Rap zenész

For the Record…

Válogatott diszkográfia

Források

A brit származású rap-művész Slick Rick a “pimpster” attitűd megtestesítője, kötélaranyláncokkal, gyémántgyűrűkkel, feltűnő öltönyökkel és Rick saját, jellegzetes szemfedőjével, amikor az 1980-as években megjelent a rap/hip-hop színtéren. Az 1989-es The Great Adventures of Slick Rick című debütáló albuma platinalemez lett, és az anyagi túlzásokról alkotott képe, valamint az explicit dalszövegek használata évekre meghatározta a rapzene irányát. Azonban éppen amikor Rick jövője biztosnak tűnt, 1990-ben a fiatal rappert hat év börtönbüntetésre ítélték gyilkossági kísérletért. Bár a rácsok mögött két albumot adott ki, olyan projekteket, amelyeket Rick és sok hip-hop rajongó inkább elfelejtene, egyik sem érte el az első kiadvány kereskedelmi sikerét. Később az URB magazinnak bevallotta: “Szemét volt. Nem tetszettek, szerintem szemét volt… Elkapkodott munka volt, szörnyű volt, borzalmas volt. Rossz munka volt.” Aztán, miután 1996-ban kiszabadult a börtönből, Rick 1999-ben ismét előbukkant egy tartalmasabb hip-hop dalgyűjteménnyel The Art of Storytelling címmel.

Míg néhány hip-hop rajongó úgy tekintett Rickre, mint egy olyan rapperre, aki túl van a fénykorán, és nem része a rap új megjelenésének – amely az arany ékszereket és az élénk színű öltönyöket felcserélte designer sportruhákra és Nike kosárlabdacipőkre -, a legtöbben üdvözölték a régi iskola stílusának és a hangsúlyos történetmesélésnek a visszatérését. Hasonlóképpen Rick, aki megígérte, hogy nem vonja vissza öltönyeit és láncait, egyetértett, és megnyugtatta az URB-t, hogy “szerintem a hip-hopnak erre van szüksége….. Szerintem mindig jó látni egy sztárt. Nem akarsz mindig szabályosan öltözött valakit látni. Néha színt akarsz látni, olyasmit akarsz látni, amire szépen lehet nézni.”

Rick 1965. január 14-én született Richard Walters jamaikai szülők gyermekeként a londoni South Wimbledonban, és csecsemőként egy üvegszilánk miatt megvakult. Már fiatalon szemkötőt viselt, amely később arculatának részeként szolgált. Az 1970-es évek végén, 14 évesen családjával a New York-i Bronxba emigrált, és a La Guardia Zenei és Művészeti Középiskolába járt. Az iskolában találkozott és összebarátkozott egy másik leendő rapperrel, Dana Dane-nel, és a két fiú megalakította a Kangol Crew-t, és elkezdtek fellépni a környékbeli hip-hop bulikon. Egy 1984-es fellépés során Rick találkozott Doug E. Fresh rap-művésszel, aki felkérte, hogy játsszon a Get Fresh Crew-jával (amelyben Chill Will és Barry Bee is játszott). 1985-re Fresh látta, hogy a csoport egyik dala, a “The Show” a negyedik helyre emelkedett az R&B listán, a “La-Di-Da-Di” című kislemez pedig rap-klasszikus lett. Sikeres kislemezeik sikere nyomán MC Ricky D, ahogy akkoriban Ricket hívták, 1987-ben elhagyta a Get Fresh Crew-t, hogy szóló szerződést kössön a Def Jam Records-szal, a hip-hop akkori legnagyobb kiadójával.

For the Record…

1965. január 14-én született Richard (Ricky) Walters az angliai South Wimbledonban, Londonban, jamaikai szülők gyermekeként; a család az Egyesült Államokba emigrált, az 1970-es évek végén a New York-i Bronxban telepedett le.

