A négyrészes sorozat második része, amely a Harvard közösségének szakértelmét használja fel, hogy megvizsgálja a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás korának ígéretét és lehetséges buktatóit, valamint azt, hogyan lehet ezeket humanizálni.
A mesterséges intelligencia, vagy AI, évtizedekig a magas szintű tudományos és műszaki kutatások motorja volt. A legtöbb fogyasztó a technológia erejéről és lehetőségeiről az olyan internetes platformokon keresztül szerzett tudomást, mint a Google és a Facebook, valamint a kiskereskedő Amazon. Ma a mesterséges intelligencia az iparágak széles skáláján nélkülözhetetlen, beleértve az egészségügyet, a bankszektort, a kiskereskedelmet és a feldolgozóipart.
Még a sorozatban
Trailblazing initiative marries ethics, tech
Computer science, filozófia tanszék arra kéri a hallgatókat, hogy gondolják át, hogyan hatnak a rendszerek a társadalomra
AI forradalom az orvostudományban
A személyre szabott kezelést emelheti, az ellátáshoz való hozzáférés hiányosságait pótolhatja, csökkentheti a bürokráciát, de sok a kockázat
Elképzelni egy olyan világot, amelyben az AI ott van otthon, a munkahelyen, mindenhol
Az AI+Art projekt arra ösztönöz, hogy elképzeljük, hogyan fogja a technológia megváltoztatni az életünket
De a játék megváltoztatásának ígérete olyan dolgokat tesz, mint a hatékonyság javítása, csökkentik a költségeket, és felgyorsítják a kutatást és a fejlesztést, a közelmúltban azzal az aggodalommal tompították, hogy ezek az összetett, átláthatatlan rendszerek több társadalmi kárt okozhatnak, mint gazdasági hasznot. Gyakorlatilag az amerikai kormányzat felügyelete nélkül a magáncégek mesterséges intelligenciát alkalmazó szoftvereket használnak egészségügyi és orvosi, foglalkoztatási, hitelképességi és még büntetőjogi döntések meghozatalára anélkül, hogy felelnének azért, hogyan biztosítják, hogy a programokba ne kódoljanak – tudatosan vagy öntudatlanul – strukturális elfogultságokat.
A növekvő vonzerő és hasznosság tagadhatatlan. Az IDC technológiai kutatócég augusztusban közzétett előrejelzése szerint a mesterséges intelligenciára fordított világméretű üzleti kiadások idén várhatóan elérik az 50 milliárd dollárt, 2024-re pedig az évi 110 milliárd dollárt, még a COVID-19 világjárvány okozta globális gazdasági visszaesés után is. A kiskereskedelem és a bankszektor költötte a legtöbbet idén, egyenként több mint 5 milliárd dollárt. A cég várakozásai szerint 2018 és 2023 között a médiaipar, valamint a szövetségi és központi kormányok fognak a legtöbbet befektetni, és azt jósolja, hogy a mesterséges intelligencia “a következő évtizedben egész iparágakat megváltoztató bomlasztó hatás lesz”.”
“Ma már gyakorlatilag minden nagyvállalat több AI-rendszerrel rendelkezik, és az AI alkalmazását a stratégiájuk szerves részének tekinti” – mondta Joseph Fuller, a Harvard Business School vezetési gyakorlatának professzora, aki társvezetője a Managing the Future of Work kutatási projektnek, amely részben az AI – beleértve a gépi tanulást, a robotikát, a szenzorokat és az ipari automatizálást – üzleti és munka világában történő fejlesztését és alkalmazását tanulmányozza.
A közvélekedés szerint az AI jövője az egyszerű, ismétlődő, alacsony szintű döntéshozatalt igénylő feladatok automatizálása lesz. A mesterséges intelligencia azonban a nagyobb teljesítményű számítógépeknek és a hatalmas adathalmazok összeállításának köszönhetően gyorsan fejlődött. Az egyik ág, a gépi tanulás, amely arról nevezetes, hogy hatalmas mennyiségű adatot képes rendezni és elemezni, valamint idővel tanulni, számtalan területet átalakított, köztük az oktatást is.
A cégek ma már a mesterséges intelligenciát használják az anyagok és termékek beszállítóktól való beszerzésének kezelésére és hatalmas információhalmazok integrálására, hogy segítsék a stratégiai döntéshozatalt, és az adatok gyors feldolgozásának képessége miatt a mesterséges intelligencia eszközei segítenek minimalizálni a termékfejlesztés költséges próba és tévedés folyamatában eltöltött időt – ez kritikus előrelépés egy olyan iparágban, mint a gyógyszeripar, ahol 1 milliárd dollárba kerül egy új tabletta piacra dobása, mondta Fuller.
Az egészségügyi szakértők az AI számos lehetséges felhasználását látják, beleértve a számlázást és a szükséges papírmunka feldolgozását. Az egészségügyi szakemberek pedig arra számítanak, hogy a legnagyobb, legközvetlenebb hatás az adatok elemzésében, a képalkotásban és a diagnosztikában lesz. Képzeljük el – mondják -, hogy képesek lennénk egy betegségről rendelkezésre álló összes orvosi tudást bevonni egy adott kezelési döntésbe.
A foglalkoztatásban az AI-szoftverek az önéletrajzokat kigyűjtik és feldolgozzák, valamint elemzik az állásinterjún részt vevők hangját és arckifejezését a munkaerő-felvétel során, és az úgynevezett “hibrid” munkahelyek növekedését segítik elő. Ahelyett, hogy helyettesítené a munkavállalókat, az AI átveszi a munkájukkal járó fontos technikai feladatokat, például a csomagszállító teherautók útvonaltervezését, ami potenciálisan felszabadítja a munkavállalókat, hogy más feladatokra koncentrálhassanak, így produktívabbá és ezáltal értékesebbé válnak a munkáltatók számára.
“Ez lehetővé teszi számukra, hogy több dolgot jobban elvégezzenek, vagy kevesebb hibát kövessenek el, vagy hogy megragadják a szakértelmüket és hatékonyabban terjesszék azt a szervezetben” – mondta Fuller, aki tanulmányozta azoknak a munkavállalóknak a hatásait és hozzáállását, akik elvesztették vagy a legvalószínűbb, hogy elveszítik a munkájukat az AI miatt.