A Radiology folyóiratban megjelent tanulmány szerint az amalgámtömésekből származó higany felszabadulhat, ha a betegek nagy erejű MR-képalkotásnak vannak kitéve.

Törökországi kutatók a 7,0-T és 1,5-T MRI után a fogászati amalgámból ex vivo felszabaduló higany mennyiségét akarták értékelni. “A teljesen megszilárdult amalgámban, körülbelül 48 órával a fogakra helyezés után a higany a kémiai szerkezethez kötődik, és a tömés felületét egy oxidfilmréteg borítja” – mondta a vezető szerző, Selmi Yilmaz, Ph.D., fogorvos és a törökországi Antalyában található Akdeniz Egyetem oktatója a közleményben. “Ezért az esetleges higanyszivárgás minimális.”

A kutatók 60 szuvasodásmentes moláris vagy premoláris fogat értékeltek, amelyeket klinikai indikációk miatt húztak ki. Minden fogban kétoldali üregeket nyitottak ki, és amalgámtöméseket alkalmaztak. Kilenc nap elteltével két, véletlenszerűen kiválasztott 20 fogból álló csoportot 20 ml mesterséges nyálba helyeztek, amit azonnal 20 perces MRI-expozíció követett 1,5 vagy 7,0 T-n. Egy kontrollcsoport
fogakat mesterséges nyálba helyeztek, anélkül, hogy MRI-expozíciónak vetették volna alá őket. A fogakat 24 órával később kivették a mesterséges nyálból, és a nyál higanytartalmát induktív csatolású plazma tömegspektrometria segítségével elemezték.

Az eredmények szerint a mesterséges nyál átlagos higanytartalma 673 mikrogramm/L ± 179 volt a 7,0 T MRI csoportban, 172 mikrogramm/L ± 60 az 1,5 T MRI csoportban és 141 mikrogramm/L ± 152 a kontrollcsoportban. A higanytartalom a 7,0-T csoportban nagyobb volt, mint az 1,5-T és a kontrollcsoportban. Az 1,5-T és a kontrollcsoportok között nem volt statisztikailag szignifikáns különbség a higanytartalomban.

“Tanulmányunkban nagyon magas higanyértékeket találtunk az ultranagymezős MRI után” – mondta Yilmaz a közleményben. “Ezt valószínűleg az amalgámanyag fázisváltozása vagy a mágneses tér által kiváltott mikroáramkörök kialakulása okozza, ami elektrokémiai korrózióhoz vezet.”

A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy további vizsgálatokra lehet szükség a nagy térerejű MRI és a fogászati amalgámból felszabaduló higany közötti kapcsolat értékeléséhez. “Bár nem világos, hogy ebből a felszabaduló higanyformából mennyi szívódik fel a szervezetben, a tanulmány eredményei arra utalnak, hogy az amalgámtömések nemcsak a betegekre, hanem a személyzetre is kockázatot jelenthetnek” – mondta Yilmaz.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.