NACDL – National Association of Criminal Defense Lawyers

State Reform Federal Reform Reports and Programs
Resources on Race and the Criminal Justice System

Race and the Criminal Justice System

A polgárháború után a déli államok a büntető igazságszolgáltatást az afroamerikaiak feletti faji ellenőrzés visszaállításának eszközeként használták. Ez magában foglalta a “fekete törvénykönyvek” és később a Jim Crow-törvények elfogadását. Az alkotmány 13. módosítása eltörölte a rabszolgaságot és az önkényes szolgaságot, kivéve a bűncselekményért járó büntetést. A 13. módosításnak ezt a kiskapuját használták ki a déli államok a “fekete törvénykönyvek” elfogadására és olyan új gazdasági és munkaügyi rendszerek létrehozására, amelyek az afroamerikaiak letartóztatására és bebörtönzésére támaszkodtak. Ezek a kódexek például olyan csavargótörvényeket vezettek be, amelyek kriminalizálták a munkanélküliséget, ami azt eredményezte, hogy az afroamerikaiak a kényszermunka és az elítéltek bérbeadása révén visszatértek a rabszolgaszerű környezetbe. A feketekódexek megszegése azt is eredményezte, hogy a szabálysértőknek pénzbírságot kellett fizetniük; akik erre nem voltak képesek, azokat az állam munkára kényszerítette, amíg le nem dolgozták a tartozásukat.

Miért fontos ez? Mert ugyanaz a büntető igazságszolgáltatási rendszer, amelyet a polgárháború után fejlesztettek ki az afroamerikaiak feletti ellenőrzés visszaállítására, ma is létezik. A börtönbüntetést olyan fegyverként használták és használják ma is a színesbőrű közösségek ellenőrzésére, amelyet más közösségekben nem használnak. Ezt láthatjuk a crack-kokaintól eltérő büntetési tételekben, a fekete közösségek túlzott rendőri ellenőrzésében, a vádlottakra kiszabott túlzott büntetőjogi bírságokban és díjakban, valamint az óvadéki rendszerben, amely a fizetésre támaszkodik a szabadság biztosítása érdekében.

• A fekete férfiak az általános lakosság mintegy 13%-át teszik ki, de a bebörtönzöttek mintegy 35%-át.
• A fekete nők a bebörtönzött nők 44%-át teszik ki, de az USA női lakosságának csak mintegy 13%-át.

Amint azt a Vera Institute 2018-as jelentése, az An Unjust Burden: The Disparate Treatment of Black Americans in the Criminal Justice System:

“a büntető igazságszolgáltatási rendszerben tapasztalható faji egyenlőtlenségek nem véletlenek, hanem az elnyomás és a diszkriminatív döntéshozatal történelmében gyökereznek, amely szándékosan a feketéket vette célba, és hozzájárult egy olyan pontatlan kép kialakításához a bűnözésről, amely megtévesztően összekapcsolja őket a bűnözéssel.”

Böngésszen az alábbiakban az egyes szakaszokban, hogy megtudja, hogyan hatnak a faji egyenlőtlenségek a büntető igazságszolgáltatási rendszerünk minden aspektusára:

Rasszus és rendfenntartás A rassz és a kábítószer elleni háború A rassz és az előzetes eljárás A rassz és az ítélethozatal A rassz és a járulékos következmények
A rassz és a fiatalkorúak igazságszolgáltatása A rassz és a halálbüntetés A rassz és az állami védelem

Kiegészítő források a rasszról és a büntető igazságszolgáltatási rendszerről

“A rasszizmus annyira általános ebben az országban, annyira elterjedt és mélyen gyökerező, hogy láthatatlan, mert annyira normális.”

