Milyen magasra kell másznunk ahhoz, hogy azt mondhassuk, hogy “az űrben” vagyunk? A “légkör felett” válasz nem elegendő, mert bár a Föld légköre a magassággal fokozatosan elvékonyodik, nyomokban 800 km-en túlra is kiterjed, és lassan összeolvad a bolygónk mágneses mezejében csapdába esett részecskék rajával, vagy a Napból a napszélben kifelé áramló részecskékkel.
Egy ilyen meghatározás szerint a jelenleg mintegy 400 km magasan keringő Nemzetközi Űrállomás nem lenne méltó a nevéhez. Az ISS, mint minden alacsony Föld körüli pályán keringő műhold, érzi a légkör apró légellenállását, és időről időre meg kell emelnie pályáját, ha nem akar spirálba kerülni, hogy újra belépjen és megsemmisüljön – szerdán egy újabb kis emelésre kerül sor.
A 107 éve alakult Fédération Aéronautique Internationale (FAI), amely széles körben elismert a repülés, űrhajózás és a kapcsolódó tevékenységek irányító testületeként, az űr kezdetét 100 km-nél határozza meg. Ezt ma már néha Kármán-vonalnak nevezik, annak a személynek a nyomán, aki kiszámította, hogy az aerodinamikai felhajtóerő ennél magasabb szinteken lehetetlen a keringési sebesség elérése nélkül. Azok az utazók, akik átlépik ezt a vonalat, azt állíthatják, hogy elérték a világűrt, függetlenül attól, hogy elérték-e a Föld körüli pályát, és kiérdemelték az űrhajós vagy űrhajós szárnyakat. Másfelől, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok alapító tagja az FAI-nak, ellentétes álláspontot képvisel, és az űrhajós szárnyakat annak ítéli oda, aki eléri az 50 mérföldet vagy 80 kilométert.
{{topLeft}}
{{{bottomLeft}}
{{topRight}}
{{{bottomRight}}
{{/goalExceededMarkerPercentage}}
{{/ticker}}
{{heading}}
{{#paragraphs}}
{{.}}}
{{{/paragraphs}}}{{highlightedText}}
- Űr
- Spacewatch
- features
- Megosztás a Facebookon
- Megosztás a Twitteren
- Megosztás e-mailben
- Megosztás a LinkedInen
- Megosztás a Pinteresten
- Megosztás a WhatsAppon
- Megosztás a Messengeren