Gyakran ismételt kérdések az iskolai drogtesztekről

Hogyan végzik egyes iskolák a drogteszteket?

A munkahelyi modelleket követve egyes iskolák véletlenszerű drogteszteket és/vagy indokolt gyanúval/okozással járó teszteket végeznek. Ez általában vizeletminták gyűjtését jelenti olyan kábítószerek, mint a marihuána, kokain, amfetaminok, fenüklidin (PCP) és opioidok (heroin és vényköteles fájdalomcsillapítók) vizsgálatára.

A véletlenszerű tesztelés során a tanulókat drogfogyasztási előzményeiktől függetlenül választják ki, és lehetnek olyan tanulók is, akiket a tanórán kívüli tevékenységben való részvétel feltételeként köteleznek drogteszt elvégzésére. A megalapozott gyanú/okozati vizsgálat során a tanulótól vizeletmintát kérhetnek, ha az iskola gyanítja vagy bizonyítéka van arra, hogy kábítószert használ, például:

• az iskolai tisztviselők közvetlen megfigyeléseket tesznek
• a tanuló a kábítószer hatása alatt állásra utaló fizikai tüneteket vagy rendellenes vagy kiszámíthatatlan viselkedésmintákat mutat

Miért végeznek egyes iskolák véletlenszerű drogteszteket?

Az iskolák azért fogadják el a diákok véletlenszerű drogtesztelését, hogy csökkentsék a kábítószerrel való visszaélést és az illegális droghasználatot a diákok körében. Először is azt remélik, hogy a véletlenszerű tesztelés elrettentő hatással bír, és okot ad a diákoknak arra, hogy ellenálljanak a drogfogyasztásra irányuló kortársi nyomásnak. Másodszor, a drogtesztek segítségével azonosítani lehet azokat a tizenéveseket, akik már elkezdtek tiltott drogokat használni, és akik számára hasznos lenne a korai beavatkozás, valamint azonosítani lehet azokat, akiknek már vannak drogproblémáik, és akiknek kezelésre van szükségük. A tiltott drogok használata nemcsak a tanuló tanulási képességét zavarja, hanem a tanítási környezetet is megzavarhatja, ami a többi diákra is hatással van.

Szabad-e a diákok véletlenszerű drogtesztelése?

2002 júniusában az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága kiterjesztette az állami iskolák azon jogkörét, hogy a diákokat illegális drogokra teszteljék. A bíróság úgy döntött, hogy engedélyezi a szúrópróbaszerű drogteszteket minden olyan középiskolás és középiskolás diák esetében, aki versenyszerű iskolán kívüli tevékenységekben vesz részt. Az ítélet jelentősen kiterjesztette az iskolai drogtesztek körét, amelyek korábban csak a diáksportolók esetében voltak megengedettek.

Mert csak azért, mert az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága szerint a tanórán kívüli versenyszerű tevékenységet folytató serdülők drogvizsgálata alkotmányos, ez azt jelenti, hogy az én városomban vagy államomban is legális?

Az iskolának vagy iskolakörzetnek, amely drogvizsgálati programot szeretne bevezetni, jogi szakértelmet kell kérnie, hogy az megfeleljen az összes szövetségi, állami és helyi törvénynek. Az egyes államok alkotmányai eltérő jogi küszöbértékeket írhatnak elő a diákok drogtesztelésének engedélyezéséhez. A diákok drogtesztelési programjának elindításában érdekelt közösségeknek meg kell ismerniük a saját államukban érvényes törvényeket a megfelelő megfelelés biztosítása érdekében.

Ha egy diák drogtesztje pozitív, kell-e a diáknak fegyelmi következményekkel számolnia?

A drogtesztelés elsődleges célja nem a tiltott drogokat használó diákok büntetése, hanem a jövőbeli tiltott droghasználat megelőzése és a droggal már kapcsolatba került diákok drogmentessé válásának segítése. Ha egy tanuló drogtesztje pozitív, az iskolák az egyéni helyzetnek megfelelően reagálhatnak. Ha egy diák pozitív droghasználati tesztje pozitív, de még nem vált függőséggé, az iskola előírhatja a tanácsadást és az utóvizsgálatot. A függőséggel diagnosztizált tanulókat a szülők és az iskolai adminisztrátor hatékony drogkezelési programokhoz irányíthatja, hogy megkezdődjön a felépülési folyamat.

