ÓLOMKARBONÁT Kémiai tulajdonságok,felhasználás,előállítás
előfordulás és felhasználás
Az ólomkarbonát a természetben a cerussit ásvány formájában fordul elő. Számos felhasználási területe van. A vegyületet nagynyomású kenőzsírokban; polivinil-klorid bevonataként használják a polimerek dielektromos tulajdonságainak javítására; a csigák PVC-súrlódási bélésében; az ólomtároló akkumulátorok korrózióálló rácsaiban; hőérzékeny lapokban a termográfiai másoláshoz; fotovezetőként az elektrofotográfiában; termisztorokban; és acélkábelek viaszaiban. E vegyület másik fő alkalmazási területe a katalízis – a formaldehid nagy molekulatömegű polimer termékekké történő polimerizációjának katalizálása és az alakítható, hőre keményedő szilikongyanták keményedési folyamatának felgyorsítása.
Fizikai tulajdonságok
Színtelen orthorhombikus kristályok; törésmutató 1,804; Moh-keménység 3-3,5; sűrűség 6,60 g/cm3; 315°C-on melegítésre bomlik; vízben gyakorlatilag nem oldódik (1,1 mg/l 20°C-on); KSP 1,46×10-13 25°C-on; alkoholban és ammóniában szintén nem oldódik; savakban és lúgokban oldódik.
Készítés
Az ólom-karbonátot úgy állítják elő, hogy szén-dioxidot vezetnek ólom-acetát hideg híg oldatába:
Pb(C2H3O2)2 + CO2 + H2O → PbCO3 + CH3COOH
A vegyületet laboratóriumban úgy is előállítják, hogy nátrium-bikarbonátot adnak egy ólom(II)só, például ólom-nitrát vagy -acetát hideg híg oldatához:
Pb2+ + 2HCO3¯ → PbCO3 + CO2 + H2O
Reakciók
315°C-on hevítve az ólomkarbonát ólomoxidra és szén-dioxidra bomlik:
PbCO3→PbO + CO2
Vízben melegítve bázikus ólomkarbonáttá alakul át: 2PbCO3-Pb(OH)2
3PbCO3 + H2O → 2PbCO3-Pb(OH)2 + CO2
Az ólomkarbonát savakban oldódik, a megfelelő ólomsót képezve és szén-dioxidot fejlesztve:
PbCO3 + 2HCl → PbCl2 + H2O + CO2
Koncentrált ecetsavval való reakció során vízmentes ólom(II)-acetát keletkezik.
Bórsavval magas hőmérsékleten történő összeolvadáskor ólom-metaborát keletkezik, amelynek összetétele megközelítőleg Pb(BO2)2-H2O. A termék 160°C-on kristályvizet veszít.
Toxicitás
Bár az ólom oldhatatlan sója, a vegyület emberben lenyelve alacsony-mérsékelt szisztémás hatást fejt ki. A hatások gyomor-bélrendszeri összehúzódások, sárgaság, görcsök, hányinger vagy hányás és degeneratív elváltozások az agyban (Lewis (Sr.), R. J. 1996. Sax’s Dangerous Properties of Industrial Materials, 9. kiadás. New York: Van Nostrand Reinhold).
Kémiai tulajdonságok
színtelen ortórhombos kristály(ok); CO2 hozzáadásával állítható elő ólomacetát hideg híg oldatához; sokféleképpen felhasználható, például szerves reakciók katalizátoraként, magas hőmérsékletű zsírokban, fotovezetőként az elektrofotográfiában
Kémiai tulajdonságok
Az ólomkarbonát színtelen ortórhombos kristályokat alkot; kb. 315 °C-on bomlik. Hideg vízben csaknem oldhatatlan (0,00011 g/100 ml 20 °C-on), de forró vízben bázikus karbonáttá, 2PbCO3-Pb(OH)2 -vé alakul. Az ólomkarbonát savakban és lúgokban oldódik, de alkoholban és ammóniában nem oldódik.
Hasznosítások
Az ólomkarbonátnak sokféle felhasználási területe van. Katalizálja a formaldehid polimerizációját nagy molekulatömegű kristályos poli(oximetilén) termékekké. Az emelőmotorok hajtókábeleinek szíjtárcsáihoz használt poli(vinil-klorid) súrlódási bélésekben használják. A polikloroprén fémekhez való kötődésének javítására a drótokkal erősített tömlőkben 10-25 rész ólomkarbonátot használnak az elasztomerben. Az ólomkarbonátot nagynyomású kenőzsírok összetevőjeként; katalizátorként használják az alakítható hőre keményedő szilikongyanták keményítésében; bevonatként vinil-klorid polimereken, hogy javítsák dielektromos tulajdonságaikat; az ólomsavas akkumulátorok korrózióálló, diszperzióval megerősített rácsainak összetevőjeként; fotovezetőként az elektrofotográfiában; hőérzékeny lapok bevonataként a termográfiai másoláshoz; kenőanyag-stabilizátor komponenseként a poli(vinil-klorid) számára; komponensként a termisztorok gyártásában, és az acélkábelek csúszásgátló viaszainak komponenseként a nagyobb kopásállóság érdekében.
Használatok
Ólom standard oldatok készítése
Használatok
Az ólomkarbonát (PbCO3) a természetben cerusszit formájában fordul elő. Laboratóriumban is előállítható nátrium-karbonát és klór reakciójával. Ez egy kristályos méreg, amelyet fehér házfestékekben pigmentként használtak és kisebb mértékben még mindig használnak.
Készítési módszerek
Az ólomkarbonátot úgy állítják elő, hogy CO2-t vezetnek ólomacetát hideg híg oldatába, vagy a karbonátnál kevésbé oldódó ólomsó szuszpenzióját ammónium-karbonáttal alacsony hőmérsékleten rázzák, hogy elkerüljék a bázikus ólomkarbonát kialakulását.
Meghatározás
Az ólom(II)-karbonát természetben előforduló formája, amely fontos ólomérc. Orthorhombikus kristályokat képez, és gyakran együtt található a galénával (PbS).
Meghatározás
cerusszit: Ólomérc, amely ólomkarbonátból, PbCO3-ból áll. Általában másodlagos eredetű, a galenit időjárás általi kioldódásával keletkezik. A tiszta cerusszit fehér, de az ásvány a szennyeződések jelenléte miatt szürke is lehet. Jól formált orthorhombikus kristályokat alkot. Előfordul az USA-ban, Spanyolországban és Délnyugat-Afrikában.