A vöröscsőrű streamertail (Trochilus polytmus), más néven doktormadár, ollósfarkú vagy ollósfarkú kolibri Jamaikában őshonos, ahol a kolibrifélék családjának legelterjedtebb és legelterjedtebb tagja. Míg a legtöbb hatóság ma már különálló fajnak tekinti, egyesek (köztük az Amerikai Ornitológusok Szövetsége) továbbra is a feketecsőrű streamerfarkúval tartják rokon fajnak. A vöröscsőrű streamertail Jamaika nemzeti madara.
Vöröscsőrű streamertail | |
---|---|
Felnőtt hím, Jamaica | |
Nőstény, Jamaica | |
Least Concern (IUCN 3. sz.1) |
|
Tudományos besorolás | |
Kingdom: | Animalia |
Phylum: | Chordata |
Class: | Aves |
Rend: | Apodiformes |
Family: | Trochilidae |
Genus: | Trochilus |
Species: |
T. polytmus
|
Binomiális név | |
Trochilus polytmus
Linnaeus, 1758
|
A kelet-jamaicai feketecsőrű patakölyök (főleg Portland plébánián található) külön fajnak számít, a vöröscsőrű streamertail a Morant-öböltől nyugatra, a Morant-folyót követve, Ginger House-on és a középső Rio Grandén keresztül Port Antonióig terjedő vonaltól nyugatra fordul elő.
Ezek a madarak hosszú, kinyújtható nyelvükkel virágok nektárjával táplálkoznak, vagy szárnyukon apró rovarokat fognak. A hímek legközelebbi végbélnyílása 15-18 centiméter hosszú, jóval hosszabb, mint a hordozója teste. A nőstényeknek nincsenek hosszúkás végbélnyílásai, és alul nagyrészt fehérek. A kifejlett hímek repülés közben jellegzetes, zúgó repülési hangot adnak ki. A zümmögés szinkronban van a szárnycsapásokkal, és a videofelvételeken látható, hogy a nyolcas elsődleges toll (P8) minden egyes lefelé irányuló csapásnál meghajlik, így egy rés keletkezik, amely a csapkodó hangot produkálja. A madarak hangját, amely nem a hangszerveiken keresztül szólal meg, szonációnak nevezik.