Edtior megjegyzése, 2015. július 31: 2012-ben a “kék holdak” tudományát és etimológiáját vizsgáltuk. Az alábbi történetet frissítettük, és a címlapot is megváltoztattuk.

Ezen a pénteki napon nézzen az éjszakai égboltra, és megpillanthatja az úgynevezett “kék holdat” – 2018-ig utoljára lesz alkalma megpillantani ezt a jelenséget. Aki azonban arra számít, hogy valóban szokatlan színű holdat fog látni, az csalódni fog. A kifejezés egyszerűen a második telihold szokatlan előfordulására utal egy naptári hónapon belül, és mivel e hónap elején már volt teliholdunk, ez lesz a kék hold, az első, amelyet az Egyesült Államokban 2012 augusztusa óta láthatunk.

A Hold minden 29,53 napban teljes fáziscikluson megy keresztül, amikor a Nap által megvilágított felszínének a Nap által megvilágított része a teljes látóhatáron belülről (telihold) a Hold “távoli”, a Földtől távoli oldalára (újhold, amely teljesen sötét) kerül. Mivel 29,53 nap viszonylag közel van a naptárunkban szereplő hónapok hosszához, a legtöbb hónapban csak egy telihold van. A naptárunk azonban a Nap körüli mozgásunkon alapul, nem pedig a Hold fázisain, így az időszakok nem egyeznek meg pontosan.

Az eredmény az, hogy 2,7 évente két teliholdat szorítunk egy hónapba. Ugyanígy van ez azzal is, hogy ha kéthetente kapsz fizetést, akkor időnként előfordul, hogy egy hónapon belül három fizetést kapsz, mivel a két 14 napos fizetési időszak (28 nap) nem pontosan egyezik a naptári hónappal. Ez történik pénteken is.

Ha a hold valójában nem lesz kék pénteken, akkor minek a színes név? Bár gyakran hivatkoznak rá, mint régi néphitre, Philip Hiscock, a kanadai Memorial Egyetem néprajzprofesszora a Space & Telescope-ban azt írja, hogy ez nem így van. Hiscock azt írja, hogy ez “egy igazán modern folklór, ami valami réginek álcázza magát.”

Eredetileg az 1900-as évek elején olyan helyeken, mint a Maine Farmer’s Almanac, a “kék hold” kifejezést egy hasonló jelenségre használták, amikor egy adott évszakon belül négy telihold következett be a tipikus három helyett. Azonban 1946-ban James High Pruett amatőr csillagász a Sky & Telescope című lapban megjelent cikkében tévesen értelmezte a kifejezést a ma ismert jelentéssel. A tévedést többször megismételték – nevezetesen 1980-ban az NPR Star Date című műsorában -, és végül az új meghatározás ragadt meg, a hagyományos folklórra való gyakori téves hivatkozással együtt, amely “modern érzékenységünkre apellál, beleértve a hihető eredet iránti vágyunkat” – írja Hiscock. Azóta a kifejezést a regénytől kezdve a pillangón át a széles körben népszerű belga fehér sörig mindenre használták.

Nagyon ritka esetekben a Hold valóban kéknek tűnhet, ha megfelelő méretű részecskék lebegnek a légkörben, és kölcsönhatásba lépnek a Holdról visszaverődő fénnyel. “Ha a közelmúltban volt egy erdőtűz vagy vulkánkitörés, amely jelentős füstöt vagy hamut pumpált a felső légkörbe, lehetséges, hogy a Hold kékes árnyalatot vesz fel” – írja a Space.com. Konkrétan, ha a hamu vagy más részecskék nagyjából 1 mikron (a méter 1 milliomod része) szélesek, akkor a fény vörös hullámhosszát szórják, így más színek átjutnak és elérik a Földet. Ez okozhatja a Hold kék vagy zöldes színű megjelenését, és a közelmúltban már többször is előfordult, például a Fülöp-szigeteki Pinatubo hegy 1991. júniusi kitörése során, ami miatt a jelenség a világ számos pontján előfordult.

Talán ez magyarázza a “once in a blue moon” kifejezés leggyakrabban használt jelentését, ami olyasmire utal, ami nagyon ritkán fordul elő. Ellentétben a kék holddal, amelyet péntek este láthatunk, és amelyre óramű pontossággal számíthatunk 2,7 évente, egy valóban kék színű holdat látni sokkal nehezebb lesz. Ehhez talán elég sokáig kell türelmesnek lenned – és várnod kell egy hatalmas vulkánrobbanásra.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.