MEGHATÁROZÁS
A szaglás a szaglás érzékelése. Ezt az érzéket a gerincesek orrüregének specializált érzékelő sejtjei, és ennek analógiájára a gerinctelenek csápjainak érzékelő sejtjei közvetítik. Sok gerinces, köztük a legtöbb emlős és hüllő két különböző szaglórendszerrel rendelkezik, a fő szaglórendszerrel és a járulékos szaglórendszerrel (elsősorban a feromonok érzékelésére szolgál). A levegővel lélegző állatok esetében a fő szaglórendszer az illékony vegyi anyagokat, a kiegészítő szaglórendszer pedig a folyadékfázisú vegyi anyagokat érzékeli. A vízben élő szervezetek, pl. halak vagy rákfélék esetében a vegyi anyagok a környező vizes közegben vannak jelen. A szaglás az ízleléssel együtt a kemorezonancia egyik formája. Magukat a vegyi anyagokat, amelyek a szaglórendszert aktiválják, általában nagyon alacsony koncentrációban, szaganyagoknak nevezzük.
A szaglóhám az orrüreg belsejében található, a szaglásban részt vevő, specializált hámszövet. Az embernél körülbelül 1 négyzetcentiméteres (mindkét oldalán), és az orrüreg tetején helyezkedik el, körülbelül 7 cm-rel az orrlyukak felett és mögött. A szaglóhám a szaglórendszer azon része, amely közvetlenül felelős a szagok érzékeléséért.
GRÓZSA ANATÓMIA
A perifériás szaglószerv vagy szaglószerv két részből áll: egy külső, a külső orrból, amely az arc közepéből áll ki; és egy belső, az orrüregből, amelyet egy szeptum oszt jobb és bal orrkamrára.
HISTOLÓGIA
A szaglóhám három különböző sejttípusból áll:
- szaglósejtek
- támasztó sejtek
- bázikus sejtek
szaglósejtek
A hám szaglósejtjei bipoláris neuronok, amelyek a szaglóideg (I. agyideg) kialakítására gyűlnek össze.
TÁMOGATÓSEJTEK
A neurális gliasejtekhez hasonlóan a szaglóhám támogató sejtjei (más néven szusztenzív sejtek ) a szaglóhám metabolikus és fizikai támaszaként működnek a szaglósejteknek. Histológiailag a támasztósejtek magas oszlopos sejtek, amelyek mikrovillákkal és prominentterminális szövettel rendelkeznek. A támasztósejtek sejtmagja apikálisabban helyezkedik el, mint a többi szaglóhámsejté.
BASÁLSEJTEK
A szaglóhám bazális lamelláján elhelyezkedő bazális sejtek olyan őssejtek, amelyek képesek osztódni és differenciálódni akár támasztó-, akár szaglósejtekké. A bazális sejtek folyamatos osztódásainak köszönhetően a szaglóhám 2-4 hetente kicserélődik.
A bazális sejtek a sejtanatómiai szövettani markerek alapján két populációra oszthatók: a szaglóhámot bélelő horizontális bazális sejtekre és a kissé felületesebb, gömbölyded bazális sejtekre.
Szaglóérzék
A szaglóérzék szerepe a szaglás érzékelésében a molekuláris imput fordítása.
- Csak az orrlyukba szippantható illékony anyagokat lehet megszagolni.
- az ingerlő anyagoknak enyhén vízoldhatónak kell lenniük.
- az anyagoknak legalább enyhén lipidoldhatónak kell lenniük.
A MOLEKULÁRIS IMPUT ÁTMENETEZÉSÉNEK MECHANIZMUSA
- 1. lépés: Szaglóhám
- 2. lépés: Receptorok :
1. A receptorfehérje aktiválása az illatanyag által aktiválja a G- fehérje komplexet
2. Ez pedig aktiválja a szaglósejt membránjában az adenil-cikláz több molekuláját
3. Ez okozza a cAMP molekulák sokszorosának képződését
4. A cAMP még sokszor több nátriumcsatornát nyit meg - 3. lépés: Szaglógumó
- 4. lépés: Glomerulus
- 5. lépés: Szaglótraktus
Tovább olvasva ezeket a cikkeket ajánljuk: - Cikk 1
- Cikk 2
AZ OLFAKCIÓ ABNORMALITÁSA
- Az anoszmia a működő szaglás hiánya, más szóval a szagok érzékelésének képtelensége. Az anoszmia lehet átmeneti vagy tartós.
- A hiposzmia a szaglás és a szagok érzékelésének csökkent képessége.
- A diszoszmia , más néven szaglási zavar, a szaglóingerek feldolgozásának károsodása, amely a szaglás megváltozott érzékeléséhez vezet.
Ezek a diszfunkciók sokféleképpen jelentkezhetnek, például úgy, hogy az ingerek nem aktiválják a szaglógumót, egyes szagokat más szagokként értelmeznek, vagy a szagok hallucinálnak.
A szaglószervet a mindennapi életben való közvetlen, viszonylag egyszerű használata miatt az orvostudomány gyakran kisebb jelentőségűnek tartja. Valójában azonban igenis jelentős szerepet játszik, hiszen – különösen a diagnosztika szempontjából – értékes segítségnek bizonyulhat. A kutatások a közelmúltban kimutatták, hogy a szaglóérzékelés hibái súlyos betegségek jelei lehetnek. Példaként az alábbi tanulmányok ajánlhatók:
- Olfactory sensitivity: functioning in schizophrenia and implications for understanding the nature and progression of psychosis.
- Disruption of scour quality coding in piriform cortex mediates olfactory deficits in Alzheimer’s disease.
Az alábbi cikket ajánljuk továbbá a skizofréniáról:
- Parkinson-kór kockázati szindróma: előre jelezhető-e a Parkinson-kór?
Vincenzo Emanuele Berardi e Trecca Fabrizio