Az arteria facialis anatómiai vizsgálata

Eredmények és értekezés

A vizsgálatban húsz bebalzsamozott felnőtt holttestet használtak fel és boncoltak fel. Az egyik példányon azonban korábban műtétet hajtottak végre az arc jobb oldalán, ami miatt a jobb arteria facialisra vonatkozó adatok gyűjtése nem volt lehetséges. Ezért a végső vizsgálati minta 39 arcartériából állt (20 bal és 19 jobb oldali). Az arteria facialis standard anatómiai definíciói nem tartalmaznak számos olyan lehetséges variációt, amelyet ebben a vizsgálatban és korábbi tanulmányokban találtak.

Origin: Az arteria facialis eredetének leírása a szülő törzsből (arteria carotis externa) való eredésén és az artéria eredési szintjén alapult. Az esetek 84,62%-ában (89,47% jobbra, 80% balra) az arteria facialis a standard anatómiai leírást követte, azaz a szülő törzsből eredt (1a. ábra). Számos szerző jegyzett fel eltéréseket az eredetben, például az arteria facialis az arteria lingualisszal egy közös törzsből, azaz a linguofaciális törzsből ered (Ozgur et al., 2008; Troupis et al.), illetve intraparotidális eredetű (Mangalgiri et al., 2015). Bár a jelenlegi vizsgálat nem talált intraparotidális eredést, a minták 12,82%-ában megfigyeltek eredést a linguofaciális törzsből (1b. ábra) . Ezenkívül a jelenlegi tanulmányban megfigyelték, hogy a férfi példányok nagyobb számú eredetváltozatot mutattak a női példányokhoz képest . A tanulmányban megfigyelt variáció egy olyan eset volt, amikor az arteria facialis egy férfi példány bal oldalán az állkapocs alatt, magasabban eredt . Ilyen eltérést a korábbi tanulmányokban nem figyeltek meg. A statisztikai elemzés azt mutatta, hogy a jobb oldali (p=0,937) és a bal oldali (p=0,592) linguofaciális törzs jelenléte vagy hiánya nem függött a nemtől.

Elágazás: Az elágazási mintázatokat ebben a vizsgálatban az ágak eredete alapján hat típusba soroltuk (2. ábra; I. táblázat).

1. típus, az egyes ágak külön-külön az arteria facialisból eredtek, ahogy a standard anatómiai meghatározás szerint (3. ábra). Ez összesen 25/39 (64,10 %) esetben fordult elő .

2. típus, a superior labialis ág adta le az inferior alaris ágat. Ez összesen 7/39 (17,95 %) esetben fordult elő .

3. típus, a felső és alsó szeméremcsonti ágak közös törzsből eredtek, és az arteria facialis korán végződött. Ez összesen 1/39 (2,56 %) esetben fordult elő .

4. típus, a felső és alsó alaris ágak közös törzsből eredtek, és nem voltak felső és alsó szeméremcsonti és alsó szeméremcsonti ágak. Ez 1/39 (2,56 %) bal oldali női példányban fordult elő.

5. típus, az arteria facialis kezdetleges volt, ami azt jelenti, hogy az artéria az arteria inferior labialis leadása után, de a felső ajak elérése előtt végződött. Ez 1/39 (2,56 %) esetben fordult elő egy jobb oldali férfi példányban.

6-os típus, az arteria facialis abortív volt, azaz amikor az arteria facialis nem ad ki arcüregi ágakat. Ez 1/39 (2,56 %) esetben fordult elő egy bal oldali női példányban.

Az 1. és 2. típust tovább osztottuk altípusokra, mivel ez a vizsgálat megállapította, hogy bár az arteria facialisból az ágak közös módon erednek, azok végződése és/vagy a jelen lévő ágak eltéréseket mutattak (I. táblázat).

