Robert Lee Frost (1874 – 1963) amerikai költő volt, aki a történelem egyik legnépszerűbb és a kritikusok által is elismert költője. Négy Pulitzer-költészeti díjat nyert. Ő maradt az egyetlen költő és egyike annak a négy személynek, akinek ez sikerült. Frostot nagyra becsülik az emberi természet mély megértéséért, ami zseniális drámai monológokat vagy drámai jeleneteket eredményez költészetében. A vidéki élet realista ábrázolásáról ismert, megragadva a tényleges beszéd ritmusát, és ábrázolva a természet folyamataira adott emberi reakciókat. Robert Frostot sokan a huszadik század legnagyobb amerikai költőjének tartják. Íme 10 leghíresebb verse, köztük a Nyírfák, A nem járt út, a Foltozófal és a Semmi arany nem maradhat.
#10 Az ajándék egyenesen
Poétikai gyűjtemény: Egy tanúfa
Megjelent: 1942
Az Ajándék egyenesen az amerikaiak és Amerika kapcsolatáról szól. Azzal kezdődik, hogy leírja az amerikai nép első földbirtoklását, amely csupán egy földdarab volt. Ez akkor oldódott meg, amikor az amerikaiak rájöttek, hogy szenvedélyes önfeladással kell odaadniuk magukat, hogy egyenesen kiérdemeljék a tulajdonjog “ajándékát”. A vers összefoglalja az ország megalakulásának politikáját, elsősorban az amerikai függetlenségi háborút. Hangsúlyozza az Angliához való politikai, kulturális és szellemi hűségtől való megszabadulás fontosságát az Amerika földjével való tökéletes egyesülés érdekében. A The Gift Outright leginkább arról a versről híres, amelyet Robert Frost 1961. január 20-án John F. Kennedy elnök beiktatásán mondott el. Ez volt az első alkalom, hogy egy költő megtisztelt egy elnöki beiktatást.
Kivonat:-
Amilyenek voltunk, egyenesen odaadtuk magunkat
(Az ajándékozási okirat sok haditett volt)
A nyugat felé halványan felsejlő földnek,
De még dísztelenül, művészietlenül, díszítetlenül,
Amilyen volt, olyan lesz.
#9 Megismerkedve az éjszakával
Poétikai gyűjtemény: West-Running Brook
Megjelent: 1928
Ebben a versben a beszélő a magányhoz való viszonyáról mesél. A vers a következő sorral kezdődik és végződik: “Az éjszakával voltam egy ismerős”, a kettő között pedig a beszélő képekkel érzékelteti az olvasóval a magány természetét. Leggyakrabban úgy olvassák, mint a narrátor beismerését arról, hogy átélte a depressziót, és élénk leírását annak, hogy milyen érzés ez az élmény. “Az éjszaka” maga a depresszió. A terza rima (“harmadik rím”) rímelő strófa, amelyet először a híres olasz költő, Dante Alighieri használt. Az angol nyelvben való használatának nehézsége miatt kevés angol nyelvű író próbálkozott ezzel a formával. Robert Frost sokféle forma mestere volt, és az Acquainted with the Night az egyik leghíresebb példája a terza rima-ban írt amerikai versnek.
Kivonat:-
I have been one acquainted with the night.
Sétáltam ki esőben – és vissza esőben.
Léptem már túl a legtávolabbi városi fényen.
#8 Otthoni temetés
Poétikai gyűjtemény: North of Boston
Kiadás: 1914
A Hazai temetés egy férfi és egy nő házának jelenetét örökíti meg, akik nemrég vesztették el gyermeküket. Az asszony nem akar eltávolodni a gyermekére vonatkozó gondolatoktól. Úgy véli, hogy az emberek csak úgy tesznek, mintha gyászolnának, amíg “a legjobbat hozzák ki magukból az életbe”. Nem fogadja el ezt a fajta hamis gyászt. A férj a maga módján már meggyászolta gyermekük halálát, és elfogadta azt. Úgy véli, hogy az igazság elől való menekülés nem járható út. Azt akarja, hogy a felesége beszéljen és foglalkozzon a kérdéssel, míg a felesége egyedül akar lenni. Az Otthoni temetés a házaspár gyermeke elvesztésének és házasságuk összeomlásának kettős tragédiájára összpontosít. Érinti a halál, a nemek közötti egyenlőtlenség és a párok közötti kommunikáció témáit. Szokatlan, hogy drámai líra, amelyben a szereplők közötti párbeszédek egy régió népének természetes beszédritmusában zajlanak. Az Otthoni temetés Robert Frost egyik legsötétebb, legszomorúbb és legérzelmesebb verse.
Kivonat:-
“Nem tudsz, mert nem tudsz beszélni.
Ha lennének érzéseid, te, aki ástál
A saját kezeddel – hogyan tudnál?-a kis sírját;
Láttalak ott, abból az ablakból,
A kavicsot a levegőben ugrálni,
felugrani, így, így, így, és olyan könnyedén landolni
és visszagurulni a gödör melletti dombra.”
