A római számokról
A római számok, mint a nevük is mutatja, az ókori római birodalomból származnak. A mi 10-es bázisú, helyzet alapú rendszerünktől eltérően a római rendszer hét különböző érték összeadásán (és néha kivonásán) alapul. Ezek az értékek ábrázolására használt szimbólumok:
| Szimbólum | érték |
| I | 1 |
| V | 5 |
| X | 10 |
| L | 50 |
| C | 100 |
| D | 500 |
| M | 1000 |
Pl, a 737-es számot római számokkal kifejezve azt írjuk, hogy DCCXXXVII, azaz 500 + 100 + 100 + 100 + 10 + 10 + 10 + 10 + 5 + 1 + 1 + 1. A 4-es és a 9-es számok esetében azonban összeadás helyett kivonást alkalmazunk, és a kisebb számot a nagyobb elé írjuk: pl. a 14-et XIV-nek írjuk, azaz 10 + 5 – 1, a 199-et pedig CXCIX-nek, azaz 100 + 100 – 10 + 10 + 10 – 1 -nek. Lehetne azzal érvelni, hogy a 199-et egyszerűbb lenne CIC-ként írni, de a legelterjedtebb definíció szerint csak olyan számot lehet kivonni, amely egy nagyságrenddel kisebb, mint az a szám, amelyből kivonjuk, vagyis a 99 esetében az IC helytelen.
A római számokat gyakran használják számozott listákban, épületeken az építési év megadására, valamint régensek neveiben, például XVI. francia Lajos esetében.
Nyugodtan hivatkozhatsz erre az oldalra, ha hasznosnak találod. Lehetőség van arra is, hogy közvetlenül hivatkozzunk bizonyos számokra, például roman-numerals.info/XXXVII vagy roman-numerals.info/37. Intervallumokra is hivatkozhatsz, például roman-numerals.info/1-100 vagy roman-numerals.info/1980-2020, hogy a számokat lista formátumban lásd.