10. fejezet
Mit tehetünk a Shiga toxint termelő E. coli (STEC) fertőzés megelőzése érdekében?
Az E. coli fertőzés ellen nem áll rendelkezésre vakcina, és a megelőzéshez nem javasolt semmilyen gyógyszer; az antibiotikumok szedése kedvezőtlenül befolyásolhatja a bél mikrobiótát és növelheti a bélfertőzésekre való fogékonyságot. Vannak azonban bizonyos dolgok, amelyekkel csökkenthető a kockázat.
Az élelmiszerekből származó fertőzés megelőzése
Mivel a marhahústermékek, különösen a darált marhahús, az STEC gyakori forrásai, azokat mindig az ajánlott hőmérsékleten kell főzni.
A darált marhahúst 160oF belső hőmérsékletre kell főzni. A hőmérséklet ellenőrzéséhez mindig használjon húshőmérőt, mert a szín nem megbízható indikátora az átsütöttségnek. Ennek ellenére nem ajánlatos megenni a hamburgert, ha az belül rózsaszínűnek vagy pirosnak tűnik, kivéve, ha a hőmérséklet igazoltan eléri a 160oF-ot.
A marhahústermékekkel is óvatosan kell bánni, hogy elkerüljük a keresztszennyeződést olyan élelmiszerekkel, amelyeket fogyasztás előtt nem főznek meg (pl. friss gyümölcsök és zöldségek, hamburgerzsemle stb.). Nagy gondot kell fordítani a nyers marhahússal vagy annak levével érintkező eszközök, felületek és kezek (forró szappanos vízzel történő) mosására, mielőtt ezek az eszközök, felületek vagy kezek olyan élelmiszerekhez érnének, amelyeket később nem főznek meg. Egy vágódeszkát kell használni a friss termékekhez vagy más olyan élelmiszerekhez, amelyeket fogyasztásuk előtt nem főznek meg, és egy másikat a nyers húshoz. Külön tányérokat és eszközöket kell használni a főtt és nyers élelmiszerekhez.
A bevásárlókocsiban a nyers húst el kell különíteni a többi élelmiszertől, és műanyag zacskókba kell helyezni, ha van ilyen. Otthon a nyers húst tárolóedényekbe vagy lezárt műanyag zacskókba kell helyezni.
A nyers tej fogyasztásának kerülése csökkenti az STEC és számos más kórokozóval való fertőződés kockázatát, mivel nem lehet következetesen megakadályozni a tehenek vagy kecskék fejéséből származó székletszennyezést. Hasonlóképpen a pasztőrözetlen almaecid vagy almalé is kockázatos élelmiszer, amely több járványt is okozott. A liszt az STEC-kitörések egyik új keletű oka; ez egy nyers mezőgazdasági termék, amelyet nem nyersen történő fogyasztásra szánnak. Ezért a legjobb, ha sütés előtt elkerüljük a kísértést, hogy megkóstoljuk a tésztát vagy a tésztát.
A kelbimbók szintén gyakori okai az STEC és számos más kórokozó okozta járványkitöréseknek. Gyermekeknek, idősebb felnőtteknek, terhes nőknek és legyengült immunrendszerű embereknek (például transzplantált betegeknek és HIV/AIDS-ben, rákban és cukorbetegségben szenvedőknek) kerülniük kell mindenféle nyers vagy enyhén főtt csíra fogyasztását (beleértve a hagyma-, lucerna, lóhere-, retek- és mungóbabcsírákat is). Ha mások is szeretnének csírát enni, a csírák alapos, folyó víz alatti mosása csökkentheti a baktériumok számát, de nem szünteti meg azokat. A csírák alapos megfőzésével lehet csak a káros baktériumokat biztosan elpusztítani.
A többi friss termék esetében öblítse le a gyümölcsöket és zöldségeket folyó víz alatt, szappan, fehérítőszer vagy kereskedelmi forgalomban kapható termékmosók nélkül. Ne mosson húst, baromfit, tojást vagy “előmosott” felirattal ellátott zacskós termékeket.”
Mosson gyakran kezet, különösen az ételkészítés előtt, közben és után, nyers hús kezelése után, étkezés előtt, WC-használat után, valamint pelenkázás vagy WC-használó gyermek takarítása után.