A legtöbb anatómiai tankönyv az arteria facialis ágait egymástól függetlenül eredőnek írja le (Drake et al.), ami összhangban van a jelen vizsgálat 1. típusával. Loukas és munkatársai az arteria facialis ágainak eloszlása tekintetében a kutatásaik során megfigyelt mintázatok alapján öt fő variációs típust írtak le. A tanulmány továbbá mindegyik altípust leírta az egyes csoportokon belüli alváltozatok alapján. Lohn és munkatársai az arteria facialis eloszlási mintázatainak hat fő típusát írták le az arteria facialis végső ága tekintetében. Lohn et al. tanulmányában a hat típus elágazási mintázatát négy mintázatba sorolták tovább. Pilsl et al. az arteria facialis négy típusba sorolta az arteria lefolyása, a jelenlévő ágak és a végág alapján.

A korábbi tanulmányok olyan ágakat jegyeztek fel, mint például a superior és inferior alaris ágak, amelyek nem szerepelnek az arteria facialis standard anatómiai leírásában (Loukas et al.; Lohn et al.; Pilsl et al.). Mindegyik tanulmány a saját osztályozását használta ezeknek a változatos ágaknak a kategorizálására. Továbbá az arteria facialisra vonatkozó vizsgálataik nem írták le átfogóan a különböző ágakat, sem azok nemhez vagy lateralitáshoz való viszonyát.

A jelen tanulmányban a szerzők az arteria facialis azon ágára, amely az orr és a septum inferior részét látja el, az inferior alaris ág kifejezést használták. A superior alaris ág kifejezést használták az arteria facialis ág leírására, amely az orr alaris felső részét látta el. Olyan variációt, ahol az arteria facialis egy elülső és egy hátsó ágat adott le, hogy egy duplex artériát alkosson, a jelenlegi vizsgálatban nem figyeltek meg, mint korábban másokban (Koh és mtsai.; Loukas és mtsai.; Lohn és mtsai.). A jelenlegi vizsgálatban azonban egy olyan esetet figyeltek meg, amikor a jobb oldali arteria labialis superior a jobb oldali arteria alar inferiorból eredt, majd átkerült balra, hogy a bal oldali arteria alar inferior ágat táplálja.

Ezt korábban egyetlen vizsgálatban sem figyelték meg (4. ábra). A jelenlegi vizsgálat ezt a mintázatot a 2C altípusba sorolta. Megfigyelték, hogy összességében több variáció volt az arc bal oldalán , és a variációk gyakoribbak voltak a női mintákban. Ez a megállapítás releváns, mivel az arteria facialis veszélyben lehet az olyan kozmetikai eljárások során, mint az idegméreginjekciók és az esztétikai javítások, amelyek népszerűvé váltak a nők körében (Lazzeri et al., 2012; Yang et al., 2014).

Végződés: Az anatómiai tankönyvek az arteria facialis végződését a szem medialis oldalán elhelyezkedő arteria angularisnak írják le (Drake et al.). Az arteria facialis végződésének számos változatát írták le az irodalomban (Midy et al.; Koh et al.; Loukas et al.; Lohn et al.; Pilsl et al.). A jelenlegi vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy az arteria facialis a megfigyelt példányok mindössze 20,51%-ában végződött arteria angularisként. A mintákban az arteria labialis inferior, arteria labialis superior, arteria alaris inferior, arteria alaris superior és arteria nasalis lateralis változatban végződtek. Az arteria facialis megfigyelt végződéseit és azok gyakoriságát (%) lateralitás szerint a II. és III. táblázat foglalja össze.

A szakirodalomban már beszámoltak abortív artériák eseteiről (Midy et al.; Loukas et al.; Lohn et al.). Jelen tanulmányban egyetlen abortív artériát figyeltek meg boncolások során egy női példány bal oldalán. A jelen tanulmányban egy férfi példány jobb oldalán is megfigyeltek egy kezdetleges artériát. A csökevényes artéria olyan variáció, ahol az arteria facialis csak egy inferior labialis ágat bocsát ki, más jelentős ága nincs az arcon (Loukas et al.). E vizsgálat eredményei rávilágítottak a lehetséges variációk ismeretének szükségességére, mivel ezek komplikációkat okozhatnak a kozmetikai beavatkozások során, amennyiben a sebészek nincsenek tisztában a létező variációkkal.