Hogyan éljünk értelmes életet

“Túl későn vagyunk az istenekhez és túl korán a léthez”. -Heidegger

A modern világ értelmezési válságban van. A “hagyományos” értelemforrásokat (vallás) elvetjük, de nincs semmi, ami a helyükre léphetne.

A jelentésválság egyre súlyosabbá válik, mivel a Maslow-féle hierarchiában a Most Én-től (alapvető szükségletek) a Jövő Én (értelem) felé haladunk. A Most Én alapvető szükségleteinek kielégítése egyszerű – ételt enni, menedéket találni, stb. De a Jövőbeli Én szükségleteinek kielégítése sokkal zavarosabb. Mi a világos út az értelem megteremtéséhez?

I. Először is meg kell kérdeznünk – mi az értelem?

A jelentés két független fogalmat kapcsol össze egymással.

A tartalmas élet:

“Az élet biológiai valóságát összekapcsolja egy szimbolikus értelmezéssel.”

Milyen szimbólumokat alkalmazunk a biológiai valóságunkra? A modern pszichológia azt mutatja, hogy az értelem három dolog kombinációja:

• Cél: életünknek iránya van
• Jelentőség: hisszük, hogy életünk fontos
• Koherencia: kiszámíthatóság az életünkben

Más szóval, az értelmes élet egy világos fontos út.

II. Hogyan ad értelmet a vallás?

Milyen szimbolikus eszközöket használhatunk ennek a Tiszta Fontos Ösvénynek a megteremtéséhez? Az értelemadásnak három fő elmélete van: a szupernaturalista, a naturalista és a nihilista.

• A szupernaturalisták úgy vélik, hogy az élet értelme egy spirituális birodalommal való kapcsolaton keresztül jön létre. Ezek lehetnek isten- vagy lélekközpontúak.
• A naturalisták úgy vélik, hogy ha nincs is spirituális birodalom, akkor is lehetséges az élet értelme.
• A nihilisták szerint az életnek nincs értelme.

Láthatjuk, hogyan teremt értelmet egy szupernaturalista vallás, mint a kereszténység:

• Cél: Mennybe jutni
• Jelentőség: Isten azt mondja, hogy az életed jelentős
• Koherencia: A Biblia, a 10 parancsolat és a vasárnapi templom mind világos rutint biztosít.

A kereszténység világos fontos utat teremt.

III. Milyen Valóságra épülnek a Tiszta Fontos Ösvények?

Eddig a Szimbolikusra – a Tiszta Fontos Ösvényre – összpontosítottunk. Most vizsgáljuk meg a Valót – az élet biológiai valóságát.

A Jelentés a Szimbolikus és a Valós közötti kapcsolat. Tudjuk, hogy a Szimbolikus a Tiszta Fontos Ösvény. De mi a helyzet a Valósággal? Hogyan kell annak kinéznie ahhoz, hogy jelentést teremtsen? Milyen szubsztrátumra van szükségünk?

A Valóságnak olyasminek kell lennie, ami “megérett” a Tiszta Fontos Ösvény által nyújtott értelemre.

Mielőtt megvizsgálnánk egy “érett” Valót, nézzünk meg két szélsőséges (és rossz) példát egy “éretlen” Valóra.

1) Mi a helyzet az Ivóvízzel? Ez egy jó Valódi szubsztrátum egy Tiszta Fontos Út rétegzésére? Nem igazán. Miért? Ez már egy Tiszta Fontos Ösvény.

• Ez szuper Tiszta – idd meg a vizet.
• Ez szuper fontos – ha nem iszol, meghalsz.
• És ez egy nyilvánvaló Út – ismered a folyamatot: vizet a szájba venni és lenyelni.

Megpróbálhatnál létrehozni egy ivóvíz istent, aki azt mondja, hogy “a vízivás folyamata szent”. De nem valószínű, hogy hívei lennének.

2) A spektrum másik végén van valami, ami egy tisztázatlan, jelentéktelen nem-útvonal. Itt egy példa – véletlenszerű színeket kapunk a RandomColour.com-ról. Ez egy rossz Valós szubsztrátum a szimbolikus jelentéshez.

