Mi a könyv szerinti érték?
A könyv szerinti érték egy olyan számviteli értékmérő, amelyben egy eszköz vagy vállalat értéke az adott vállalat mérlegében szereplő számadatokon alapul. Fizikai eszközök, például gépek vagy számítógépes hardverek esetében a könyv szerinti értéket a következőképpen számítják ki: (eredeti bekerülési érték – halmozott értékcsökkenés). Ha egy vállalat szabadalmat vagy más szellemi tulajdont vásárol, akkor a könyv szerinti érték képlete (eredeti bekerülési érték – amortizációs költség).
Hordozóérték
Főbb tanulságok
- A hordozóérték a vállalat eszközeinek értékmérője.
- A hordozó értéket jellemzően az eszköz eredeti bekerülési értékeként mérik, levonva belőle az értékcsökkenési tényezőket. Az eszköz értékcsökkenési tényezői az eszköz jellegétől függően változnak.
- Egyes eszközök, mint például a földterület, nem minősülnek értékcsökkenthetőnek.
- Az eszköz értékcsökkenési leírásának mértékét annak a vállalatnak a számításai befolyásolják, amelynek a tulajdonában van.
Hogyan működik a könyv szerinti érték
A könyv szerinti érték, más néven könyv szerinti érték az eszköz bekerülési értéke, csökkentve a felhalmozott értékcsökkenéssel. A könyv szerinti érték általában nem szerepel a mérlegben, mivel azt ki kell számítani. A könyv szerinti érték azonban általában mindig alacsonyabb, mint a jelenlegi piaci érték.
A számviteli gyakorlat szerint a piaci érték helyett az eredeti bekerülési értéket használják az eszközök mérlegben történő nyilvántartására, mivel az eredeti bekerülési érték egy beszerzési dokumentumra, például egy nyugtára visszavezethető. A piaci érték szubjektívebb. Egy eszköz kezdeti beszerzésekor az eszköz könyv szerinti értéke a beszerzés eredeti bekerülési értéke. Idővel azonban az eszköz értéke változik.
Az értékcsökkenési leírás és az amortizációs ráfordítások egyaránt egy eszköz értékcsökkenésének kimutatására szolgálnak, ahogy az eszközt idővel bevételszerzésre használják. Megjegyzendő, hogy míg az épületek amortizálódnak, a földterület nem amortizálható eszköz. Ennek oka, hogy a földterületet gyakran korlátlan hasznos élettartamúnak tekintik, ami azt jelenti, hogy a földterület értéke az idő múlásával nem fog értékcsökkeni.
Noha a földterületet nem tekintik értékcsökkenthetőnek, az olyan tényezők, mint a földterületen végzett fejlesztések – valamint a földterületen lévő épületek és berendezések – azt jelentik, hogy a földterület teljes könyv szerinti értéke mégis értékcsökkenhet.
Példa a könyv szerinti értékre
Tegyük fel, hogy az ABC vízvezeték-szerelő cég vásárol egy 23 000 dolláros teherautót, hogy segítse a lakossági vízvezeték-szerelési munkák elvégzését, és a könyvelés létrehoz egy új vízvezeték-szerelő teherautó eszközt a könyvekben 23 000 dolláros értékkel. Az olyan tényezők miatt, mint a teljes futásteljesítmény és a szerviztörténet, a teherautó hasznos élettartamát öt évre határozzák meg. A mentési érték az eszköznek a hasznos élettartam végén fennmaradó értéke.
ABC úgy dönt, hogy az eszközt lineárisan írja le 3000 $ értékcsökkenési értékkel. Az értékcsökkenési leírási alap a 23 000 $ eredeti bekerülési érték mínusz a 3 000 $ értékcsökkenési érték, azaz 20 000 $. Az éves értékcsökkenés a 20 000 $ osztva öt évvel, azaz évi 4 000 $.
A teherautó könyv szerinti értéke minden évben változik az évente elszámolt további értékcsökkenés miatt. Az első év végén a teherautó könyv szerinti értéke a 23 000 $ mínusz a 4 000 $ halmozott értékcsökkenés, azaz 19 000 $, a második év végén pedig a könyv szerinti érték (23 000 $ – 8 000 $), azaz 15 000$.
A mérleg tárgyi eszközökre vonatkozó részében minden egyes tárgyi eszközhöz tartozik egy halmozott értékcsökkenési számla. A második év végén a mérlegben szerepel egy teherautó 23 000 $ értékben és egy felhalmozott értékcsökkenési leírás -8 000 $ egyenlegű teherautó számla. A pénzügyi kimutatás olvasója láthatja, hogy a teherautó könyv szerinti értéke 15.000 $.
.