Depresszió
Ez a hangulatzavar világszerte több mint 350 millió embert érint. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint néha fizikai egészségügyi problémákkal, például szívbetegségekkel is összefügg. De vannak olyan körülmények is, mint a gazdasági nyomás, a munkanélküliség vagy a személyes konfliktusok, amelyek növelik az elszenvedés kockázatát. Emellett minden ötödik terhes nő szülés után depresszióban szenved.
Fóbiák
Az APA (Amerikai Pszichológiai Társaság) szerint körülbelül 19 millió felnőtt szenved valamilyen fóbiától. Ez egy olyan szorongásos zavar, amely tárgyaktól, bizonyos élőlényektől, helyzetektől vagy tevékenységektől való irracionális és eltúlzott félelemből áll. A leggyakoribb fóbia a szociális fóbia, amelyet más gyakori fóbiák követnek, mint például az amaxofóbia (félelem a vezetéstől), az aerofóbia (félelem a repülőgépektől), a klausztrofóbia vagy az agorafóbia (félelem a zárt, illetve nyitott terektől) vagy a nekrofóbia (félelem a haláltól) szintén nagyon gyakoriak, és a világ népességének jelentős részét érintik.
Az evészavarok
A leggyakoribbak az anorexia, amelyet nagyon alacsony testsúly, a hízás elutasítása, valamint a testsúly és a testmagasság torzítása jellemez; a bulimia, amelyben az ételfogyasztás lelkiismeret-furdalást okoz, és hányással, hashajtókkal igyekeznek azt megszüntetni; vagy a falási zavar. Az utóbbi években olyan új étkezési zavarok jelentek meg, mint a vigorexia (az izmos test elérésének megszállottsága), az orthorexia (az egészségesnek tartott ételek fogyasztásának megszállottsága) és a binge eating (az ételfogyasztás korlátozása a nagy mennyiségű alkoholfogyasztás kompenzálására).
Alzheimer-kór
Világjárványnak tekinthető neurodegeneratív betegség, amely az agyban lévő neuronális kapcsolatok fokozatos pusztulása miatt egyfajta visszafordíthatatlan demenciát okoz. Ennek a degenerációnak a következményei többek között memóriavesztés, kognitív hanyatlás és kiszámíthatatlan, irracionális viselkedés. Becslések szerint világszerte négy másodpercenként fordul elő egy új Alzheimer-kóros eset.
Figyelemhiányos hiperaktivitási zavar (ADHD)
A figyelemhiányos hiperaktivitási zavar (ADHD) a kutatások szerint a 4-17 éves gyermekek és serdülők mintegy 5%-át érinti genetikai és környezeti tényezők miatt. Ez a neurobiológiai rendellenesség gyermekkorban kezdődik, és gyenge koncentráció, impulzív viselkedés, az utasítások követésének és a feladatok elvégzésének nehézségei jellemzik. Az ADHD-val járó problémák gyakran okoznak nehézségeket a tanulásban, a munkában és a társas kapcsolatokban.