Ez a lecke az esz-moll akkordról szól. Ezt az akkordot többféleképpen lehet ábrázolni: Ebm, Ebmin, Eb- (Eb mínusz jellel). Itt mindegyiket felváltva fogjuk használni.
Megtanuljuk, hogyan kell zongorán az Ebm akkordot megformálni. Ez az akkord a dúr skála gyökér, a flat harmad és a tökéletes kvint kombinálásával jön létre. Ezek a dúr skála 1, 2 és b3 (a b jelentése flat) hangjegyei.
A legjobb ajánlásom:
Az Esz-dúr skála hangjegyei az Eb, F, G, Ab, Bb, C és D hangok. Az Eb az alaphang vagy tonika, az F a nagy szekund, a G a nagy harmad, az Ab a tökéletes negyed, a Bb a tökéletes ötöd, a C a nagy hatod, a D pedig a nagy szeptim a dúr skálán.
Figyeljük meg, hogy a skála harmadik hangja a G. A moll akkordhoz ezt a hangot fél lépéssel lejjebb kell vennünk. Így kapjuk a Gb hangot. Az e-moll akkord hangjai tehát: Eb – Gb – Ab.
Ha már tudod, hogyan kell játszani az Eb-dúr akkordot, az e-moll akkordot játszani olyan egyszerű, mint a középső hangot, a G-t Gb-vel helyettesíteni. Egyszerűen csak játsszuk a zongorán a G előtti fekete billentyűt.
Az Ebm akkordot egy féllépéses képlet segítségével alakíthatjuk ki. Ez a képlet a következő: R + 3HS + 4HS (gyök + 3 féllépés + 4 féllépés). Ez azt jelenti, hogy egy moll akkord kialakításához a billentyűzeted bármelyik billentyűjén kezdheted, 3 féllépéssel feljebb (három billentyűvel feljebb) léphetsz egy billentyűre, majd 4 féllépéssel feljebb egy másik billentyűre. Keresse meg az e-betűt a zongorán. Az Eb a második fekete billentyű a zongora két fekete billentyűjében. Lépjen 3 féllépést a Gb-re, majd 4 féllépést a Bb-re.
Az akkord kialakítására gondolhat a billentyűk kihagyásával is. Kezdjük az esz, ugorjunk át 2 billentyűt, hogy megérkezzünk a g-re, majd 3 billentyűt, hogy megérkezzünk a b-re, és már meg is van… egy esz-moll akkord!
Az esz-moll akkordot az alapállásban néztük meg. Gyökérállásban az akkord hangjai a következő sorrendben vannak: Eb – Gb – Bb, ahol az Eb a legalacsonyabb hang, a Gb középen van, a Bb pedig a legmagasabb hang.
Megváltoztathatjuk ezt, és játszhatjuk az Eb-t egy oktávval feljebb. Ekkor Gb – Bb – Eb-t kapnánk, ahol a Gb a legalacsonyabb hang, a Bb a középső, az Eb pedig a legmagasabb. Ez az Eb-akkord 1. inverziója.
Hogyan szólna, ha egy oktávval magasabbra játszanánk a Gb-t? Akkor Bb – Eb – Gb hangot kapnánk. Ez az akkord második inverziója.
És most az Ebm akkord ujjrendje alapállásban és az 1. és 2. inverzióban. Ismerjük meg az akkord lehetséges ujjrendjeit.
Az alaphelyzetben az Eb-t az 1. ujjal (hüvelykujjal), a Gb-t a 3. ujjal (középső ujjal) és a Bb-t az 5. ujjal (kisujjal) játszhatjuk.
Az 1. inverzióban az első ujjal Gb-t, a 2. ujjal (mutatóujj) Bb-t és az 5. ujjal Eb-t játszhatsz.
A második inverzióban az 1. ujjal Bb-t, a 3. ujjal Eb-t és az 5. ujjal Gb-t játszhatsz.
Video:
Itt egy videó arról, hogyan kell játszani egy esz-moll akkordot alapállásban, 1. és 2. inverzióban.
Az esz-moll akkord természetesen a következő hangnemekben fordul elő:
- Eb-moll (i. akkord) / Gb-dúr (vi. akkord)
- Bb-moll (iv. akkord) / Db-dúr (ii. akkord)
- Ab-moll (v. akkord) / Cb-dúr (iii. akkord)
Akordok az esz-moll hangnemben
Esz-moll skála
Mindenféle zongora akkord
Elkezdő zongoraleckék Főoldal