Miért tesztelik egyáltalán a tizenéveseket?

A tizenévesek agya és teste még fejlődésben van, és ez különösen sebezhetővé teszi őket a droghasználat káros hatásaival szemben. A legtöbb tinédzser nem használ tiltott drogokat, de azoknál, akik mégis, ez a viselkedésükre és az egészségükre gyakorolt káros hatások széles skálájához vezethet.

Rövid távú: Már a bódító szerek egyszeri használata is befolyásolhatja az ember ítélőképességét és döntéshozatali képességét, ami balesetekhez, gyenge teljesítményhez az iskolai vagy sporttevékenységekben, nem tervezett kockázatos viselkedéshez és túladagoláshoz vezethet.

Hosszú távon: Az ismételt kábítószer-használat súlyos problémákhoz vezethet, például rossz tanulmányi eredményekhez, hangulatváltozásokhoz (kábítószertől függően: depresszió, szorongás, paranoia, pszichózis), valamint a kábítószer által okozott vagy súlyosbított szociális vagy családi problémákhoz.

Az ismételt kábítószer-használat függőséghez is vezethet. Tanulmányok azt mutatják, hogy minél korábban kezd el egy tinédzser drogozni, annál valószínűbb, hogy kábítószer-használati rendellenesség (SUD) alakul ki nála. Az SUD akkor alakul ki, amikor a folyamatos droghasználat olyan problémákat okoz, mint az egészségügyi problémák és az otthoni, munkahelyi vagy iskolai kötelezettségek nem teljesítése. Az SUD az enyhétől a súlyosig terjedhet, a legsúlyosabb formája a függőség. Ezzel szemben, ha a tizenévesek középiskolás korukban távol maradnak a drogoktól, kisebb valószínűséggel alakul ki náluk később SUD.

Az egészségügyi hatásokról további információkért lásd a Gyakran használt drogok táblázatainkat.

Hány diák használ valójában drogot?

A 8., 10. és 12. osztályosok körében végzett 2019-es Monitoring the Future (MTF) felmérés eredményei azt mutatták, hogy a marihuánán kívüli tiltott kábítószerek elmúlt évi használata az elmúlt 5 évben jelentősen csökkent az idősebb évfolyamokon, azonban a drogfogyasztás még mindig aggodalomra ad okot. Például a 12. osztályosok 18,4%-a állítja, hogy életében legalább egyszer fogyasztott már a marihuánán kívül más tiltott kábítószert. Emellett a 12. osztályosok 36%-a számolt be arról, hogy az elmúlt 12 hónapban marihuánát használt, a napi marihuánafogyasztás pedig 6% körül maradt az elmúlt években. A vényköteles gyógyszerekkel való visszaélés szintén aggodalomra ad okot – 2019-ben például a középiskolások közel 4%-a számolt be a vényköteles Adderall® stimuláns nem orvosi célú használatáról az elmúlt évben.1 Az MTF felmérés eredményeiről bővebben a Monitoring the Future Survey című felmérésünkben olvashat: High School and Youth Trends DrugFacts.

Milyen tesztelési módszerek állnak rendelkezésre?

Jelenleg számos tesztelési módszer áll rendelkezésre, amelyek vizeletet, hajat, szájnedvet és verejtéket használnak. Ezek a módszerek különböznek a költségek, a megbízhatóság, a kimutatott kábítószerek és a kimutatási időszak tekintetében. Az iskolák meghatározhatják igényeiket, és kiválaszthatják az igényeiknek leginkább megfelelő módszert, feltéve, hogy a tesztkészletek megbízható forrásból származnak.

Mely kábítószereket lehet tesztelni?

A különböző tesztelési módszerek általában öt-tíz különböző kábítószerből álló “panelt” vizsgálnak. Egy tipikus drogpanel a marihuánát, a kokaint, az opioidokat (beleértve az OxyContin® és a Vicodin® vényköteles fájdalomcsillapítókat), az amfetaminokat és a PCP-t vizsgálja. Ha egy iskolának különös problémája van más drogokkal, például a 3,4-metilén-dioxi-metamfetaminnal (MDMA), a gamma-hidroxibutiráttal (GHB) vagy a megjelenést és teljesítményt fokozó szerekkel (szteroidokkal), akkor ezekre a szerekre is kiterjedhet a vizsgálat. Lehetőség van szintetikus kannabinoidok, közismert nevükön Spice és K2 szűrésére is.