– Shirley Chisholm

Implicit Bias

A Kirwan Institute for the Study of Race and Ethnicity szerint az implicit bias “olyan attitűdökre vagy sztereotípiákra utal, amelyek tudattalanul befolyásolják megértésünket, cselekedeteinket és döntéseinket. Ezek az előítéletek, amelyek kedvező és kedvezőtlen értékeléseket egyaránt magukban foglalnak, önkéntelenül és az egyén tudatossága vagy szándékos ellenőrzése nélkül aktiválódnak. Ezek az előítéletek, amelyek mélyen a tudatalattiban lakoznak, különböznek az ismert előítéletektől, amelyeket az egyének a társadalmi és/vagy politikai korrektség érdekében elrejthetnek. Az implicit előítéletek inkább nem hozzáférhetőek önvizsgálat útján. A tudatalattinkban rejlő implicit asszociációk miatt érzéseink és attitűdjeink más emberekkel szemben olyan jellemzők alapján alakulnak ki, mint a faj, az etnikai hovatartozás, az életkor és a megjelenés. Ezek az asszociációk egy életen át alakulnak ki, már egészen fiatal korban, a közvetlen és közvetett üzeneteknek való kitettség révén, a korai élettapasztalatokon, a médián és a hírműsorokon kívül.” Mindenki rendelkezik implicit előítéletekkel. Miért fontos ez? Ha mindenki rendelkezik implicit előítéletekkel, akkor ezek az előítéletek a rendőrségen, az ügyészeken, a védőügyvédeken, a bírákon, a büntetés-végrehajtási tiszteken, a pártfogó felügyelőkön stb. belül is léteznek.

What Are Your Biases? – Töltse ki a tesztet

A faji egyenlőtlenségeket kezelő állami reformok

Az elmúlt években több állam is elfogadott faji hatásvizsgálatokat, olyan eszközöket, amelyek segítségével megállapítható, hogy a folyamatban lévő büntetőjogi jogszabályok növelik-e a faji és etnikai egyenlőtlenségeket. A faji hatásvizsgálatokat előíró államok közé tartozik Iowa, Connecticut, Oregon, New Jersey és Florida. 2008-ban a minnesotai büntetéskiszabási irányelvek bizottsága önkéntesen úgy döntött, hogy faji hatásvizsgálatot készít a törvényhozás előtt álló bűnügyi törvényjavaslatokról. 2019-ben hét állam – Illinois, Kentucky, Minnesota, Mississippi, New York, Oklahoma és Vermont – hozott törvényt a faji hatásvizsgálatok előírására.

Racial Impact Statement Reforms

A törvényhozások egy másik módja annak, hogy a faji egyenlőtlenségek kezelésére törekedtek, olyan jogszabályok elfogadása, amelyek előírják a büntetőjogi rendszer különböző szereplőinek, hogy a letartóztatásokkal, vádalkukkal, elítélésekkel, elrendelt kártérítésekkel és a büntetőjogi rendszer egyéb aspektusaival kapcsolatos adatokkal együtt demográfiai adatokat gyűjtsenek és jelentsenek, beleértve a faji és etnikai hovatartozásra vonatkozó adatokat. Néhány nemrégiben elfogadott rendelkezés, mint például a coloradói SB 217 és a New York-i A 10609, a bűnüldözéssel és a rendőrségi kapcsolatokkal kapcsolatos adatokra összpontosít, mint például az erőszak alkalmazása, a letartóztatással összefüggő sérülések és halálesetek, valamint az előre be nem jelentett behatolás a lakásba. Vermont idén fogadta el az S 219-et, amely előírja, hogy a közigazgatási miniszter csak olyan bűnüldöző szervek támogatását hagyja jóvá, amelyek eleget tettek a faji adatszolgáltatási követelményeknek. Connecticut SB 880 és Utah HB 288 előírja a demográfiai adatok gyűjtését és jelentését az ügyészségi szervek, a bíróságok és a büntetés-végrehajtási szervek számára. Colorado HB 1297 előírja, hogy minden börtönnek negyedévente jelentést kell készítenie a lakosságra vonatkozó adatokról, beleértve az előzetes letartóztatásban lévőket is, különös tekintettel a faji és etnikai hovatartozásra, valamint a hajléktalanságra vonatkozó adatok gyűjtésére.

