A 2017-es globális drogfelmérés (GDS), amely több százezer embert vizsgált világszerte, a legbiztonságosabbtól a legveszélyesebbig rangsorolta a rekreációs drogokat az alapján, hogy hány kórházi felvételhez vezetnek.
Kiderült, hogy a “varázsgombák” felelősek a legkevesebb sürgősségi osztályos látogatásért, őket követi a második helyen a kannabisz, majd az LSD és a kokain a közös harmadik helyen.
A táblázat másik végén a metamfetamin, a szintetikus kannabisz és az alkohol hordozta a legnagyobb kockázatot a helyi sürgősségi osztályra kerülésre, míg az MDMA (ecstasy) és az amfetaminok a drogbiztonsági táblázat közepén helyezkedtek el.
A felmérés során több mint 50 ország 115 523 emberétől érkeztek válaszok. Közel 10 000 résztvevő mondta, hogy az elmúlt évben kipróbálta a varázsgombát, és közülük 0,2 százalékuknak kellett kórházba mennie a kábítószer okozta utazás után.
Ez volt a felmérés során messze a legalacsonyabb százalékos arány, de a kutatók hangsúlyozzák, hogy egyetlen drogfogyasztás sem teljesen ártalmatlan – és rengeteg más kockázat is kapcsolódik a drogokhoz, amelyek nem feltétlenül vezetnek kórházba.
“Az alkohollal kombinált használat és a kockázatos vagy ismeretlen környezetben történő használat növeli a károsodás kockázatát” – mondta a Global Drug Survey alapítója, Adam Winstock addiktológiai pszichiáter a The Guardiannek Olivia Solon.
A Winstock szerint a véletlen sérülés, a pánik, a rövid ideig tartó zavartság, a dezorientáltság és az elme elvesztésétől való félelem a leggyakoribb okok, amiért a varázsgombafogyasztók kórházba mennek.
A gombaszedéssel kapcsolatos legnagyobb kockázat valójában az, hogy rossz fajtát választunk, és megmérgeződünk – tette hozzá Winstock, aki szerint ha valaki elhatározza, hogy elutazik, válasszon egy biztonságos helyet, olyan emberekkel, akikben megbízik, és olyan gombákkal, amelyekről tudja, hogy nem károsak.
Összességében a kórházlátogatási eredménykártya így néz ki:
- Gombák: 0,2%
- Kannabis: 0,6%
- LSD: 1,0%
- Kokain: 1,0%
- Amphetamin: 1,1%
- MDMA: 1,2%
- Alkohol: 1,3%
- Szintetikus kannabisz: 3,2%
- Methamphetamin: 4,8%
A számokat átlagolták a nemek között, de a legtöbb esetben a nőknél találták nagyobbnak a kockázatot.
A Global Drug Survey 1999 óta arra törekszik, hogy “biztonságosabbá tegye a droghasználatot, függetlenül a jogi státusztól”, ami azt jelenti, hogy a droghasználókat, az egészségügyi szakembereket és a politikai döntéshozókat tájékoztatják ezen anyagok lehetséges hatásairól.
Ha valaki be akarja venni valamelyik kábítószert, nagyon fontos, hogy tudja, mire vállalkozik – a GDS csapata szerint nincs helye az önelégültségnek, még a viszonylag biztonságos rekreációs drogok esetében sem.
A tájékoztatáshoz az is hozzátartozik, hogy tudja, meddig tarthatnak a hatások. Az LSD akár 12 órán keresztül is hatással lehet a szervezetre, míg a kannabisz hatása csak néhány órán át tart.
A jelentés mögött álló szerzők nem helyeslik az illegális drogok használatát, de azt mondják, azt remélik, hogy felhívják a figyelmet az egyes anyagtípusokkal kapcsolatos teendőkre és tilalmakra, és csökkenthetik a kórházi felvételek számát.
“Az emberek nem hajlamosak visszaélni a pszichedelikus szerekkel, nem válnak függővé, nem rohad el minden szervük tetőtől talpig, és sokan mélyreható és pozitív hatásuknak neveznék az életükre gyakorolt hatásukat” – mondta Winstock a The Guardiannek.
“De tudni kell, hogyan kell használni őket.”
A jelentés összefoglalóját a Global Drug Survey honlapján olvashatja.
E cikk egy változata először 2017 májusában jelent meg.