• Viszonylag Tisztázatlan – véletlenszerű színeket kapsz, anélkül, hogy képes lennél mintákat rajzolni.
• Ez Jelentéktelen – nincs hatása az élet többi részére.
• Ez egy Nem-ösvény – nincs egyértelmű célpont.

Megpróbálhatnál létrehozni egy RandomColour.com istent, amely azt mondja, hogy “a színoldal újratöltésének folyamata szent”. De nem valószínű, hogy hívei lesznek.

Szóval egy “Goldilocks-folyamatot” akarsz, ami valamilyen módon egyértelmű, valamilyen módon fontos, valamilyen módon ösvényszerű.

Mi a példa egy Goldilocks folyamatra? Egy antifragilis vonzerő (Antifragile Attractor, AA).

Az AA meghatározásához és tisztázásához nézzünk néhány példát.

AA példa #1: Kertészkedés

A kertészkedésből kapok értelmet. Miért? Hogyan?

1) A kertészkedés eléggé egyértelmű. Ez azt jelenti, hogy van elég véletlenszerűség a természetben ahhoz, hogy saját magam által generált mintákat tudjak rá rétegezni, de nem túl sok véletlenszerűség, ahol lehetetlen bármilyen mintát találni. Más szóval a kertészkedés tökéletes arra, hogy a véletlenszerűségből értelmet teremtsünk. Az én tapasztalatom erről:

Kimegyek a kertembe, és érzem a bőrömön a nap sztochasztikus sugarait. Minden egyes növényt megöntözök. Mindegyik egy kicsit más. Minden nap, amikor kimegyek, van valami új. Egyik nap a macskamentám túl nagyra nőtt, és meg kell metszeni. Másnap látom, hogy túlöntöztem a petúniámat és alulöntöztem a jalapenomat.

2) A kertészkedés egyfajta Fontos dolog. Nem arról van szó, hogy ha nem kertészkedem, akkor meghalok. De ez is fontos – táplálom az életet! És, elég fontos ahhoz, hogy legyen egy célom, ami elvezet a harmadik darabhoz:

3) A kertészkedés egyfajta Útkeresés. A napi kerti szokásomnak van egy célja – táplálni az életet és élelmet teremteni. A nyár végén megeszem azokat a cseresznyeparadicsomokat, köszönöm szépen.”

Ezt értem “antifragilis folyamat” alatt. A kertészkedés egy olyan folyamat, amely, ha felfedezzük, folyamatosan újabb felfedezendő dolgokat hoz létre. Az “ötletlabirintusnak” nincs vége. Nincs olyan pont, ahol “befejezhetem” a kertészkedést. Mindig van egy újabb évszak, egy újabb fajta növény, egy újabb fajta talaj. Mint egy hidrafej, végtelen ágakkal. A természet egy összetett rendszer. Az értelem ennek a komplexitásnak a csökkentéséből származik.

Ha a kertészkedés egy antifragilis folyamat, mit értek antifragilis vonzerő alatt? Mélységük, összetettségük és “időrabló” képességük miatt az Antifragilis folyamatok eredendően Antifragilis Vonzók. Vagyis magukhoz vonzzák az időt.

Ellenpéldaként nézzünk meg egy nem antifragilis dolgot, például a fenti időtáblázatot. Annak nincs lehetőséghálója. Csak 100 négyzetet kell kitölteni. Nincs véletlenszerűség, nincs izgalom, nincs lehetőség. És ezért mi, emberek nem töltünk sok időt a szorzótáblázattal. Sokkal több időt töltünk kertészkedéssel. Ez vonzza a figyelmünket, és ott is tartja. Mint egy gravitációs kút.”

És ami döntő fontosságú, a Szimbolikusat (Tiszta fontos út) a Valósra (Kertészkedés mint AA) rá tudjuk rétegezni. A kertészkedés értelmet ad az embereknek. Úgy érzi, hogy van egy Tiszta Fontos Ösvénye (az élet ápolása a kertben!), amely egy AA komplex rendszerre (az élet ápolása a kertben!) rétegződik.”

