Mi az értékelő kutatás?
Az értékelő kutatás, más néven programértékelés, egy konkrét módszer helyett a kutatás céljára utal. Az értékelő kutatás egy cél elérése érdekében ráfordított idő, pénz, erőfeszítés és erőforrások értékének vagy érdemének szisztematikus felmérése.
Az értékelő kutatás szorosan kapcsolódik a hagyományosabb társadalomkutatáshoz, de némileg különbözik attól. Számos, a hagyományos társadalomkutatásban használt módszert használ, de mivel szervezeti környezetben zajlik, csapatmunkára, interperszonális készségekre, vezetői készségekre, politikai okosságra és egyéb olyan készségekre van szükség, amelyekre a társadalomkutatásnak nincs nagy szüksége. Az értékelési kutatás azt is megköveteli, hogy szem előtt tartsuk az érintettek érdekeit.
Az értékelési kutatás az alkalmazott kutatás egyik fajtája, tehát valamilyen valós hatást kíván elérni. Az értékelő kutatáshoz számos módszer, például felmérések és kísérletek használhatóak. Az adatelemzésből és jelentéskészítésből álló értékelő kutatás folyamata szigorú, szisztematikus folyamat, amelynek során adatokat gyűjtenek szervezetekről, folyamatokról, projektekről, szolgáltatásokról és/vagy erőforrásokról. Az értékelési kutatás növeli a tudást és a döntéshozatalt, és gyakorlati alkalmazásokhoz vezet.
Miért végeznek értékelési kutatást?
A legtöbb értékelés közös célja, hogy értelmes információkat nyerjenek a célközönségtől, és értékes betekintést nyújtsanak az értékelők, például a szponzorok, adományozók, ügyfélcsoportok, adminisztrátorok, munkatársak és más releváns választói körök számára. Leggyakrabban a visszajelzést akkor tekintik hasznosnak, ha az segíti a döntéshozatalt. Az értékelési kutatások azonban nem mindig hoznak létre máshol is alkalmazható hatást, néha nem befolyásolják a rövid távú döntéseket. Ugyanígy igaz az is, hogy kezdetben úgy tűnhet, hogy nincs hatása, de késleltetett hatása lehet, amikor a helyzet kedvezőbbé válik. Ennek ellenére általános egyetértés van abban, hogy az értékelési kutatás fő célja a döntéshozatal javítása kell, hogy legyen a mérhető visszajelzések szisztematikus felhasználásával.
Az alábbiakban az értékelési kutatás néhány előnye
- Egy projektről vagy programról és annak működéséről nyerhetünk betekintést
Az értékelési kutatás lehetővé teszi, hogy megértsük, mi működik és mi nem, hol voltunk, hol vagyunk és merre tartunk. Megtudhatjuk a fejlesztendő területeket és azonosíthatjuk az erősségeket. Így segít kitalálni, hogy mire kell jobban összpontosítania, és hogy vannak-e veszélyek a vállalkozására nézve. Azt is megtudhatja, hogy vannak-e jelenleg rejtett, még kiaknázatlan ágazatok a piacon.
- A gyakorlat javítása
Elkerülhetetlen, hogy felmérje korábbi teljesítményét, és megértse, mi ment rosszul annak érdekében, hogy jobb szolgáltatásokat nyújtson ügyfeleinek. Ha ez nem kétirányú kommunikáció, akkor nincs mód arra, hogy javítson azon, amit kínál. Az értékelő kutatás lehetőséget ad arra, hogy alkalmazottai és ügyfelei kifejezzék, hogyan érzik magukat, és van-e valami, amin változtatni szeretnének. Azt is lehetővé teszi, hogy úgy módosítson vagy fogadjon el egy gyakorlatot, hogy az növelje a siker esélyét.
- A hatások értékelése
Az erőfeszítések értékelése után láthatja, hogy milyen jól teljesíti a célkitűzéseket és a célokat. Az értékelések segítségével felmérheti, hogy a tervezett előnyök valóban elérik-e a célközönséget, és ha igen, akkor milyen hatékonyan.
- Kapacitásépítés
Az értékelések segítségével elemezheti a kereslet mintázatát, és megjósolhatja, hogy szükség lesz-e több pénzeszközre, a készségek fejlesztésére és a műveletek hatékonyságának javítására. Lehetővé teszi, hogy megtalálja a hiányosságokat a gyártástól a szállításig tartó láncban, és a hiányosságok pótlásának lehetséges módjait.
