy engedéllyel rendelkező tájépítész írásos igazolást nyújt be arról, hogy a javasolt növényanyag nem igényel öntözést. Az ingatlantulajdonosnak kell karbantartania az összes tereprendezést.