AA példa #2: Meditáció

A meditáció egy másik antifragilis vonzóerő. Belefészkelte magát a Valósba és megérett egy Szimbolikus jelentésrétegre – egy Tiszta Fontos Ösvényre.

Mint a kertészkedés, én személy szerint a meditációban találok értelmet. Itt van az én megélt meditációs tapasztalatom

Felfedezem magát az érzékelést. A légzés fizikai érzéseire összpontosítok, miközben tudatában vagyok más gondolatoknak, érzelmeknek és érzéseknek. Ezen a folyamaton keresztül kezdem érzékelni magát az érzékelést. Megértem a saját lencsémet.

A meditációs folyamat egyfajta Tiszta (épp a megfelelő mennyiségű véletlenszerűség), egyfajta Fontos (az önfejlesztés hasznos, de nem létfontosságú), és egyfajta Ösvényes (sok feltérképezhető útvonal van a meditációs utazás során).

És ez a meditációs folyamat Antifragilis. A légzés sztochasztikus és folyamatosan változik. Minden alkalommal, amikor visszalépek hozzá, valami más történik. Ez az állandóan változó bemenet (az AA Real) megérett az értelmezésre. Egy értelmes Tiszta Fontos Ösvényt festhetek rá. Követek egy napi meditációs rutint, amely a megvilágosodás felé vezető “fontos” ösvényre helyez. Ráadásul sokféle meditációs stílus van, amit felfedezhetek. Az ember soha nem “végez” a meditációval.”

AA példa #3: Pszichedelikus szerek

A pszichedelikus szerek egy másik példa az AA-ra. Ott van az egész belső világod, amit felfedezhetsz. A mélységes énedet. Egy végtelen ágú fa, amin elgondolkodhatsz. És mindennek van egy noetikus minősége – az értelem érzése. Soha nem lehet “végezni” az önreflexióval.

AA példa #4: Családnevelés

A családnevelés egy AA. Hasonlóan a kerti növényekhez, a gyerekek is felnőnek! Minden nap új – a gyerekeid egy kicsit magasabbak, egy kicsit mások. És soha nem “fejezed be” a gyereknevelést. Persze, 18 éves korukban elköltöznek. De soha nem szűnsz meg szülőnek lenni.”

Végezetül: az Antifragilis Attraktor az a Valódi szubsztrátum, amelyen egy Szimbolikus “Tiszta Fontos Ösvény” létrehozható. Vagy ahogy John Vervaeke leírja:

A jelentés a relevancia megvalósítása – az a folyamat, amelynek során a számunkra mindig elérhető információk kombinatorikusan robbanásszerű óceánjából kiválasztjuk a releváns információt.

IV. Mi a jelentésalkotás jövője? Megmenekülhetünk-e a jelentésválságból?

Ez a kérdés kétféleképpen megválaszolható:

1. Melyek az új szimbólumok? Az új Tiszta Fontos Utak?
2. Mi az új Valós? Az új Antifragilis Vonzók?

Új Tiszta Fontos Ösvény-Prezentizmus

Az én elsődleges válaszom erre az, hogy az “új ösvény” egyszerűen a jelen pillanat élvezete. Ezt nevezném én prezentizmusnak. (A meditáció gesztusai erre.)

Ahelyett, hogy egy külső erő (mint Isten) mondaná, hogy van egy Tiszta Fontos Ösvényed, te magad generálod azt, egyszerűen azzal, hogy azt mondod: “minden pillanat fontos”. Presentista szemszögből nézve a folyamat a cél. A jelentés az üzenet. (A Szimbolikus a Valós.) A valóság megtapasztalása (Antifragilis Vonzók) úgy, ahogy van IS értelmes. Ez kapcsolódik a Vajrayana buddhizmushoz, a metamodernizmushoz és a paradigmákhoz. Ahogy David Chapman írja:

Nem kell az értelmességet olyan istenverte komolyan vennünk. Az abszurditás vicces! A paradoxon élvezetes!

