Mi az a Breakout?
A kitörés azt jelenti, amikor egy eszköz ára egy ellenállási terület fölé, vagy egy támaszterület alá mozog. A kitörések jelzik annak lehetőségét, hogy az árfolyam a kitörés irányába kezd el tendálni. Például egy grafikonmintából való kitörés felfelé jelezheti, hogy az árfolyam elkezd felfelé tendálni. A nagy volumenű kitörések (a normál volumenhez képest) nagyobb meggyőződést mutatnak, ami azt jelenti, hogy az árfolyam nagyobb valószínűséggel fog az adott irányba tendálni.
Főbb tanulságok
- A kitörés az, amikor az árfolyam egy ellenállási szint fölé vagy egy támaszszint alá mozog.
- A kitörés szubjektív lehet, mivel nem minden kereskedő ismeri fel vagy használja ugyanazokat a támasz- és ellenállási szinteket.
- A kitörés lehetséges kereskedési lehetőségeket biztosít. Egy felfelé irányuló kitörés jelzi a kereskedőknek, hogy esetleg vásároljanak vagy fedezzenek rövid pozíciókat. A kitörés lefelé jelzi a kereskedőknek, hogy esetleg shortoljanak vagy eladják a hosszú pozíciókat.
- A viszonylag nagy volumenű kitörések meggyőződést és érdeklődést mutatnak, és ezért az árfolyam nagyobb valószínűséggel mozog tovább a kitörés irányába.
- A relatív alacsony volumenű kitörések hajlamosabbak a kudarcra, így az árfolyam kevésbé valószínű, hogy a kitörés irányába fog alakulni.
Miről árulkodik egy kitörés?
A kitörés azért következik be, mert az árfolyam egy ellenállási szint alatt vagy egy támaszszint felett tartózkodik, esetleg már hosszabb ideje. Az ellenállási vagy támaszszint egy olyan vonallá válik, amelyet sok kereskedő használ belépési pontok vagy stop loss szintek meghatározására. Amikor az ár áttöri a támasz- vagy ellenállási szintet, a kitörésre váró kereskedők beugranak, és azok, akik nem akarták, hogy az ár kitörjön, kiszállnak a pozícióikból, hogy elkerüljék a nagyobb veszteségeket.
Ez a nagy aktivitás gyakran a forgalom növekedését okozza, ami azt mutatja, hogy sok kereskedő érdeklődött a kitörési szint iránt. Az átlagosnál magasabb volumen segít megerősíteni a kitörést. Ha a kitörésnél kevés a forgalom, akkor a szint lehet, hogy sok kereskedő számára nem volt jelentős, vagy még nem elég kereskedő érezte magát elhívottnak ahhoz, hogy a szint közelében kereskedjen. Ezek a kis volumenű kitörések nagyobb valószínűséggel buknak meg. Felfelé irányuló kitörés esetén, ha az nem sikerül, az árfolyam az ellenállás alá esik vissza. Lefelé irányuló kitörés esetén, amelyet gyakran bontásnak is neveznek, ha kudarcot vall, az árfolyam vissza fog emelkedni a támaszszint fölé, amely alól kitört.
A kitörések általában tartományokhoz vagy más grafikonmintákhoz kapcsolódnak, beleértve a háromszögeket, zászlókat, ékeket és fej-fej-vállakat. Ezek a minták akkor alakulnak ki, amikor az ár egy meghatározott módon mozog, ami jól meghatározott támasz- és/vagy ellenállási szinteket eredményez. A kereskedők ezután ezeket a szinteket figyelik a kitörésekhez. Ha az ár az ellenállás fölé tör, akkor long pozíciókat indíthatnak vagy short pozíciókból szállhatnak ki, ha pedig az ár a támasz alá tör, akkor short pozíciókat indíthatnak vagy long pozíciókból szállhatnak ki.
A nagy volumenű kitörés után is gyakran (de nem mindig) az ár visszalép a kitörési pontig, mielőtt újra a kitörési irányba mozdulna. Ennek az az oka, hogy a rövid távú kereskedők gyakran megveszik a kezdeti kitörést, de aztán megpróbálják elég gyorsan eladni a nyereségért. Ez az eladás átmenetileg visszavezeti az árat a kitörési ponthoz. Ha a kitörés törvényes (nem kudarc), akkor az árnak vissza kell mozdulnia a kitörési irányba. Ha ez nem történik meg, akkor ez egy sikertelen kitörés.
A kereskedők, akik a kitöréseket használják a kereskedések kezdeményezésére, általában stop loss megbízásokat használnak arra az esetre, ha a kitörés sikertelen lenne. Abban az esetben, ha egy felfelé irányuló kitörésen vásárolnak, a stop lossot jellemzően közvetlenül az ellenállási szint alá helyezik. Abban az esetben, ha egy lefelé irányuló kitörésnél shortolnak, a stop lossot jellemzően közvetlenül az áttört támaszszint fölé helyezik.
Példa a kitörésre
A grafikonon a volumen nagymértékű növekedése látható, ami egy eredményközléshez kapcsolódik, ahogy az árfolyam áttöri egy háromszög alakú grafikonmintázat ellenállási területét. A kitörés olyan erős volt, hogy árrést okozott. Az árfolyam tovább emelkedett, és nem ment vissza az eredeti kitörési pontig. Ez egy nagyon erős kitörés jele.
A kereskedők kihasználhatták a kitörést arra, hogy potenciálisan long pozíciókba lépjenek és/vagy short pozíciókból kiszálljanak. Ha hosszú pozícióba léptek, a stop loss-ot közvetlenül a háromszög ellenállási szintje alá (vagy akár a háromszög támasz alá) helyezték volna. Mivel az árfolyam egy nagy réses kitörés volt, ez a stop loss helye nem biztos, hogy ideális. Miután az árfolyam a kitörést követően tovább emelkedett, a stop loss felfelé húzható a kockázat csökkentése vagy a nyereség rögzítése érdekében.
A kitörés és az 52 hetes csúcs/alacsony közötti különbség
A kitörés azt eredményezheti, hogy az árfolyam új 52 hetes csúcsra vagy alacsonyra mozdul, ha a kitörés a korábbi csúcs/alacsony közelében történik. De nem minden 52 hetes csúcs/mélypont a közelmúltbeli kitörés eredménye. Az 52 hetes csúcs vagy mélypont egyszerűen az elmúlt egy évben látott legmagasabb vagy legalacsonyabb árfolyam. A kitörés az ellenállás feletti vagy alatti mozgás.
A kitörések használatának korlátai
A kitörések használatának két fő problémája van. A fő probléma a sikertelen kitörések. Az ár gyakran éppen az ellenálláson vagy a támaszon túlra mozog, ezzel csalogatva a kitörési kereskedőket. Az ár ezután visszafordul, és nem mozog tovább a kitörési irányba. Ez többször is megtörténhet, mielőtt valódi kitörésre kerülne sor.
A támasz- és ellenállási szintek is szubjektívek. Nem mindenkit ugyanazok a támasz- és ellenállási szintek érdekelnek. Ezért segít a hangerő figyelése. A hangerő növekedése a kitöréskor azt mutatja, hogy a szint fontos. A hangerő hiánya azt mutatja, hogy a szint nem fontos, vagy hogy a nagy kereskedők (akik nagy hangerőt generálnak) még nem állnak készen a részvételre.