Mi a helyzet az alkohollal?

Az alkohol is kábítószer, és használata komoly problémát jelent a fiatalok körében. Az alkohol azonban nem marad elég sokáig a vérben ahhoz, hogy a legtöbb teszt kimutassa a legutóbbi használatot. Az alkoholszondák, a szájüregi tesztek és a vizeletvizsgálatok csak az elmúlt néhány órán belüli használatot képesek kimutatni. A határérték általában a 0,02 százaléknál (20 mg/1 dl) magasabb véralkoholszintnek megfelelő alkohol jelenlétének kimutatása.2 A szerhasználati problémákkal küzdő tizenévesek gyakran többféle kábítószert használnak (egynél több kábítószert használnak), így a tiltott vagy vényköteles gyógyszerrel kapcsolatos probléma azonosítása alkoholproblémára is utalhat.

Milyen pontosak a drogtesztek? Lehetséges, hogy a teszt hamis pozitív eredményt ad?

A minősített laboratóriumból származó drogtesztek pontossága nagyon magas, és a megerősítő tesztek segíthetnek kizárni a hamis pozitív eredményt. Általában a mintákat úgy osztják fel, hogy ha az első teszt pozitív, akkor egy megerősítő tesztet is el lehet végezni. A kábítószer-tesztelési programok pontosságának és igazságosságának biztosítása érdekében szövetségi irányelvek vannak érvényben.

A diákok “kijátszhatják” a teszteket?

Sok drogfogyasztó diák ismer olyan technikákat, amelyek állítólag méregtelenítik a szervezetüket vagy elfedik a droghasználatot. Internetes oldalak adnak tanácsokat a vizeletminták hígítására, és még olyan cégek is léteznek, amelyek tiszta vizeletet vagy a teszteredmények torzítására tervezett termékeket árulnak. Számos technika és termék a marihuánára vonatkozó vizeletvizsgálatokra összpontosít, de egyre több maszkoló termék áll rendelkezésre haj, szájfolyadék és többféle kábítószer tesztelésére is.

A legtöbb ilyen termék nem működik, nagyon költséges, és könnyen azonosítható a vizsgálati eljárás során. Ráadásul még akkor is, ha a konkrét kábítószert sikeresen elfedik, maga a termék kimutatható, és ebben az esetben az azt használó diák nyilvánvalóan további szűrés és figyelemfelhívás jelöltjévé válik. Valójában egyes tesztprogramok pozitívnak minősítik a tesztet, ha egy maszkoló készítményt mutatnak ki.

Mit állapítottak meg a kutatások az iskolai véletlenszerű drogtesztek hasznosságáról?

A tanulmányok eredményei ezen a területen vegyes eredményeket mutatnak, de a kutatók általában egyetértenek abban, hogy a diákok drogtesztje nem lehet önálló stratégia a diákok drogfogyasztásának csökkentésére, és hogy az iskolai légkör (az iskolai élet minősége és jellege) fontos tényező a drogprevenciós programok sikerének elérésében. Mivel az iskolai drogtesztelésnek nincs egyértelmű előnye, az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia “ellenzi a drogtesztelés széles körű bevezetését, mint a kábítószerrel való beavatkozás elérésének eszközét. “3 A vonatkozó tanulmányok közé tartoznak a következők:

• A 2013-ban közzétett, az NIDA által finanszírozott tanulmány bizonyítékot talált arra, hogy az iskolai drogtesztelés jelenlétében alacsonyabb a marihuána fogyasztása, és bizonyítékot talált a marihuánától eltérő tiltott kábítószerek nagyobb mértékű használatára. Egyébként a tanulmány nem talált ok-okozati összefüggést az iskolai drogtesztelés és a szerhasználati minták között.4
• Egy 2013-ban közzétett tanulmány megállapította, hogy a pozitív iskolai légkör összefügg a marihuána- és cigarettafogyasztás megkezdésének és fokozódásának kisebb valószínűségével, és hogy a diákok drogtesztelése nem állt összefüggésben a szerhasználat megkezdésének vagy fokozódásának változásával. A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy az iskolai légkör javítása ígéretes stratégia a diákok kábítószer-használatának megelőzésére, míg a tesztelés viszonylag hatástalan drogprevenciós politika.5
• Egy 2012-ben közzétett tanulmány megállapította, hogy a kötelező véletlenszerű diákdrog-tesztelésnek alávetett diákok kevesebb szerhasználatról számoltak be, mint az ilyen tesztelés nélküli hasonló középiskolai diákok. A tanulmány nem talált hatást a véletlenszerű drogtesztelésnek a tesztelésben részt nem vevő diákok által bejelentett hatása a szerhasználati szándékra, a szerhasználat észlelt következményeire, a drogtesztelés alá eső tevékenységekben való részvételre vagy az iskolai kötődésre.6
• Egy 2012-ben közzétett tanulmány eredményei szerint a drogtesztelés elsősorban a pozitív légkörű iskolák női diákjai esetében hatékony a szerhasználat visszaszorításában. A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a drogtesztet nem szabad önálló stratégiaként alkalmazni a szerhasználat csökkentésére, és a drogteszt bevezetése előtt figyelembe kell venni az iskolai légkört.7
• Egy 2007-ben közzétett, az NIDA által finanszírozott tanulmány szerint a véletlenszerű drog- és alkoholteszteknek nem volt visszatartó ereje a diáksportolókra a múlt havi használat tekintetében a négy követési időszak egyikében sem. A négy utánkövetési önbevallásból kettőben azonban a diáksportolók csökkentették az elmúlt évi drogfogyasztást, és két értékelés a drog- és alkoholfogyasztás csökkenését is kimutatta. A múlt havi és a múlt évi szerhasználat közötti ellentmondásos eredmények miatt további kutatásokra van szükség. 8

1. Johnson LD, O’Malley PM, Miech RA, Bachman JG, Schulenberg JE. A jövő megfigyelése a kábítószer-használatra vonatkozó nemzeti felmérés eredményei: 1975-2019. 2019. évi áttekintés: Key Findings on Adolescent Drug Use. Ann Arbor, MI: University of Michigan; 2019. http://www.monitoringthefuture.org//pubs/monographs/mtf-overview2019.pdf. Közzétéve 2020. január 20.
2. LabCorp. A kábítószerrel való visszaélés referencia kézikönyve. https://files.labcorp.com/labcorp-d8/2019-10/Drugs_of_Abuse_Reference_Guide.pdf. Megjelent 2016. Hozzáférés: 2017. február 16.
3. Levy S, Schizer M. Adolescent Drug Testing Policies in Schools. Pediatrics. 2015;135(4). http://pediatrics.aappublications.org/content/pediatrics/early/2015/03/25/peds.2015-0054.full.pdf. Hozzáférés 2017. március 6.
4. Terry-McElrath YM, O’Malley PM, Johnston LD. Közép- és középiskolai drogtesztek és a diákok tiltott droghasználata: országos vizsgálat 1998-2011. J Adolesc Health Off Publ Soc Adolesc Med. 2013;52(6):707-715. doi:10.1016/j.jadohealth.2012.11.020.
5. Sznitman SR, Romer D. Student drug testing and positive school climates: testing the relation between two school characteristics and drug use behaviour in a longitudinal study. J Stud Alcohol Drugs. 2014;75(1):65-73.
6. James-Burdumy S, Goesling B, Deke J, Einspruch E. The effectiveness of mandatory-random student drug testing: a cluster randomized trial. J Adolesc Health Off Publ Soc Adolesc Med. 2012;50(2):172-178. doi:10.1016/j.jadohealth.2011.08.012.
7. Sznitman SR, Dunlop SM, Nalkur P, Khurana A, Romer D. Student drug testing in the context of positive and negative school climates: results from a national survey. J Youth Adolesc. 2012;41(2):146-155. doi:10.1007/s10964-011-9658-2.
8. Goldberg L, Elliot DL, MacKinnon DP, et al. Outcomes of a prospective trial of student-athlete drug testing: the Student Athlete Testing Using Random Notification (SATURN) study. J Adolesc Health Off Publ Soc Adolesc Med. 2007;41(5):421-429. doi:10.1016/j.jadohealth.2007.08.001.