Vízből származó fertőzés megelőzése
A víz szintén meglehetősen gyakori forrása az STEC-fertőzéseknek. Soha ne igyon kezeletlen felszíni vizet (például tóból vagy patakból). Ha az ivóvíz forrása kút, rendszeresen vizsgáltassa meg a kutat, hogy megbizonyosodjon arról, hogy az nem hajlamos a székletszennyezésre. Ha kezelt vagy kezeletlen vízben úszik, ügyeljen arra, hogy ne nyelje le a vizet, és próbálja elkerülni, hogy víz kerüljön a szájába. Ha fontolóra vesszük, hogy úszunk-e egy tóban vagy patakban, a legjobb, ha ezt elkerüljük, ha kérődző állatok vannak a közelben, így a víztest hajlamos az állatoktól származó fertőzésre.
Az állatokkal való érintkezésből származó fertőzés megelőzése
A kérődző állatokkal való érintkezés nyilvános helyeken, például állatsimogatóban, mezőgazdasági vásárokon és oktatási táborokban, valamint magángazdaságokban gyakori forrása az STEC fertőzésnek, különösen gyermekek esetében. Az ilyen típusú helyszíneken gyakran fordulnak elő járványok, amelyek gyakran HUS-t és esetenként halálos kimenetelű fertőzést eredményeznek az érintett gyermekek körében. A helyszínek üzemeltetői és a lakosság számára léteznek nemzeti iránymutatások, amelyeket rendszeresen frissítenek (http://www.nasphv.org/Document…).
Az ilyen típusú helyszínek meglátogatásakor kérdezze meg az üzemeltetőt, hogy betartották-e az összes nemzeti iránymutatást. Az 5 évnél fiatalabb gyermekek nem érintkezhetnek közvetlenül fiatal borjakkal vagy kecskékkel. Élelmiszereket, italokat, játékokat, cumikat, kiömlésbiztos poharakat, cumisüvegeket, babakocsikat vagy hasonló tárgyakat nem szabad az állatok területére vinni. A gyermekeket mindenkor felügyelni kell, hogy megakadályozzák a kézzel-szájjal végzett tevékenységeket (pl. hüvelykujjszopás), a trágyával való érintkezést és a szennyezett alommal való érintkezést. Az állatok területéről való kilépéskor, valamint bármilyen kézzel-szájjal végzett tevékenység vagy evés előtt azonnal kezet kell mosni. Ezenkívül gyakoroljon megfelelő kézhigiéniát minden olyan cipővel vagy ruhával való érintkezés után, amely érintkezhetett állatokkal, azok hulladékával vagy alommal, mivel ezek a tárgyak a látogatás során szennyeződhetnek, és a fertőzés hazavitelének mechanizmusaként szolgálhatnak.
A más emberek általi fertőzés megelőzése
Ha az emberek a fent leírt módon megfertőződtek STEC-vel, az nagyon könnyen átadható személyről személyre, különösen, ha kisgyermekekről van szó. A gyermekeknek nem szabad hasmenéssel óvodába vagy bölcsődébe járniuk. A helyi és állami közegészségügyi szervek eltérő szabályokat alkalmazhatnak, de általánosságban elmondható, hogy a laboratóriumban megerősített E. coli O157:H7 vagy egy nem O157 STEC, amely Shiga toxin 2-t termel, fertőzést szenvedett gyermekek (és a szolgáltatók) nem mehetnek vissza a bölcsődébe vagy az óvodába, amíg két egymást követő negatív baktériumtesztet nem végeznek.
A baktériumok a betegség kezdete után még átlagosan csaknem három hétig, sőt néha hónapokig a gyermekek székletében maradnak, még akkor is, ha a tünetek már nem jelentkeznek. Hasonlóképpen, ezeknek a gyerekeknek nem szabad más gyerekekkel közösen fürdeniük, gyermekmedencét vagy más vizes helyeket használniuk, amíg a tesztjük negatív nem lesz. A fertőzött gyermekek gondozóinak aprólékos higiéniát kell gyakorolniuk, hogy elkerüljék saját maguk vagy mások megfertőzését a háztartásban.
Mivel a szappan és a víz nem feltétlenül áll rendelkezésre a veszélyeztetett területeken, az utazóknak fontolóra kell venniük, hogy ≥60%-os alkoholtartalmú kézfertőtlenítőt vigyenek magukkal. Az E. coli járványok kitörésekor a klinikusoknak figyelmeztetniük kell az érintett területekre utazókat, és figyelemmel kell lenniük a hazatérő utazók lehetséges fertőzéseire.