#7 Ki, ki
Poétikai gyűjtemény: Hegyi közjáték
Megjelent: 1916
A vers címe az idézetre utal: “Ki, ki, rövid gyertya! Az élet csak egy sétáló árnyék…” William Shakespeare Macbeth című tragédiájában. Ezt Macbeth mondja, miután megtudja, hogy felesége öngyilkos lett, és arra utal, hogy az élet mennyire kiszámíthatatlan és törékeny. A vers egy fiatal fiú történetét meséli el, akinek a kezét véletlenül levágja egy fűrész, ami a túlzott vérzés miatt a halálához vezet. A vers azzal zárul, hogy az emberek hogyan reagálnak a halálra, és hogy az élet mégis folytatódik. Frost a versben a fiú ártatlanságára és passzivitására összpontosít, és az Out, Out-ot egyesek kritikának tekintik arról, hogy a háború arra kényszeríti a fiatal fiúkat, hogy elhagyják a gyermekkorukat, és a “felelős” felnőttek által teremtett körülmények miatt elpusztuljanak. Az Out, Out Robert Frost legkritikusabb és legismertebb versei közé tartozik.
Kivonat:-
Mióta elég idős volt ahhoz, hogy tudja, nagyfiú
A férfi munkáját végzi, bár szívében gyermek-
Mindent elrontva látott. “Ne hagyja, hogy levágja a kezemet-
A doktor, ha jön. Ne hagyd, húgom!”
#6 Tűz és jég
Poétikai gyűjtemény: New Hampshire
Megjelent: 1920
A Tűz és jég azt tárgyalja, hogy a világ tűzben vagy jégben fog-e véget érni. A tűz erejét a vágy érzelmével, míg a jégét a gyűlölettel azonosítja. Frost zseniálisan használja a versben a laza nyelvezetet, amely ellentétben áll az apokalipszis rémületével, amelyről beszél. A verset egyesek az Inferno, Dante Isteni komédia című epikus költeményének első részének sűrítményének tartják. Az Infernóban a pokol legelvetemültebb bűnözői, miközben a tüzes pokolban vannak, nyakig jégbe merülnek. A prominens amerikai csillagász, Harlow Shapley is azt állította, hogy ő ihlette a verset, amikor egy beszélgetés során azt mondta Frostnak, hogy a világnak vagy a Nap felrobbanása, vagy a mélyűrben való lassú megfagyás miatt lesz vége. A Tűz és jég Frost egyik legismertebb és legtöbbet antologizált verse.
Poem:-
Mások szerint a világ tűzben ér véget,
Mások szerint jégben.
Azokból, amit a vágyból megízleltem
Azokkal tartok, akik a tüzet favorizálják.
De ha kétszer kell elpusztulnia,
Azt hiszem, eleget tudok a gyűlöletről
Hogy azt mondjam, a pusztításhoz a jég
Ez is nagy
És elég lenne.
#5 Birches
Poétikai gyűjtemény: Hegyi közjáték
Kiadás: 1915
Ez a vers először az Atlantic Monthly 1915. augusztusi számában jelent meg. A következő évben bekerült Frost harmadik versgyűjteményébe, a Mountain Interval (Hegyi intervallum) címűbe. Az egyszerű társalgási nyelven megírt verset Frost gyermekkori élménye ihlette, amikor nyírfákon hintázott. A Birches azzal kezdődik, hogy a beszélő azon tűnődik, vajon a nyírfák, amelyeket lát, meghajlottak-e, ahogy a fiúk hintáztak rajtuk. Rájön, hogy a jégviharok hajlítják meg a nyírfákat, de inkább a kezdeti értelmezést részesíti előnyben. Eszébe jut, hogy gyermekkorában hogyan hintázott a nyírfákon, és kifejezi vágyát, hogy újra ezt tegye, hogy elszakadjon a valóságtól. Ugyanakkor szükségesnek tartja, hogy visszatérjen a racionális világba. A vers úgy mutatja be a nyírfa hintázást, mint a felnőttek világának racionalitása elől való menekülést, de a menekülés csak átmeneti, hiszen a felelősség nem kerülhető el.
Kivonat:-
Még én is voltam egykor nyírfa hintázó.
És így álmodom, hogy visszamegyek.
Amikor megfáradtam a megfontolásokban,
És az élet túlságosan hasonlít az ösvénytelen erdőhöz,
Ahol az arcod ég és csiklandoznak a pókhálók,
Megtörtek rajta, s az egyik szemed sír,
Aztól, hogy egy gally szétnyílt rajta.