Megismerkedett rapper társával, Dana Dane-nel, miközben a La Guardia Zenei és Művészeti Középiskolába járt; Rick és Dane megalapították a Kangol Crew-t és hip-hop klubokban léptek fel; találkoztak Doug E. Fresh-el 1984-ben, és MC Ricky D-ként csatlakozott a Get Fresh Crew-hoz; szóló szerződést kötött a Def Jam Records-szal, 1987; újra feltalálta magát Slick Rick-ként, és kiadta szóló debütáló albumát The Great Adventures of Slick Rick címmel, amely platina státuszt szerzett, 1988; elítélték gyilkossági kísérletért és hat év börtönre ítélték, 1990; a börtönbüntetés alatt két albumot adott ki, The Ruler’s Back ,1991, és Behind Bars, 1994; 1996-ban szabadult a börtönből; kiadta The Art of Storytelling, 1999.

Címek: Slick Rick és Ricky D: Lemezcég -Def Jam Music Group, 160 Varick St., New York, NY 10013.

1988-ban Rick újra feltalálta magát Slick Rick néven, és kiadta debütáló albumát The Great Adventures of Slick Rick címmel, amely azonnal rap-klasszikus lett. A Get Fresh Crew-hoz hasonlóan Rick továbbra is a laza és jellegzetes brit/bronxi vonójával adta elő rímeit, de néhány dala most már sokkoló vulgaritással és nőgyűlölő szövegekkel volt tele. Bár a “Treat Her Like a Prostitute” című kislemeze az utca kedvencévé vált, a legtöbb R&B rádióállomás nem volt hajlandó lejátszani a megalázó dalt. Ehelyett az Al B. Sure! énekesnővel közös duettjét, az “If I’ m Not Your Lover”-t tolták, amely 1989-ben a második helyig jutott. Szintén ebben az évben a “Children’ s Story” című kislemezdal, amely kétértelműen moralizálta a bűnözői viselkedést, és úttörő volt a hip-hop történetmesélő esztétikában, felkerült az R&B top ötös listájára. Más számok, köztük a “Mona Lisa”, a “Hey Young World” és a “Teenage Love”, a “Children’ s Story” mellett, a rapper legjobb műveinek számítottak.

Míg Rick a magánéletében mindig is kerülte a rapzenével gyakran társított “gengszter” aspektust, a debütáló albumán néha utalt bűnözés végül a saját valóságát ábrázolta. 1990 elején megvádolták, majd később elítélték gyilkossági kísérletért, miután rálőtt az unokatestvérére, aki Rick állítása szerint zaklatta az édesanyját, és a rendőrséget egy gyorshajtásra vezette. Amíg az ítélethirdetésre várt, Rick sietve 21 dalt vett fel a következő albumokra. Még abban az évben Rick börtönbe vonult New York állam északi részén, hogy megkezdje hatéves börtönbüntetését. 1991-ben, amikor Rick már egy börtöncellába zárva volt, a rap-művész kiadta második albumát The Ruler’ s Back címmel, amely a debütáló album egyik számáról kapta a nevét. Annak ellenére, hogy nemrégiben összeütközésbe került a törvénnyel, a kritikusok szerint meglepően józan ítélőképességet tanúsított azzal, hogy nem használta ki jogi helyzetét, és tompította sértő szövegeit. Rick inkább a megbánás történetét választotta az “I Shouldn’ t Have Done It”, a “Bond” című drogügyletről szóló beszámolót és a “Venus” című romantikus törekvést. Ezen kívül a The Ruler’ s Back gyorsabb táncos ütemeket és a “La-Di- Da-Di” sláger loopjait tartalmazta. Ennek ellenére Rick’ s második erőfeszítése nem sikerült eladni, bár a vallomásos “I Shouldn’ t Have Done It” kislemez megjelent az R&B listán később abban az évben.

