A Földnek különböző rétegei vannak, amelyeket különböző sűrűségű és fizikai tulajdonságú anyagok alkotnak. Ezeknek a rétegeknek az egyik legfontosabb tulajdonsága a sűrűségük. Egyszerűbben fogalmazva a sűrűség egy anyag nehézségi fokaként definiálható. A kevésbé sűrű rétegek a sűrűbbek, például a köpeny tetején lebegnek. Az óceáni kéreg és a kontinentális kéreg jó példa a kevésbé sűrű rétegekre. Mindkettő a sűrűbb köpeny tetején lebeg. Ezek a rétegek együttesen alkotják a Föld legfelső részét, amelyet együttesen kéregnek nevezünk.
Óceáni kéreg
Az óceáni kéreg a földkéregnek az a része, amely az óceáni medencéket alkotja. Ez a 3,0 g/cm3 körüli sűrűségű rész sötét bazaltkövekből áll, amelyek ásványi anyagokat és anyagokat tartalmaznak, szilíciumot, magnéziumot és oxigént. Az újrahasznosítás egyedülálló eseménye történik ezzel a réteggel. Idővel szilárd köpeny gyűlik össze az óceáni kéreg alján, így két réteget alkotva. A többletsúly a réteget a köpenybe süllyeszti, ami a kontinentális kéreg időszakos olvadásához és újrahasznosításához vezet.
Kontinentális kéreg
A kontinentális kéreg a földkéregnek az a része, amely a földfelszínt alkotja. Valójában a Föld felszínének mintegy 40%-át ez a réteg alkotja. Az ebben a rétegben lévő kőzetek világos színű gránitból állnak, amely gazdag ásványokban és olyan anyagokban, mint az alumínium, az oxigén és a szilícium. A kontinentális kéreg sűrűsége körülbelül 2,6 g/cm3 , ami segít a világ kontinenseinek egy helyben maradni.
Különbség az óceáni és a kontinentális kéreg között
A két réteg közötti első különbség a kőzetek összetételében jelentkezik. Az óceáni kéreg főként sötét bazaltkövekből áll, amelyek ásványokban és olyan anyagokban gazdagok, mint a szilícium és a magnézium. Ezzel szemben a kontinentális kéreg világos színű gránit kőzetekből áll, amelyek tele vannak olyan anyagokkal, mint az oxigén és a szilícium. A köpeny és a kéreg két rétege közötti összetételbeli különbséget a részleges olvadás néven ismert folyamat tartja fenn. Lényegében, amikor egy kőzet olvadni kezd, de nem olvad el teljesen, egyes ásványokat és anyagokat az olvadó kőzet elveszít, míg mások megmaradnak. Következésképpen a részlegesen megolvadt kőzet alatti réteg ezeket az új ásványokat és anyagokat nyeri, így ez a réteg sűrűbb lesz, mint a fölötte lévő.
Egy másik különbség a két réteg sűrűségében mutatkozik. A leírásokból egyértelmű, hogy az óceáni kéregnek nagyobb a sűrűsége, mint a felhajtóerősebb kontinentális kéregnek, mivel az utóbbi az előbbi tetején lebeg. A technikai részletekbe belemászva, a kontinentális kéreg sűrűsége körülbelül 3,0 g/cm3 , szemben a kontinentális kéreg 2,6 g/cm3 -ével. Ezenkívül a kontinentális kéreg sokkal vastagabb, mint az óceáni kéreg.
A kontinentális kéreg idősebb, mint az óceáni kéreg. Ez a tény könnyen magyarázható az óceáni kéreg újrahasznosítási folyamatával. A kontinentális réteggel nem történik meg az újrahasznosítási folyamat. Következésképpen ez biztosítja, hogy az óceáni réteg geológiailag mindig fiatalabb.