#4 Semmi arany nem maradhat
Versgyűjtemény: New Hampshire
Megjelent: 1923
Az arany ebben a versben a vegetáció színére utal, annak első szakaszában. A beszélő azt mondja, hogy az arany gazdag árnyalata rövid idő után átadja helyét az élet zöldjének. A második coupletben ezt ismét hangsúlyozza, ezúttal azzal az analógiával, hogy a levél rövid ideig virágként létezik, mielőtt valódi formáját felvenné. A bűnbeesés kifejezés arra a történetre utal, amikor Ádám és Éva elkövette az engedetlenség bűnét, amikor az Édenkertben a jó és a rossz tudásának fájáról származó gyümölcsöt elfogyasztották, ami az elűzésükhöz vezetett. Frost a bűnbeesés metaforáját, a nappallá váló hajnal és a fent említett hasonlatok segítségével kommentálja az élet átalakulásának szükségességét a gazdag, szép, sőt paradicsomi állapotból az egészséges és teljes életbe. A Nothing Gold Can Stay Frost legragyogóbb rövid verse, és gazdag szimbolikájáról híres.
Poem:-
A természet első zöldje az arany,
Az ő legnehezebb árnyalatát megtartani.
A korai leveléből virág lesz;
De csak egy órára.
Akkor a levél levélen alszik,
Így süllyedt az Éden bánatba,
Így megy le a hajnal a nappalba
Semmi arany nem maradhat.
#3 Javítófal
Poétikai gyűjtemény: North of Boston
Kiadás: 1914
A javítófal elbeszélője egy farmer a vidéki New Englandben, aki felveszi a kapcsolatot szomszédjával, hogy falat építsen a két farmjuk közé. De a versben kétszer is megjegyzi: “van valami, ami nem szereti a falat”. A versen keresztül az elbeszélő megkérdőjelezi a fal célját, hiszen nincs semmi, amit meg kellene akadályozni abban, hogy átlépje a határaikat. Almafákat és fenyőfákat ültetnek a területükön, és így érvel: “Az én almafáim soha nem fognak átjutni és megenni a tobozokat az ő fenyőfái alatt”. A szomszédja azonban mindig azt válaszolja: “A jó kerítés jó szomszédokat teremt”. Frost rövid társalgási szavakat és népies nyelvezetet használ a versben. Ugyanakkor ez egy összetett vers, több témával, amelyek közül a legdominánsabb a határok szerepe az emberi társadalomban. A Mending Wall a modern irodalom egyik legtöbbet elemzett és legismertebb verse.
Kivonat:-
Nem megy apja mondása mögé,
És tetszik neki, hogy ilyen jól átgondolta
Mondja újra: “Jó kerítések jó szomszédokat teremtenek”.
#2 Megállás az erdőnél egy havas estén
Ezt a verset Frost nagyon rövid idő alatt írta, és úgy nevezte, hogy “legjobb ajánlatom az emlékezésre”. Ebben az elbeszélő megáll, hogy megnézze az erdőben hulló hó szép jelenetét, és kísértésbe esik, hogy tovább maradjon. Végül azonban úgy dönt, hogy továbbmegy, mivel még jelentős távolságot kell megtennie, mielőtt megpihenhetne. A verset sokféleképpen értelmezték, és az elbeszélőnek a “szép” erdő és a betartandó “ígéretek” közötti húzása körül forog. Úgy gondolták, hogy a vers több dologra is utal, többek között a kaland és a felelősség közötti választás szimbolizálására. A Stopping by the Woods az egyik legnépszerűbb vers, különösen az utolsó négy sora, amely a költészet leggyakrabban idézett sorai közé tartozik.
Kivonat:-
Az erdő szép, sötét és mély,
De nekem ígéretet kell tartanom,
És mérföldeket kell mennem, mielőtt alszom,
És mérföldeket kell mennem, mielőtt alszom.
#1 The Road Not Taken
Poetry Collection: Mountain Interval
Kiadás: 1916
Robert Frost szoros barátságban volt Edward Thomas brit költővel, és sokat sétáltak együtt. Frost szavai szerint Thomas “olyan ember volt, aki bármelyik utat is választotta, bánta volna, hogy nem a másikat választotta”. A The Road Not Taken eredetileg a határozatlanság szelíd gúnyolódásának készült, és Frost elküldte a vers egy előzetes példányát Thomasnak. A versben a beszélő az erdőben áll, és azon töpreng, hogy az előtte álló két út közül melyiket válassza. Bár Frost valószínűleg azért írta a verset, hogy rávilágítson az emberi hajlamra, hogy visszatekintve hibáztassa az életében hozott kisebb döntéseket, azóta az olvasók úgy értelmezik, hogy a vers a szabad gondolkodás és a tömeg követésének mellőzésének előnyeiről szól. A vers utolsó sorai rendkívül népszerűek és gyakran idézettek. A The Road Not Taken nemcsak Robert Frost leghíresebb verse, hanem a valaha írt leghíresebbek közé tartozik.
Kivonat:-
Sóhajtva fogom ezt elmondani
Majd valahol korok és korok múlva:
Két út elvált egy erdőben, és én-
A kevésbé járt utat választottam,
És ez mindent megváltoztatott.
Mindent megtettem.