Vagy ahogy Donella Meadows írja:

Ez azt jelenti, hogy zsigeri szinten megértjük a paradigmát, hogy vannak paradigmák, és belátjuk, hogy ez maga is egy paradigma, és ezt az egész felismerést pusztítóan viccesnek tekintjük. Ez azt jelenti, hogy elengedjük magunkat a Nem Tudásba, abba, amit a buddhisták megvilágosodásnak neveznek.”

A prezidentizmus erősen kapcsolódik az optimista nihilizmushoz, egy olyan paradox kijelentéshez, amely mindkettőt mondja:

• Igen, a tapasztalati téridő masszív, mind meghalunk, és az emberek nem számítanak. (Nihilizmus)
• És mégis jól érezhetjük magunkat. (Optimizmus)

Ahogy az optimista nihilizmust leíró videóban mondják:

Ha az univerzumnak nincs célja, akkor mi diktálhatjuk, hogy mi legyen a célja.

Vagy ahogy Neil DeGrasse Tyson mondta:

Az univerzumnak nem kötelező értelmet adni neked.

És mégis:

Nem igazán kell értelmet adnia senkinek, kivéve neked.

Új Antifragilis Attraktor-Roote Paradigma

Mivel jelenvalóvá válunk, a valóságnak egy szaftos új rétege van, amelyre szimbólumokat térképezhetünk fel – a kollektív ébredésünk, mint faj. Több mint 4B okostelefonnal már egy Hálózati Emberi Szervezet vagyunk. Hatalmas paradigmaváltást élünk át a megismerés, a teremtés és a prioritások felállításának módjában. Ezt az új poszt-kapitalizmust “Roote-paradigmának” nevezem.”

A Roote-paradigma felé való fejlődés érett szubsztrátum a jelentésalkotáshoz. Remélhetőleg nem fegyverezzük fel.”

Ha érdekel a jelentésalkotás jövőjének építése, jelentkezz a Roote-ösztöndíjra.

Más linkek:

Először 2019 októberében kezdtem el vizsgálni ezt a gondolatot:

1/4 Az antifragilis ötletlabirintus feltárása értelmet biztosít az emberek számára, és egy memetikus evolúciós rést jelent az ötletek számára a jelenlegi bőséges kontextusunk mellett.

– Rhys Lindmark (@RhysLindmark) October 12, 2019

Három dolgot akartam igazán hozzátenni:

• A Predictive Processinghez is hatalmas kapcsolat van ebben az esszében. (A PP SSC kedvenc pszichológiai/neurobiológiai elmélete.) Hmmm, mit is mondjak. Azt hiszem, valami olyasmit mondanék, hogy: az agyunk folyamatosan próbálkozik a PP-vel. A Valót szimbolikussá alakítani, hogy csökkentsük a bizonytalanságot és növeljük a koherenciát. Talán a PP folyamatában találhatunk értelmet? Vagy talán az értelem akkor jön el, amikor először végzünk egy sor PP-t?
• A cikk nagy részében Lacan Valós vs. Szimbolikus kérdését járom körül. Slash térkép és territórium dolog. Még mindig nem egészen értem a Valós vs. Szimbolikus vs. Képzelt.
• És a szakralitás. Hmmmm. A fenti cikk POV-ja szerint a szakralitás elsősorban a “Fontosság” mechanizmusa (a Clear Important Path értelemben). Nehéz valaminek szakrálisnak lennie, ha már áruvá vált. Lásd a Szentség kategóriái és a Fegyverré tett szentség.

És még több!

• Régebben úgy gondoltam, hogy a jelentés valami olyasmit jelent, ami az “alapvető szükségletek kielégítését” követi. De valójában van egy hurok az értelem és a boldogság között. Ahogy Laura King megjegyzi: “Ha az értelemre szükség van, akkor annak mindenki számára elérhetőnek kell lennie”.
• Egy másik érdekes adat Kingtől, amiről szeretnék több információt – valóban jelentésválságban vagyunk? King kimutatja, hogy 83% egyetértett vagy erősen egyetértett azzal, hogy az életének fontos célja/jelentése van. Szóval, persze, ott van a Vervaeke perspektíva, ami a nihilizmus filozófiai hagyományát követi (más szellemi hagyományok mellett), ami elkerülhetetlenül a jelentésválsághoz vezet. De vajon a társadalom valóban jelentésválságot él át? Szívesen látnék itt több kutatást. (Imádom King erről szóló 2014-es tanulmányának címét – Az élet elég értelmes.) Lásd az alábbi grafikont. Nem hiszem, hogy a 4,5/7 értelmezési válságot jelentene. De nem is 7/7.