Az értékelő kutatás módszerei
Minden piackutatási módszer magában foglalja az adatok gyűjtését és elemzését, az információk érvényességére vonatkozó döntések meghozatalát és a releváns következtetések levezetését belőlük. Az értékelési kutatás magában foglalja a tervezést, a lebonyolítást és az eredmények elemzését, amely magában foglalja az adatgyűjtési technikák használatát és a statisztikai módszerek alkalmazását.
A meglehetősen népszerű értékelési módszerek közül néhány az inputmérés, az output- vagy teljesítménymérés, a hatás- vagy eredményértékelés, a minőségértékelés, a folyamatértékelés, a teljesítményértékelés, a szabványok, a költségelemzés, a szervezeti hatékonyság, a programértékelési módszerek és a LIS-központú módszerek. Van néhány olyan értékelési típus is, amely nem mindig eredményez értelmes értékelést, mint például a leíró tanulmányok, a formatív értékelések és a végrehajtási elemzések. Az értékelési kutatások inkább az értékelés információfeldolgozási és visszacsatolási funkcióival foglalkoznak.
Ezek a módszerek nagyjából a kvantitatív és a kvalitatív módszerek közé sorolhatók.
Kvantitatív módszerek
A kvantitatív kutatási módszerek eredménye az alábbi kérdésekre adott válasz, és bármi kézzelfogható mérésére szolgál.
- Hányan voltak?
- Kik vettek részt?
- Milyen eredmények születtek?
- Mi volt az ára?
A mennyiségi adatok gyűjtésének legjobb módja a felmérések, kérdőívek és közvélemény-kutatások. Elő- és utóteszteket is készíthet, felülvizsgálhatja a meglévő dokumentumokat és adatbázisokat, vagy klinikai adatokat gyűjthet.
A felméréseket alkalmazottai vagy ügyfelei véleményének, visszajelzéseinek vagy ötleteinek összegyűjtésére használják, és különböző kérdéstípusokból állnak. Ezeket végezheti egy személy szemtől szemben vagy telefonon, postai úton vagy online. Az online felmérések nem igényelnek emberi beavatkozást, és sokkal hatékonyabbak és praktikusabbak. A felmérés eredményeit a kutatási eszközök műszerfalán láthatja, és mélyebbre áshat a különböző tényezők, például életkor, nem, hely stb. szerinti szűrési kritériumok segítségével. A felmérési logikát is megtarthatja a felmérési kérdésekben, mint például az elágazás, a kvóták, a láncos felmérés, a looping stb. és csökkentheti a felmérés létrehozására és a válaszadásra fordított időt. Számos olyan jelentést is létrehozhat, amelyek statisztikai képleteket tartalmaznak, és olyan adatokat mutathatnak be, amelyek könnyen elsajátíthatók a megbeszéléseken. Ha többet szeretne megtudni arról, hogyan működik a kutatási eszköz, és hogy alkalmas-e az Ön számára, regisztráljon most egy ingyenes fiókra.
Készítsen ingyenes fiókot!
A kvantitatív adatok egy kezdeményezés mélységét és szélességét mérik, például a nonprofit rendezvényen részt vevők számát, az egyetemen egy új kurzusra beiratkozottak számát. A program előtt és után gyűjtött kvantitatív adatok megmutathatják annak eredményeit és hatását.
Az értékelő kutatáshoz felhasználható kvantitatív adatok pontossága attól függ, hogy a minta mennyire jól reprezentálja a populációt, mennyire könnyű az elemzés, és mennyire következetesek. A kvantitatív módszerek kudarcot vallhatnak, ha a kérdéseket nem megfelelően fogalmazzák meg, és nem a megfelelő célközönségnek terjesztik ki. Emellett a kvantitatív adatok nem adnak képet a kontextus megértéséről, és nem biztos, hogy alkalmasak az összetett kérdésekre.
Tudjon meg többet: Kvantitatív piackutatás: The Complete Guide
Kvantitatív módszerek
A kvalitatív kutatási módszereket ott alkalmazzák, ahol a kvantitatív módszerek nem tudják megoldani a problémát, azaz nem kézzelfogható értékek mérésére használják. Olyan kérdésekre adnak választ, mint
- Mi a hozzáadott érték?