1993-ban Rick elhagyhatta a börtönt egy időre egy munkafelszabadítási program keretében, és felvett számokat az 1994-es Behind Bars albumához. A nyitó címadó számot leszámítva a rapper nem volt hajlandó részletezni a börtönben szerzett tapasztalatait. A projekt tartalmazott még 1990-ben felvett maradék dalokat, Fresh cameo megjelenését a “Sittin’ in My Car” című sikeres balladában (Billy Stewart “Sitting in the Park” című dalának remake-je), valamint Rick korábbi munkáinak remixeit. Azonban sértő retorikája ismét napvilágra került olyan dalokban, mint az “A Love That’ s True”, amely az apai tanácsot kínálja: “Son… you just don’ t trust no bitch”. Mint Rick 1991-es kiadványa, a nyilvánvalóan töredezett Behind Bars nem vonzotta a rap és hip-hop lemezvásárlókat, és nem sokat segített Rick karrierjében.

Miután Rick 1996-ban letöltötte börtönbüntetését, elkezdte a visszatérést, vendégszerepelt más művészekkel, mint Dave Hollister, Kid Capri és Montell Jordan. Közben elkezdett dolgozni egy új albumon. 1999 késő tavaszán a Def Jam kiadta a The Art of Storytelling című albumot, ami egy újabb példa arra, hogy Rick távol tartja magát a gengszter életétől. “A (gengszterélet dicsőítése) csapdába esés és a negativitás dicsőítése lenne” – magyarázta Rick Errol Nazarethnek, a Toronto Sun munkatársának. “A fiatalok sok őrültséget mondanak. Propagálják a drogok árusítását, a gengszterkedést, egymás kirablását és minden ilyesmit. A feketék ettől igazán tudatlanoknak tűnnek, érted, mire gondolok? Nem tudok ezzel mit kezdeni. Nem tudom elképzelni, hogy 34 évesen a rablást vagy a crack kokain eladását népszerűsítsem.”

Ehelyett a The Art of Storytelling feltámasztotta a művész filmes meséit az X-rated fantáziákról, valamint a humoros old-school rap technikáját. A “Who Rotten ‘Em” című dalban Rick visszatér az ókori Egyiptomba, és rappelő rabszolgának képzeli magát. Az összetartóbb lemez, amely olyan feszesen felépített dalokat is tartalmazott, mint a “2Way Street”, az “I Sparkle” és az “I Own America Part I”, bizonyította, hogy Rick jó úton halad afelé, hogy visszaszerezze korábbi hírnevét, mint tehetséges rap-művész. Bár a kritikusok egyetértettek abban, hogy Rick a szóló számokban teljesített a legjobban, az albumon olyan rapperek és hip-hop művészek is szerepeltek, mint Clark Kent, Large Professor, Q-Tip, Nas, Outkast és Raekwon.

Válogatott diszkográfia

EP-ek

Children’s Story/Teacher, Teacher, Def Jam, 1988.

Teenage Love/Treat Her Like a Prostitute, Def Jam, 1988.

Hey Young World/Mona Lisa, Def Jam, 1989.

It’s a Boy/King, Def Jam, 1991.

Mistakes of a Woman in Love with Other Men/Venus, DefJam, 1991.

Sittin’ in My Car/Cuz It’s Wrong, Def Jam, 1995.

Singles

“I Shouldn’t Have Done It”, Def Jam, 1991.

“Behind Bars”, Def Jam, 1994.

Albumok

The Great Adventures of Slick Rick, Def Jam, 1988.

The Ruler’s Back, Def Jam, 1991.

Behind Bars, Def Jam, 1994.

The Art of Storytelling, Def Jam, 1999.

Sources

Books

Robbins, Ira A., szerkesztő, Trouser Press Guide to ’90s Rock, Fireside/Simon & Schuster, 1997.

Folyóiratok

Business Wire, 1999. május 12.

Newsday, 1994. december 18., 21. o.

People, 1989. január 30., 18. o.

The Record (Bergen County, NJ), 1991. augusztus 29., d12. o.

Toronto Sun, 1999. május 28., 79. o.

URB, 1999. augusztus, 60-61. o..

Vibe, 1999. június/július.

Washington Post, 1999. május 26., C05. o..

Online

“Slick Rick,” All Music Guide website, http://www.allmusic.com(1999. szeptember 3.).

“SWckRick,” RollingStone.com, http://www.rollingstone.tunes.com (1999. szeptember 4.).

-Laura Hightower

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.