A hajó neve: RMS Titanic

  • Az utasok és a legénység: 2,207
  • Süllyedt: 31,3%

A hajó neve: A hajó neve: A hajó neve: A hajó neve: A hajó neve: A hajó neve: A hajó neve: A hajó neve: A hajó neve: RMS Lusitania

  • Az utasok és a legénység: 1,949
  • Elsüllyedt: Elsüllyedt: 1915. május 7-én, egy német tengeralattjáró megtorpedózta
  • Az elsüllyedés ideje: 1915. május 7: 18 perc
  • Halottak száma: 1,198
  • Túlélési arány: 1,198
  • Az elsüllyedés ideje: 18 perc: 38,5%

Az RMS Titanic és az RMS Lusitania tragikus útja lehetőséget adott közgazdászok egy csoportjának arra, hogy összehasonlítsák, hogyan viselkednek az emberek szélsőséges körülmények között. (Cikkük a PNAS-ban jelent meg.) A két hajó története a süllyedés eltérő okai ellenére figyelemre méltó hasonlóságokat hordoz: Mindkét hajó hasonló összetételű utasokat szállított, és nem tudtak mindenkit elhelyezni a mentőcsónakokban. (A Titanic esetében egyszerűen nem volt elég csónak mindenki számára. A Lusitania esetében a hajó a torpedó becsapódása után jobbra dőlt, és a legénység nem tudta az összes mentőcsónakot vízre bocsátani). Mindkét kapitány elrendelte, hogy a nők és a gyermekek elsőbbséget élvezzenek a csónakokban. És mindkét hajón hasonló volt a túlélési arány.

A túlélők összetétele azonban nagyon különböző volt. A Titanicon a 16 és 35 év közötti (szülőképes korú) nők nagyobb eséllyel maradtak életben, mint más korosztályok, valamint a gyermekek és a gyermeket vállalók. A Lusitanián a 16 és 35 év közötti nők és férfiak voltak a legvalószínűbb túlélők. Voltak osztálykülönbségek is. A Titanicon az első osztály utasai jártak a legjobban, a Lusitanián viszont a legrosszabbul – még a harmadik osztály utasainál is rosszabbul -.

Mi történt? A kutatók szerint minden az időn múlik.

A Lusitania utasainak kevesebb mint 20 percük volt a hajó elsüllyedése előtt, és egy ilyen élet-halál helyzetben a társadalomtudósok szerint “az önérdekű reakciók dominálnak”. Nem számított, hogy mit parancsolt a kapitány. A hajó elsüllyedt, és az emberek önző módon reagáltak, és egy ilyen helyzetben várható volt, hogy a legjobb korban lévő (16 és 35 év közötti) emberek nyerik el leginkább a helyet a mentőcsónakban. Ráadásul, mivel e csónakok vízre bocsátása nehézségekbe ütközött, az ebbe a korcsoportba tartozó emberek további előnyben lettek volna, mivel nagyobb valószínűséggel rendelkeztek volna elég erővel és mozgékonysággal ahhoz, hogy a ringatózó hajó fedélzetén maradjanak, vagy visszamásszanak a vízbe esés után.

A Titanic azonban elég lassan süllyedt ahhoz, hogy a társadalmi normák érvényesülhessenek. Az utasok általában betartották a “nők és gyerekek az elsők” szabályt, még akkor is, ha könnyen legyőzhették volna a legénységet. Az első és másodosztályú utasoknak pedig előnyükre válhatott az a többletidő, amelyben korábban vagy jobban értesülhettek a legénységtől, vagy más előnyökhöz jutottak.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.