Hollandia fő ünnepei.
Sinterklaas
A hollandok egyik hagyományos ünnepe a Sinterklaas ünnepe. Ezt a december 5-i Sinterklaas születésnapját megelőző este ünneplik, különösen a kisgyermekes családokban. Gyakran szokás a meglepetés; az ajándékok eredeti módon vannak becsomagolva, a címzettre szabva és egy vers kíséretében, amely utal arra, hogy mi is az ajándék. Ha Ön is részt szeretne venni az enschedei Sinterklaas körüli ünnepségeken, látogasson el a “Sint Kleurt de Stad” honlapjára, ahol további információkat talál (a honlap csak holland nyelven érhető el).
Karácsony
A hollandoknál a karácsony (amely két napig tart) az együttlét ideje. Ajándékot általában nem cserélnek. Általában a közvetlen és nem a tágabb családdal ünneplik. December 25-én és 26-án ünneplik. Enschede-ben a karácsonyi ünnepek alatt számos programot szerveznek, például a Winter Wonderlandet.
Újév
Az év első napját “Nieuwjaarsdag”-nak, azaz újév napjának nevezik, és szintén munkaszüneti nap, a legtöbb embernek szabadnapja lesz. Az előző napot “Oudejaarsdag”-nak (Óév napja) hívják, és általában a családdal és/vagy a barátokkal ünneplik. Ezen a napon olyan hagyományos újévi süteményeket fogyasztanak, mint az “Oliebollen” (egyfajta édes gombóc). Éjfélkor a hollandok minden jót kívánnak a jelenlévőknek, és tűzijátékot gyújtanak. E tevékenységek után szokás jó szándékot kifejezni a következő évre.
Húsvét
A hollandok két napon (vasárnap és az azt követő hétfőn) ünneplik a húsvétot. Húsvétkor különböző szokások vannak, mint a húsvéti nyuszi, a tojásvadászat és a húsvéti tüzek. A tojásvadászat olyan játék, amelynek során különböző méretű, csokoládécukorral töltött vagy abból készült, díszített tojásokat – valódi keménytojásokat vagy műtojásokat – rejtenek el különböző helyeken, hogy a gyerekek megtalálják őket. A valódi tojások felhasználhatók továbbá tojáskoppintó versenyeken. Mint Hollandia északi és keleti részein sok helyen, Enschedében és környékén is meggyújtják a “Paasvuren”-t (húsvéti tüzeket) húsvét napján napnyugtakor.
Ha valaki húsvétkor misén szeretne részt venni, a helyi templomban tájékozódhat ezekről.
Királynap
Hollandiában egy másik hagyományos ünnep volt a “Koninginnedag” (“királynő napja”). Ezt a királynő születésnapja tiszteletére ünnepelték április 30-án. 2013 áprilisa óta Hollandiának királya van, így a királynő napját átkeresztelték “Koningsdag”-ra (“Király napja”), és április 27-én ünneplik, kivéve, ha ez a dátum vasárnapra esik, akkor az azt megelőző szombaton ünneplik. Egyes városközpontok utcáin hagyományosan kirakodóvásárokat vagy szabadpiacokat tartanak. Az árusok, köztük a gyerekek is, gyakran narancssárga ruhát viselnek. A király és családja két helyre látogat el valahol az országban. Ezek a helyek különleges programot szerveznek, bemutatva a helyi folklórt.
Enschede-ben a királyok napját a “Koningsfestival Enschede” során ünneplik.
A felszabadulás napja
Az 1945-ös felszabadulás után a felszabadulás napjáról 5 évente megemlékeznek. A napot 1990-ben nemzeti ünneppé nyilvánították, ahol minden év május 5-én emlékeznek meg és ünneplik a felszabadulást. Sok munkavállaló szabadnapot tart, de ezt nem írja elő a törvény. Enschede városa több zenei fesztivált szervez városszerte a felszabadulás napja alkalmából.
Húsvét, pünkösd és nagypéntek
40 nappal húsvét után ünneplik a mennybemenetel napját. Népszerű szokás a ‘Dauwtrappen’ (lt. ‘harmatot rúgni’). Ez azt jelenti, hogy hajnal előtt felkelnek (bár ezt a bizonyos hagyományt az utóbbi években gyakran elhagyják), és sétálni vagy kerékpártúrára indulnak. Enschedeben a legnagyobb fesztivál a mennybemenetel napja alatt a Zöld Vibráció.
Hét héttel húsvét után, vasárnap és az azt követő hétfőn két pünkösdi napot ünnepelnek.
Noha a nagypéntek nemzeti ünnep, a kereskedelmi cégek számára nem kötelező szabadnap. A legtöbb (fél)állami szervezet, bank és biztosító azonban szabadnappal tiszteli meg ezt a napot. Ha ezen a napon szabadnapot adnak, az általában a munkavállalók szabadságából levont kötelező szabadnap, míg más nemzeti ünnepek nem számítanak bele a fizetett szabadságpénzbe.