Mit tesz kormányunk a Shiga-toxint termelő E. coli (STEC) elleni védelem érdekében?
Az élelmiszerbiztonság szabályozásáért elsősorban két szövetségi ügynökség felelős: az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának Élelmiszerbiztonsági és Ellenőrző Szolgálata (USDA FSIS) és az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA).
A USDA FSIS felelős azért, hogy az ország kereskedelmi hús-, baromfi- és feldolgozott tojástermékek ellátása biztonságos, egészséges, valamint megfelelően címkézett és csomagolt legyen (https://www.fsis.usda.gov/wps/…). Több mint 6000 vágó- és továbbfeldolgozó létesítmény felett rendelkezik joghatósággal (néha megosztva az államokkal), és minden egyes üzemben minden nap vannak ellenőrei. Az USDA FSIS működésének elsődleges jogszabálya a szövetségi húsfelügyeleti törvény.
Az FDA szabályozza az összes többi élelmiszert, beleértve az olyan fontos STEC hordozókat, mint a leveles zöldségek, a csírák és a tejtermékek. Az elsődleges jogszabályok, amelyek alapján működik, a szövetségi élelmiszer-, gyógyszer- és kozmetikai törvény, valamint az élelmiszer-biztonsági modernizációs törvény (FSMA). A 2011-ben elfogadott FSMA az Egyesült Államokban az elmúlt több mint 70 év legátfogóbb élelmiszer-biztonsági törvényreformját jelenti, és a nemzet élelmiszerellátásának szennyezésének megelőzésére összpontosít (https://www.fda.gov/food/guida…).
A Centers for Disease Control and Prevention (CDC), amely az Egyesült Államok Egészségügyi és Humán Szolgáltatások Minisztériumának (DHHS) része, nem szabályozó ügynökség. Élelmiszerbiztonsági küldetését inkább az országos felügyelet és a járványkitörésekre való reagálás koordinálásával, valamint nagymértékben az állami közegészségügy pénzügyi támogatásával látja el e tevékenységek elvégzéséhez (https://www.cdc.gov/foodsafety…). A CDC ad otthont az Élelmiszerek által terjesztett betegségek aktív felügyeleti hálózatának (FoodNet), amely megbecsüli az Egyesült Államokban előforduló, élelmiszerekkel kapcsolatos megbetegedések számát, figyelemmel kíséri az egyes élelmiszerekkel kapcsolatos megbetegedések előfordulásának időbeli tendenciáit, hogy lássa, mennyire működnek az élelmiszer-biztonsági előírások és politikák, és meghatározza, hogy az egyes kórokozók okozta megbetegedések milyen arányban származnak egyes élelmiszerekből és környezetekből (https://www.cdc.gov/foodnet/in….).
A járványkitörések kivizsgálása azonosítja az élelmiszerforrást, és kivonja azt a forgalomból, ezáltal megelőzve az adott járványból származó további megbetegedéseket (https://www.cdc.gov/ncezid/dfw…). De ami még fontosabb, hogy a járványkitörések konkrét élelmiszerhordozóinak, valamint a szennyeződés okainak azonosítása az élelmiszerbiztonsági előírások és politikák megváltoztatását, valamint az ipar által végrehajtott beavatkozásokat eredményezi, hogy megpróbálják megelőzni a hasonló járványkitöréseket a jövőben. Például az 1993-as Jack in the Box E. coli O157:H7 járvány kitörésének eredményeként az USDA az E. coli O157:H7-et hamisító anyagnak minősítette (1994), előírta a veszélyelemzési és kritikus ellenőrzési pontok (PR/HACCP) rendszerek rendszeres alkalmazását (1996), elkezdte előírni az E. coli O157:H7 mikrobiológiai vizsgálatát a marhahús vágóüzemekben (1996), és a következő években számos más ellenőrzést hajtott végre. A kitörések az FSMA elfogadására is késztettek, és az e törvény által végrehajtott rendelkezések nagyrészt a termények, például a leveles zöldségek biztonságára összpontosítanak, amelyek jelenleg az STEC által okozott kitörések egyik fő okozói.