A nagy adathalmazok egyszerű feldolgozására alkalmas statisztikai szoftverek bevezetésével számos állami vagy országos szintű tanulmányt végeztek annak vizsgálatára, hogy a születésnapoknak van-e bármilyen hatása a halálozásra. Az első nagyszabású tanulmány 2 745 149 kaliforniai lakos adatait használta fel, akik 1969 és 1990 között haltak meg. Miután korrigálták az olyan zavaró tényezőket, mint a halálozások szezonalitása, a választott műtétek és a február 29-én született személyek, a férfiak esetében a születésnapot megelőző héten, a nők esetében pedig a születésnapot követő héten jelentősen megnőtt a halálozások száma – mindkét esetben a halálozás nem a születésnapon, hanem annak közelében tetőzött. Ez a hatás az életkori és faji kohorszok között konzisztens volt.
Egy 12 275 033 svájci körében végzett hasonló vizsgálat szerint a tényleges születésnapon volt a legmagasabb a halálozás (17%-kal nagyobb, mint a várható érték), és a hatás a 80 év felettiek esetében volt a legnagyobb; egy másik, svájci adatokon végzett vizsgálat 13,8%-os többletet talált, és ezt konkrét okokhoz tudta kötni: szívroham és szélütés (túlnyomórészt nőknél), valamint öngyilkosság és baleset (túlnyomórészt férfiaknál), továbbá a rákos halálozás növekedése. Az 1998 és 2011 között elhunyt 25 millió amerikai között a vártnál 6,7%-kal többen haltak meg a születésnapjukon, és a hatás a hétvégeken és a fiatalok körében volt a legkifejezettebb – a 20-29 évesek körében a többlet több mint 25% volt. Még nagyobb többletet találtak Kijev lakosságában, ahol 1990 és 2000 között a férfiak körében a vártnál 44,4%-kal, a nők körében pedig 36,2%-kal többen haltak meg születésnapjukon. Kisebb életrajzi tanulmányok is kimutatták a születésnapi hatást alpopulációkon belül, például a Major League Baseball (MLB) játékosok és az Encyclopedia of American History-ban bejegyzett személyek körében.
Kizárólag az öngyilkossági halálesetekre összpontosítva, nagy tanulmányok bizonyítékot találtak arra, hogy Dániában és Magyarországon a születésnapon vagy közvetlenül azt követően van az öngyilkosságok csúcsértéke, de Bajorországban vagy Tajvanon nem.
Más tanulmányok azonban nem találtak ilyen összefüggést. Egy Dánia és Ausztria lakosságát felhasználó tanulmány (összesen 2 052 680 haláleset az adott időszakban) azt találta, hogy bár az emberek élettartama hajlamos volt korrelálni a születési hónapjukkal, nem volt következetes születésnapi hatás, és az ősszel vagy télen született emberek nagyobb valószínűséggel haltak meg a születésnapjuktól távolabbi hónapokban. A Németországban 1995 és 2009 között bekövetkezett összes rákos halálesetet vizsgáló tanulmány nem talált bizonyítékot a születésnap hatására, bár találtak egy kapcsolódó karácsonyi hatást. Leonard Zusne egy kisebb tanulmánya születésnapi hatást talált mind a férfi, mind a női kohorszok körében, ahol a nők nagyobb valószínűséggel haltak meg közvetlenül a születésnapjuk előtt, a férfiak pedig nagyobb valószínűséggel haltak meg közvetlenül utána, de az átlagot tekintve nem volt születésnapi hatás a népesség egészére nézve. Ugyanezt találták az angliai és walesi halálozási adatok vizsgálatánál is, ahol az egyes alcsoportok (férfiak és nők; soha nem házasok, házasok, elváltak és özvegyek) között statisztikailag szignifikáns születésnapi hatás mutatkozott, de a népesség egészében ez nem volt kimutatható.