A faji egyenlőtlenségekkel foglalkozó szövetségi jogszabályok

2019 júliusában Jerrold Nadler képviselő (D-NY) és Kamala Harris szenátor (D-CA) benyújtotta a Marijuana Opportunity Reinvestment and Expungement (MORE) Act (H.R. 3884/S. 2227) törvényt. Amellett, hogy a törvény kiveszi a kannabiszt az ellenőrzött anyagokról szóló törvényből, és eljárást hoz létre a korábbi ítéletek törlésére és újbóli elítélésére, igyekszik kezelni a kábítószer elleni háború által a színes bőrű közösségeknek okozott károkat. A jogszabály megtiltja a marihuána alapján kiszabott bevándorlási büntetéseket. Létrehozna továbbá egy Cannabis Opportunity Trust Fundot, amely létrehozza (1) a Közösségi Újrabefektetési Támogatási Programot, amely a kábítószer elleni háború által leginkább károsított közösségekben szolgáltatásokat nyújtó közösségi szervezeteket finanszírozza; (2) a Cannabis Opportunity Programot, amely a Small Business Administration által nyújtott kölcsönöket finanszírozza a marihuánaüzleteket tulajdonló, szociálisan és gazdaságilag hátrányos helyzetű egyének támogatására; és (3) a méltányos engedélyezési támogatási programot, amely a joghatóságok számára forrásokat biztosít a kábítószer elleni háború által leginkább hátrányosan érintett személyeket célzó méltányos marihuána engedélyezési programok kidolgozására és végrehajtására.

Egy sor olyan szövetségi jogszabály is folyamatban van, amely az elítélés járulékos következményeivel foglalkozna, ami segítene a tömeges bebörtönzés színes bőrű közösségekre gyakorolt aránytalan hatása által okozott károk kezelésében.

Látogasson el a NACDL Jogalkotási Akcióközpontjába, ahol további információkat talál arról, hogyan veheti fel a kapcsolatot választott képviselőivel, és hogyan maradhat naprakész a büntető igazságszolgáltatási rendszerben tapasztalható faji egyenlőtlenségekkel foglalkozó szövetségi jogszabályokkal kapcsolatban.

NACDL Jogalkotási Akcióközpont

Tackling Racial Disparities in the Criminal Justice System

A NACDL elkötelezett volt és marad a faji különbségek mint a büntető igazságszolgáltatási rendszeren belüli probléma vizsgálata mellett, projekteket és a Race Matters I. és II. konferenciákat hívott össze 2017-ben és 2019-ben, hogy foglalkozzon a faji előítéletek kérdésével a bírósági rendszerben.

Ezeket az erőfeszítéseket 2018. augusztus 23-25. között a 17. éves állami büntetőjogi hálózati konferenciánkkal egyidejűleg megrendezett elnöki csúcstalálkozón folytattuk. A Shattering the Shabbtering the Shackles of Collateral Consequences: Exploring Moral Principles and Economic Innovations to Restore Rights and Opportunity (Erkölcsi elvek és gazdasági innovációk feltárása a jogok és lehetőségek helyreállítása érdekében) volt a lehetőségünk arra, hogy rávilágítsunk arra, hogy a büntető igazságszolgáltatási rendszerrel való kapcsolatból eredő, mindenütt jelenlévő járulékos következmények és jogi akadályok, különösen a faji hovatartozás tekintetében, hogyan érvényesülnek.

Shattering the Shackles Report

Race and the Criminal Legal System Discussion Series

A második esély hónapja (április!) alkalmából a NACDL a “Race + Criminal Legal System: Collateral Consequences – Part 1” címmel 2021. április 13-án, kedden 16:00 órakor ET (1:00 pm PT).

A Jim Crow törvényekhez hasonlóan, amelyek az afroamerikaiakat állandó és több generációs alosztályba taszították, a büntetőjogi ítéletekből eredő járulékos következmények egész közösségeket tizedeltek meg. A büntetett előéletűekre kirótt járulékos következmények széles skálája aránytalanul nagy mértékben érintette a színes bőrűeket. Ezt nagyrészt a büntető igazságszolgáltatási rendszerrel való aránytalan érintkezés okozza, például a színes bőrű közösségek agresszívebb rendőri és büntetőeljárás alá vonása. Csatlakozzon Cynthia Roseberryhöz, az ACLU nemzeti politikai érdekérvényesítési osztályának igazgatóhelyetteséhez (moderátor); Rob DeLeonhoz, a Fortune Society programért felelős alelnökéhez; David Singletonhoz, az Ohio Justice & Policy Center ügyvezető igazgatójához; és Quintin Williamshez, a Joyce Foundation igazságügyi reformprogramjának programfelelőséhez egy izgalmas panelbeszélgetésen a faj és a büntetőjogi rendszer járulékos következményeinek kereszteződéséről.

