Azokat a nőket, akik már átélték a reggeli rosszullétet – és valószínűleg imádkoztak, hogy hagyja abba -, érdekelhetik az NIH új tanulmányának eredményei. Eszerint mind az önmagában jelentkező hányinger, mind a hányással járó hányinger összefügg a vetélés sokkal kisebb kockázatával a terhesség első nyolc hetében. Más tanulmányok is megállapították már ugyanezt a kapcsolatot, de az új tanulmány egy lépéssel tovább megy, és nagyszámú, teherbe esni próbáló nő esetében mutatja be. Az összefüggés okai egyelőre nem teljesen világosak, de köze lehet ahhoz, hogy a nő ne egyen rossz dolgokat, vagy mint mindig, a terhesség első hónapjaiban a hormonok furcsa ingadozásához.
A JAMA Internal Medicine című szaklapban megjelent tanulmányban közel 800 olyan nő vett részt, akiknek korábban egy vagy két vetélésük volt, és akik a vizsgálat kezdetekor nem voltak terhesek. Ez azért fontos, mert a témával kapcsolatos legtöbb más tanulmány olyan nőket vizsgált, akik már terhesek voltak. Megfigyelték a nőket a terhesség szempontjából, és naplóztatták velük a tüneteiket az idő múlásával. A csapat természetesen azt is nyomon követte, hogy hány terhesség végződött vetéléssel, illetve hány terhesség ért véget.
A terhesség második hetére a nők egyötöde hányingerről számolt be hányással vagy anélkül. A nyolcadik hétre a hányingerrel küzdő nők száma jelentősen megnőtt: 57%-uk csak hányingerről, 27%-uk pedig hányingerről számolt be hányással együtt.
A nők közül 188 terhesség vetéléssel végződött. És ahogyan azt sejtették, a reggeli rosszullétek jelentősen csökkent kockázattal jártak együtt: A hányinger önmagában 50%-kal, a hányinger hányással együtt pedig 75%-kal csökkentette a vetélés kockázatát.
A múltban volt néhány bizonyíték arra, hogy a reggeli rosszullét jó dolog lehet, de az ezt kimutató vizsgálatoknak volt néhány módszertani problémájuk. Az új azonban jól kivitelezettnek tűnik, a nőket a terhességük előtt követte nyomon, és olyan potenciálisan zavaró tényezőket kontrollált, mint az életkor, a testsúly, a testmozgás szintje, a kromoszómális különbségek, valamint a korábbi szülések és vetélések száma.
Szóval, miért kapcsolódna a reggeli rosszullét az egészségesebb terhességhez? Több elmélet is létezik: Az egyik szerint a humán koriongonadotropin (hCG) hormon lehet a felelős, amely a terhesség során megemelkedik, és amelyen a terhességi tesztek alapulnak. A másik egy evolúciós magyarázat: Ahogy a szerzők írják, “a tünetek részei lehetnek annak az evolúciós előnynek, hogy valaki megváltoztatja a táplálkozását, növeli a szénhidrátban gazdag élelmiszerek fogyasztását, vagy elkerüli a potenciálisan teratogén anyagok bevitelét”. Egyszerűbben fogalmazva ez azt jelenti, hogy a rosszullét terhességbarát étkezési szokásokra, esetleg a potenciálisan mérgező anyagok elkerülésére ösztönözhet.
Nem szabad elfelejteni, hogy a tanulmány csak az esélyeket vázolja fel – nincsenek kemény és egyértelmű szabályok. Vannak életképes terhességek, amelyek nem járnak reggeli rosszulléttel, és vannak életképtelen terhességek, amelyek igen.
De átlagosan, bár lehet, hogy nem úgy érzi, a reggeli rosszullét jó dolognak tűnik. És ha hányás is jár vele, még jobb. Ha tehát a terhesség első hónapjaiban azon gürcölsz, hogy vajon mikor ér véget a hányinger, tartsd észben ezt a tanulmányt – talán egy kicsit elviselhetőbbé teszi a reggeli rosszullétek nyomorúságát.
Kövess engem a Twitteren vagy a LinkedInen.