• A jelentés negatívan korrelál a GDP-vel. Ami leginkább a vallással korrelál. A vallás “termeli” az értelmet!

• King egész előadása a jelentésről tanulságos.
• King azt is megjegyzi, hogy nem szabad megpróbálnunk boldog-boldogtalan életet élni. Ehelyett jelen kell lennünk/ tisztában kell lennünk azzal, ami velünk történik. Eszembe jut a középiskolai angoltanárom, aki azt mondta, hogy a tisztánlátás, nem a boldogság életére kell törekednünk.
• Ez is hasonló Viktor Frankl gondolatmenetéhez (logoterápia) az Ember az értelmet keresi című könyvében – hogy az értelem ortogonális a boldogsággal. Még egy rossz helyzetben is (Frankl esetében a második világháborús koncentrációs táborokban) találhatunk értelmet, még akkor is, ha nem vagyunk “boldogok”.
• A fenti beszámolóm nem tartalmazza a társadalmi kapcsolatok hatását. pl. “Ha az egyén azt gondolja magáról, hogy társadalmilag kirekesztett, akkor közvetve csökken a céltudatossága, a hatékonysága, az értéke és az önértékelése.”
• Ez mind a “pozitív pszichológia” területéhez tartozik. Ez a különbség az eudonikus öröm (értelem) vs. hedonikus öröm (tiszta dopamin az arcba) között.
• Érdekes, hogy a pozitív pszichológiát Maslow “indította el”. Az 1954-es könyvének utolsó fejezete a “Toward a Positive Psychology” volt. A második kiadásból (1970) törölte ezt a fejezetet, az előszóban azt írta, hogy “a pozitív pszichológia ma már legalább elérhető, bár nem túl széles körben”.
• Imádom ezt a szemléletet, hogy a reflexió maga is jelentésalkotás: Jelentőséggel bír azonban az a reflexió, hogy miért is követjük ezeket a célokat. Azáltal, hogy reflektív perspektívát veszünk fel, maga a jelentőség keletkezik. “Ez közel áll Szókratész híres mondásához, miszerint a meg nem vizsgált életet nem érdemes élni” – írja Woodling – “megkockáztatom, hogy azt mondjam, a meg nem vizsgált életnek nincs értelme”.
• Mérsékelten bosszant, hogy nem létezik az “egyetlen igazság” megtalálása arra vonatkozóan, hogyan állítunk elő értelmet. pl. Ez azt mondja, hogy az értelem a következőkből származik: “hovatartozás, cél, történetmesélés, transzcendencia.”
• Itt van 5 konkrét példa arra, hogyan lehet célt, jelentőséget és koherenciát előállítani.
• Valaki tl;dr Vervaeke 50 epizódos sorozatát a jelentésválságról. A 46. epizód aranyos (a Vervaeke-t informáló gondolkodók térképén). Különösen élveztem, hogy megismerhettem a kiotói iskolát, a japán gondolkodók egy csoportját, akik a nyugati és keleti gondolkodást ötvözték.
• Related: Szeretném, ha Vervaeke írna egy olyan könyvet, mint Hirschman Passions and Interests, de a nihilizmusról/értelmezésről. vagyis egy kurátori szintézis arról, hogyan jutottunk idáig.
• Ez a Letters.wiki beszélgetés Vervaeke és David Chapman között csodálatos. Egy szép idézet: “A mi éhségünk nem a jelentés, hanem a struktúra.”
• Szintén klassz látni, hogy együtt valósítják meg a konvergenciájukat: “Egyetértek azzal, hogy a konvergenciánk mértéke és mélysége lenyűgöző. Az a tény, hogy egymástól függetlenül hoztunk létre érveket és bizonyítékokat ilyen hasonló következtetések mellett, növeli számomra e következtetések hihetőségét. Szóval köszönöm ezt neked.”
• Lásd még a 4E Kogníció mint “megismerési módok” című részt.
• Ez a videó az optimista nihilizmusról szintén nagyszerű.