- Mennyire elégedett a szolgáltatásunkkal?
- Milyen valószínűséggel ajánlana minket a barátainak?
- Mi javítaná az Ön tapasztalatait?
A kvalitatív adatokat megfigyelés, interjúk, esettanulmányok és fókuszcsoportok segítségével gyűjtik. A kvalitatív tanulmány készítésének lépései a vizsgálatot, az összehasonlítást és az összehasonlítást, valamint a minták megértését foglalják magukban. Az elemzők a témák azonosítása, a hasonló adatok csoportosítása és végül az értelmes pontokra való redukció után következtetnek.
A megfigyelések segíthetnek a viselkedések, valamint a társadalmi kontextus magyarázatában, amelyet a kvantitatív módszerek általában nem tárnak fel. A viselkedés és a testbeszéd megfigyelése történhet a résztvevő megfigyelésével, hang- vagy videofelvétellel. Strukturált interjúk készíthetők az emberekkel egyedül vagy csoportban, ellenőrzött körülmények között, vagy nyílt végű kvalitatív kutatási kérdéseket lehet feltenni nekik. A kvalitatív kutatási módszereket arra is használják, hogy megértsék egy személy felfogását és motivációit.
A módszer erőssége, hogy a csoportos beszélgetés ötleteket adhat és emlékeket stimulálhat, a témák pedig a beszélgetés során kaszkádszerűen váltakoznak. A kvalitatív adatok pontossága attól függ, hogy a kontextuális adatok mennyire jól magyarázzák az összetett kérdéseket, és mennyire egészítik ki a kvantitatív adatokat. Segít választ kapni a “miért”-re és a “hogyan”-ra, miután választ kaptunk a “mire” kérdésre. A kvalitatív adatok korlátai az értékelési kutatásban az, hogy szubjektívek, időigényesek, költségesek és nehezen elemezhetőek és értelmezhetőek.
Tudjon meg többet: Minőségi piackutatás: The Complete Guide
A felmérési szoftverek mindkét értékelési kutatási módszerhez használhatók. A fenti mintakérdéseket használhatja az értékelő kutatáshoz, és a kutatási szoftver segítségével percek alatt küldhet felmérést. Egy kutatási eszköz használata leegyszerűsíti a folyamatot egészen a felmérés létrehozásától, a kapcsolatok importálásától, a felmérés terjesztésétől és a kutatást segítő jelentések készítésétől kezdve.
Példák az értékelési kutatásra
Az értékelési kutatási kérdések megalapozzák a sikeres értékelést. Ezek határozzák meg az értékelendő témákat. Az értékelési kérdések készenlétben tartása nemcsak időt és pénzt takarít meg, hanem megkönnyíti annak eldöntését is, hogy milyen adatokat gyűjtsünk, hogyan elemezzük azokat, és hogyan számoljunk be róluk.
Az értékelési kutatási kérdéseket a tervezési szakaszban kell kidolgozni és egyeztetni, azonban kész kutatási sablonok is használhatók.
Példák a folyamatértékelő kutatási kérdésekre:
- Milyen gyakran használja a termékünket egy nap?
- Megtörtént a jóváhagyás minden érdekelt féltől?
- A rendszerből jelenteni lehet a problémát?
- El tudja küldeni a visszajelzést a rendszerből?
- Az egyes feladatokat a szabványos működési eljárás szerint hajtották végre?
- Milyen akadályai voltak az egyes feladatok végrehajtásának?
- Felfedeztek-e fejlesztési területeket?
Eredményértékelési kutatási kérdés példák:
- Mennyire elégedett a termékkel?
- A program elérte a kívánt eredményeket?
- Melyek voltak a nem szándékolt eredmények?
- Növelte-e a program a résztvevők tudását?
- A program résztvevői foglalkoztathatók voltak a tanfolyam kezdete előtt?
- A program résztvevői rendelkeznek-e olyan készségekkel, hogy a tanfolyam befejezése után munkát találjanak?
- A résztvevők ismeretei jobbak azokhoz képest, akik nem vettek részt a programban?
Megszaporodtak a résztvevők ismeretei?