Regisztráljon most Látogasson el a webinárium forrásaihoz

Race Matters Summit: The Impact of Race on Criminal Justice

Race Matters in our criminal justice system. Hatással van arra, hogy mi történik a rendőrséggel való első találkozástól az utcán, az ügy végéig, és mindenre, ami eközben történik. Ügyfeleink hatékony védelmének részeként a büntetőjogászoknak szembe kell nézniük az Amerikában a faji hovatartozás által felvetett nehéz kérdésekkel. A Race Matters program célja, hogy segítsen a szakembereknek azonosítani és szembesülni a faji előítéletesség problémáival a bíróságokon, a bűnüldöző szerveknél, az ügyészeknél, és igen, még a védőcsapatban is. Tekintse meg az elmúlt két programunk egyes előadásainak videóit, valamint a kapcsolódó írásos anyagokat.

Race Matters I (2017) Race Matters II (2019)

Under Siege

A NACDL 2014. október 16-án, csütörtökön webináriumot tartott Under Siege: The Defense Bar Examines Police Militarization, Ethnic & Racial Dynamics of Sentencing, and Their Impact on Criminal Justice Outcomes címmel. A webinárium a Missouri állambeli Fergusonban történt felkelésekre reagált, miután a rendőrség megölt egy fegyvertelen fekete tinédzsert; és az ezt követő gyors és szélsőséges rendőri válaszlépésekre.

A webinárium a polarizáló kérdések sokaságát is feltárta, beleértve a rasszizmust, az implicit előítéleteket, az eltérő büntetési politikákat, valamint a kisebbségi és szegény közösségek túlzott rendőri ellenőrzését.

Az I. panel – A kérdések a militarizálással, az etnikai & faji alapú büntetéskiszabás dinamikájával és ezek hatásával a büntető igazságszolgáltatás eredményeire foglalkozott. A II. panel – Közösségi perspektíva és megoldások a bűnözéssel kapcsolatos történelmi és rendszerszintű problémákat, valamint a rendőrségnek a bűnözés által leginkább érintett közösségekre adott válaszát vizsgálta. A panel foglalkozott azokkal a megoldásokkal is, amelyeket a politikai döntéshozók és a közösségek helyi, állami és szövetségi szinten tehetnek e problémák megoldására.

I. panel – A problémák II. panel – Közösségi perspektíva és megoldások

Racial Disparity Project

A NACDL 2012 óta egy fontos és időszerű projektbe kezdett, amely a büntető igazságszolgáltatási rendszeren belüli faji és etnikai egyenlőtlenségekkel foglalkozik. A NACDL a Brennan Center for Justice, a New York Megyei Ügyvédek Szövetsége, a Center for NuLeadership on Urban Solutions és az Ügyészségi Ügyészek Szövetsége mellett a Büntető igazságszolgáltatás a 21. században című két és fél napos összejövetellel indította el a projektet: Eliminating Racial and Ethnic Disparity in the Criminal Justice System (A faji és etnikai egyenlőtlenségek megszüntetése a büntető igazságszolgáltatási rendszerben) című konferenciával, amely a New York University Journal of Legislation and Public Policy című folyóiratban nemrégiben megjelent tudományos cikkek közzétételével zárult.

A projekt részei közé tartozott a 2012. októberi konferencia; egy jelentés, amely részletezi a konferencián született ajánlásokat; a The Champion magazinban megjelent faji témájú cikksorozat; egy háromrészes podcast, amelyben a konferencia szervezői beszélnek a konferencia és az azt követő jelentés céljairól és célkitűzéseiről; a második konferencia, amelynek címe Criminal Justice in the 21st Century: A faji és etnikai egyenlőtlenségek felszámolása a büntető igazságszolgáltatási rendszerben: Advancing the Reform Dialogue Through Action (A reformpárbeszéd előmozdítása cselekvésen keresztül) a webcastra mutató linkekkel; valamint a New York Journal of Legislation and Public Policy tudományos cikkek e nagyszabású vállalkozás utolsó elemei. A folyóirat-sorozat vezető tudósok cikkeit tartalmazza a büntető igazságszolgáltatási rendszerben tapasztalható faji és etnikai egyenlőtlenségek kérdéséről. Emellett számos akadémikus részt vett a cikkeihez kapcsolódó panelekben.

Beszámoló elolvasása
A bajnoki cikkek – faji egyenlőtlenségek