Jegyzetek:

• Az antifragilitás egy keresési tér.
• Meg kellene találnunk a módját, hogy a Jövő Én értelmét összekapcsoljuk a Most Mi és a Jövő Mi-vel. pl. Ha egy drága hobbi (pl. óragyűjtés) elsajátításával szerzed meg az értelmedet, az nem nagyszerű. Próbáld ki inkább a kertészkedést! Különösen, ha ez a kertészkedés az előkertedben, mert az növeli a társadalmi tőkét.”
• Kapcsolódó: A vallás a moralizáló isteneket jelentéssel kötötte össze. Kíváncsi vagyok, hogy feloldják-e őket? Vagy van-e valami mögöttes mechanizmus, ami megköveteli, hogy az erkölcsöt jelentéshez kössék.
• Az elmúlt évben megtanultam, hogy a “nap örömöt ad, csak aktívan el kell fogadnod”. Hasonlóképpen – rengeteg értelem van, ha akarjuk. Ahogy King megjegyzi: “A modern probléma az, hogy az emberek nem ismerik fel, mennyire értelmes az életük”.
• Miért akarunk értelmet az evolúció szempontjából?
• Egy képet akartam létrehozni: Képzeljük el ezeket az Antifragilis Vonzókat magam körül. Meditáció, pszichedelikus szerek, cajon. C.R.E.A.M. A.A.R.E.A.A.M.
• Egy másik kép, amit létre akartam hozni:
• A függőség egy AA és eltéríti a folyamatot.
• Az időszámításból “értelmet teremthetünk”. Az egyik módja, hogy “gyorsabban megyünk” réteget rakunk rá. Ez egy (gyenge) Tiszta fontos utat hoz létre. Vagy elképzelhető, hogy végigmegyünk az időtáblán az összes lehetséges útvonalon (nagyjából 4^100? ha megengedjük a teleportálást?).
• Megjegyzés: A “fészkelődés az otthonban” a kertészkedés egy általánosabb formája. Az épített környezet atomjainak átrendezéséből nyer értelmet.
• Az AA-ra rétegzett Clear Important Paths-ben van egy paradoxon. a) Akarsz egy célt (az út végét). De b) Ahhoz, hogy antifragilis legyen, ahhoz az kell, hogy valójában soha ne érje el. Hogy soha ne érjen célba.”
• Az AA jelentésére rengeteg más példa is van. Az egyik első, ami eszembe jutott, az EveryNoiseAtOnce zenei térkép. Ez annyira világosan leképez egy AA-t. Ez egy felfedezésre váró kapcsolati háló. Végtelen felfedezés lehetséges.
• Kíváncsi vagyok, hogy a jelentés hogyan kapcsolódik a kapcsolathoz és a spiritualitáshoz.
• A prezentizmus mint a jelentéshez vezető út ellen: A boldogság nagyrészt jelenorientált, míg az értelmesség magában foglalja a múlt, a jelen és a jövő integrálását. Például a jövőre és a múltra való gondolkodás magas jelentéstartalommal, de alacsony boldogsággal járt együtt. A boldogság inkább az elfogadáshoz, mint az adakozáshoz kapcsolódott, míg az értelmesség inkább az adakozással, mint az elfogadással járt együtt. Az aggodalom, a stressz és a szorongás magasabb szintje magasabb jelentőségteljességgel, de alacsonyabb boldogsággal járt együtt. A személyes identitással és az én kifejezésével kapcsolatos aggodalmak hozzájárultak az értelmességhez, de nem a boldogsághoz.
• (Talán ez arra utal, hogy jó kombó a jelenlévőség + elmélkedés?)

Frissítve:

• See MoreToThat’s Travel Is No Cure for the Mind és The Meaning of Life is Absurd.

See MoreToThat’s Travel Is No Cure for the Mind és The Meaning of Life is Absurd.