Evangelista Torricelli – A vákuum hőse
A reneszánsz korában, 1608-ban született Olaszországban, Torricelli jelentős eredményeket ért el a matematika és a fizika területén. 1624-től Pisában tanult matematikát, 1632-ben pedig a jeles Galileinek írt egy levelet, amelyben a kopernikuszi nézeteket támogatta. 
Torricelli munkássága 1632 és 1641 között nagyrészt ismeretlen volt, amikor Galilei dokumentáltan megkapta Torricellitől a lövedékek útjáról szóló értekezését. 1641 októberében Torricelli elfogadta Galilei meghívását, hogy látogasson el hozzá és dolgozzon vele. Ez azonban csak néhány hónapig tartott, mielőtt Galilei 1642 januárjában meghalt. Torricelli ekkor váltotta őt a pisai egyetem professzori posztján.
A krónika szerint Gaspero Berti 1640 és 1643 között Olaszországban részt vett a víz szifonon belüli emelkedési szintjének empirikus vizsgálatában. Ezt Galilei 18 braccia-ra, azaz körülbelül 11 méterre becsülte. A kérdés az volt, hogy a kísérlet abban az időben nem volt általánosan meggyőző a vákuum biztosítását illetően. Az első higannyal töltött üvegcsövet általánosan elfogadottan Torricelli találta fel 1643-ban, amely Torricelli higanyos barométere néven vált ismertté. Ebben úgy állított elő vákuumot, hogy egy üvegcsövet megtöltött higannyal, megfordította, majd a nyitott végét egy higanyos edénybe merítette. Ez lett gyakorlatilag az első barométer (~760 mm higanymagassággal, 760 mmHg), és ez az abszolút nyomásmérésekhez ma is használt konfiguráció.
Torricelli vákuumcső. Forrás: V: Hmolpedia
Torricelli további munkái közé tartoznak a egyenes vonalú mozgással, geometriával és pályákkal kapcsolatos írásai, valamint a “Torricelli-törvény” egy nyílásból kiáramló folyadék sebességére (a Bernoulli-törvény előfutára). Azt is felismerte, hogy a szelet az okozza, hogy a levegő két régiója eltérő hőmérsékletű és sűrűségű.
Torricelli 1647-ben halt meg Firenzében, és az ő tiszteletére nevezték el az 1mmHg nyomásegységet 1 Torrnak.